Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-10-12 / 1132. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 október 12. Az események sodrában írja: FÖLDVÁRY MIHÁLY (Befejező közlemény) Amíg Germánia Európában operál addig Olaszország Afrikában igyekszik a zavarosban halászni. Sajnos a Budapestre befutó hírek tekintettel arra, hogy kizárólag germán és olasz hírszolgálati irodák jelentéseit engedi át a cenzúra, egyodalu- ak és igy nem teljesen fedik a valóságot, emellett propoganda- izüek. Az afrikai eseményekről bizonyosságot nem áll módunkban szerezni, igy arról most nem is szólhatunk. Az úgynevezett pápai állam azaz a Vatikán város tevékenységéről annyit szólhatunk, hogy a francia kormánynál a párisi pápai követ vitte keresztül, hogy ha a belső forradalomtól megakarja kímélni Franciaországot (értsd megmenteni kapitalista uralmát) akkor fogadja el a germán és olasz diktátumot. Most pedig a protestáns angol kormánynál tevékenykedik megbízottja, hogy kapituláljon a “béke érdekében.” Finnország kormánya ujult erővel rávetette magát a baloldali érzelmű munkásság és parasztság üldözésére. Úgy látszik Mannerheimék, amikor ismét ezrével vetik börtönbe és kínozzák a munkásokat és parasztokat, nem veszik észre ezzel csak meggyorsítják pusztulásukat. Nincs kizárva, hogy Mannerheimék Finnországában komoly zavargások fogják rövidesen felütni a fejüket s a mai Mannerheim féle Finnország egyesül a már tagként szereplő karéliai szovjet autonom köztársasággal a Szovjet Unióban. Svédországban újabban éles sajtóhangok hallatszanak Germániával szemben. Ha tudjuk, hogy svéd acél nélkülözhetetlen Germánia részéről, s Svédország e pillanatban kedvence a Szovjet Uniónak, akkor megállapíthatjuk, hogy az a germán-orosz barátság nem az amit sokan föltételeztek. Szovjet Unió a bukovinai és besszarábiai tartományait — melyekről soha nem mondott le — békés revízió utján 3 nap alatt visszacsatolta területéhez. E két országrész amely 1-1 országnak is megfelel, ugyancsak mint autonom köztársaságok váltak tagjaivá a Szovjetnek. Tekintettel arra az átcsatolás óta a román kormány jelentése szerint is több mint 15Ó.000 paraszt és munkás szökött át Romániából az elcsatolt területre, továbbá az állandó szovjet unió melletti tüntetésekre, nem kell jósnak lenni, ahhoz, hogy megállapítsuk azt, hogy a Szovjet és a román királyság ügye még nem zárult véglegesen le. Bulgária igyekszik ugyancsak békés utón, de hathatós orosz segítséggel elérni a tőle Romániához csatolt dobrudzsai terület visszaszerzését. Mivel Bulgária mögött a Szovjet áll igy magától értetődik az, hogy Románia teljesíteni fogja és pedig teljes egészében a bulgár követeléseket. Bár e pillanatban nincs még szó a régi bulgár területek teljes visszacsatolásáról, mivel azonban ennek megvalósításával létrejönne a közös bulgár-orosz határ, sőt Románia a fekete tengertől ellenne ezáltal zárva, egészen bizonyos az, hogy ezt a közös határt nemcsak azért, hogy az egész fekete tenger európai partja is bulgár-orosz ellenőrzés alatt legyen, igy a Duna torkolata is és megvalósulna Bulgária és Jugoszlávián keresztül az olasz-orosz határ. Ez pedig nem más mint amiről már régen irtunk e rovatban. Görögország az egyetlen délkeleteurópai állam amely “független”. Albánia lenyelése áltai Olaszország határos lett Görögországgal, uralja Albániából az Adriai tengert és az Ottrantoi szorost, de nem úgy az Égéi tengert, ami ha a Szovjet érdekszférájába kerül úgy stratégiailag hullává teheti az albán zsákmány értékét. Olaszország még mielőtt a Szovjet döntőleg léphetne föl, sietve igyekszik ürügyet keresni Görögország okkupálására. Jugoszlávia tovább szövi barátsági hálóját a Szovjettel és közben valószínűleg taktikából jó képet igyekszik vágni a germán-olasz szomszédai felé is. Semmi másnak mint ennek tulajdonítható áz a kormány rendelet, mely a jugoszláv iskolákban kötelező tantárgyként az olasz-német nyelv tanítását elrendeli. Figyelemre méltó azonban, hogy Horvátország iskoláira ez nem terjed ki. Magyarország és Románia közötti u.n. revíziós törekvések-, nél mint tudjuk kellő óvatossággal ugyan, ott áll Német és Olaszország. Viszont a szintén közelálló Szovjet hallgat mint a hal a vízben. Ez a nagy hallgatás és óvatos segítségnyújtás — elméleti segítésről van szó — megmagyarázza azt, hogy amig Olasz és Németország szeretné az érdekszférájuk szolgálatában álló jelenlegi Magyarország határait a Szovjettel a Kárpátokig kiszélesíteni, addig a Szovjet stratégiai érdeke viszont éppen azt követeli, hogy határai a Kárpátokon innen húzódjanak. Romániának a Szovjethez való csatlakozása iránti akció, mit Maniu a román kormány jóindulatú elnézése és a széles paraszti és munkástömegek segítségével folytat egyszeriben elejét venné, annak a revíziós törekvésnek Erdélyért, amit a hivatalos Magyarország jelenleg folytat. A magyar-román revíziós tárgyalások kuli- szái mögött lényegileg tehát olasz-germán és a Szovjet mérkőzése folyik újabb stratégiai előnyökért. Romániával legfőképp, hogy semmiféle fegyveres konfliktus ki ne törjön Germánia és Olaszország őrködik. Ha ugyanis még ha csak rövid ideig tartó csete-paté is keletkeznék ez megzavarná vagy épenséggel megszakítaná Románia élelmiszer, s főleg oljaszál- litásait, már pedig ez igen veszedelmes lehetne a két ország militaristáinak. E szempontok mellett nem mehetünk el szó nélkül, azon tény mellett sem, hogy erőszakos föllépésre nemcsak lángba borulhat egész dél- keleteurópa és igy Olaszország és Germánia egyik óráról a má- ' síkra elveszítené utánpótlási lehetőségét, de nyilvánosságra kerülnének azok a diplomáciai titkos akták is, amelyek az ü.n. szegedi nemzeti kormány és a román kormány között az antant közvetítésével Erdély sorsát 1919-ben Romániához juttatták s amiről egyenlőre csak annyit tudunk, amit Krattoch- will tábornok Erdély akkori parancsnoka pár évvel ezelőtt mondott “Erdélyt azért adtuk át a románoknak, hogy ezzel elvágjuk a magyar vöröshadsereget utánpótlástól és megerősödéstől”. Ezek az akták igenigen kellemetlenek lennének tehát a hivatalos hazafiak számára, ezért kell, hogy sima egyezkedés útját járják. így legjobb utón van az egész öt világrész arra, hogy belekeveredjék egy eddig a történelem során soha nem ismert tömegmészárlásba, hol a nincstelen tömegmilliók nem azért indulnak harcba, hogy a föl- szabadulásukat vivják ki és a kizsákmányolást szünte s s é k meg, hanem azért ontják vérüket és áldozzák életüket, hogy az a kérdés dőljön el, ki legyen a kizsákmányolójuk az államkapitalizmus avagy a magánkapitalizmus? Vigasztaló mindebben a tragédiában csupán az, a fejlődés egyetlen pillanatra sem áll meg emiatt és az Ipari Demokrácia mint uj társadalmi életforma a világ népeinek napról-napra közelebb jut a megvalósuláshoz. Ezt az események igazolják. AZ ÉPITŐ-GÁRDám UEFiZETTEft: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ___ 3.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 X231958 New York .........16.00 J. Bodnár, New York ..... 4.00 Nagy Gábor, New York .... 5.00 M. Vlasits, New York ..... 5.00 Stefankó Márton, N.Y...... 6.00 J. Németh, New York ..... 2.00 J. Feiti, New York ........... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ...... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ___ 6.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ---- 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls.. 8.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ___ 5.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ........... 6.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 Bercsa Jánosné, Clev........ 3.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ....... 6.00 A. Molnár, Cleveland .... 4.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo ____ 2.00 Hering Pálné, Buffalo __ 2.00 P. Pika, Chicago ____ 3.00 Steve Bukovszky, Cicero 5.00 L. Gáncs, Carolina ....... 6.00 STATEMENT OF THE OWNERSHIP, MANAGEMENT, CIRCULATION, ETC., REQUIRED BY THE ACTS OF CONGRESS OF AUGUST 24, 1912 AND MARCH 3, 1933. Of Bérmunkás, published weekly, at Cleveland, Ohio for Oct, 1, 1940. State of Ohio, County of Cuyahoga. Before me, a Notary Public in and for the State and county aforesaid, personally appeared Louis Lefkovits, who, having been duly sworn according to law, deposes and says that he is the Business manager of the Bérmunkás and that the following is, to the best of his knowledge and belief, a true statement of the ownership, management (and if a daily paper, the circulation, etc. of the aforesaid publication for the date shown in the above caption, required by the Act of August 24, 1912, as amended by the Act of March 3, 1933 embodied in section 537, Postal Laws and Regulations, printed on the reverse of this form, to wit: 1. That the names and addresses of the publisher, editor, and business managers are: Publisher Industrial Workers of the World, 2422 N. Hals- ted St., Chicago, 111. Editor Louis Lefkovits, 8622 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio, Managing Editor Louis Lefkovits, 8622 Buckeye Rd. Business Managers Louis Lefkovits, 8622 Buckeye Rd. 2. That the owner is: (if owned by a corporation, its name and address must be stated and also immediately thereunder the names and addresses of stockholders owning or holding one per cent or more of total amount of stock. If not owned by a corporation, the names and addresses of the individual pwners must be given. If owned by d firm, company, or other unincorporated concern, its name and address, as well as those of each individual member must be given.) Industrial Workers of the World, 2422 N. Halsted St., Chicago, 111. Jos. , Wagner, gen. sec. treas. 2422 N. Halsted St., Chicago, 111. 3. That the known bondholders, mortgagees, and other security holders owning or holding 1 per cent or more of total amount of bonds, mortgages, or other securities are: (If there are none, so state.) None. 4. That the two paragraps next above, giving names of the owners, stock holders, and security holders, if any, contain not only the list of stockholders and security holders as they appear upon the books of the company but also, in cases where the stockholders or security holder appears upon the books of the company as trustee or in any other fiduciary relation, the name of the person or corporation for whom such trustee is acting, is given; also that the said two paragraphs contain statements embracing affiant’s full knowledge and belief as to the circumstances and conditions under which stockholders and security holders who do not appear upon the books of the company as trustees, hold stock and securities in a capacity other than that of a bona fide owner; and this affiant has no reason to believe that any other person, association, or corporation has any interest direct or indirect in the said stock, bonds, or other securities than as so stated by him. 5. That the average number of copies of each issue of this publication söld or distributed, through the , mails or otherwise, to paid subscribers during the twelve months pre- ciding the date shown above is. Louis Lefkovits, business manager. Sworn to and subscribed before me this 30 day of Sept. 1940. Seal Jos. J. Andrassy (My commission expires Apr. 18. 1941)
