Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-10-12 / 1132. szám

1940 október 12. BÉRMUNKÁS 7 oldal Problémák az idegenek regisztrá­lásával kapcsolatban A nem-polgárok, akiknek a regisztrálással kapcsolatos ezer probléma gondot okoz, legtöbb kérdésükre választ nyerhetnek egy 64 oldalas füzetecskéből, amelyet most adott ki a Com­mon Council for American Unity “Alien Registration a Manual of Information for Ali­ens and Those Advising Them.” címmel. Az idegennek megmagyaráz­zák, hogy milyen információt kell beadnia a regisztrálással kapcsolatos kérdésekre. A füzet részleteiben tárgyalja meg azt, hogy milyen következmények­kel járnak bizonyos kérdések, mint: az idegen alkalmazása, általános aktivitása, tagsági kérdése, esetleges büntetése, il­letve előélete stb. A füzet töb­bek között rámutat, hogy csak a Kommunista Pártbeli (és ez sem valamennyi bíróságon) tagságot vélték deportálási in­doknak az utóbbi években. A füzet hangsúlyozza, hogy az idegennek csak a legutóbbi öt évre vonatkozó aktivitásait és szervezeti tagságot kell igazol­nia, illetve megjelölnie. Egy hosszú fejezet foglalko­zik azokkat, akik törvénytelen utón kerültek be az Egyesült Államokba. A cikk őszintén és nyíltan feltárja a lehetőségeket, hogy mi elé néz az idegen ha regisztrál és mi történhet .vele, ha nem regisztrál. Utasítást kap arra is, hogy a törvénytisz­telő, lojális idegen mily módon törvényesítheti tartózkodását azáltal, hogy egy közeli idegen államba utazik és onnan jön be ismét, ezúttal mint rendes bevándorló. Ezzel kapcsolatban kimutatják, hogy a háború foly­tán számos kvotalehetőség van, mert az európai bevándorló je­löltek többnyire képtelenek át­jönni. A füzet egyben megma­gyarázza azt a bizalmi jogot, amely az Attorney Generált il­leti meg, aki idegenek deportá­lását megakadályozhatja, ha meggyőződik arról, hogy a de­portálással az “idegen házastár­sa, szülei, vagy fiatalkorú gyer­mekei súlyos gazdasági zava­roknak” lennének kitéve. Az egyik fejezet kifejti azt, hogy kit tartanak polgárnak és kit idegennek és ez bizonnyal megoldja a problémát oly ese­tekben ahol az illető kétséges ezek felől. Egy másik fejezet megmondja, hogy az idegen hol kaphat pontos és becsületes in­formációt és segítséget. “Saj­nos sok egyén van — figyelmez­tet a füzet — akik az idegenek regisztrálását csalásra és zsa­rolásra szeretnék kihasználni”. “Az információért nem kell az idegennek fizetnie. Sőt, gyanú­val kell fogadni azt, aki a re­gisztrálásban díjazás ellenében segítséget kínál.” A füzet töb­bek között információval szol­gál az idegenek regisztrálása törvényéről, bevándorlási kvó­táról, és a honosodási kérdések­ről. A füzet ára tizenöt cent. Aki a füzetből rendelni óhajt, Írja meg pontos nevét és címét és mellékeljen 15 centet. Cim, Common Council for American Unity, 222 Fourth Avenue, New York City. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. A magyar bár nagyon szeret­te s szereti a lovat, köztudomá­sú, hogy a lóhus fogyasztással nem igen barátkozik meg. Vég­szükség esetén hajlandó ráfa­nyalodni a lóhus fogyasztásra. Kivétel ez alól a főváros, ahoi ha másra már nem telik a pro­letárok gátlás nélkül vásárolják és fogyasztják a paripahust. A most kiadott statisztika szerint Budapest lakosai havonta ezer lovat esznek meg. 1940 év első 5 hónapjában 4589 lovat ettek meg a pestiek addig 1939 év hasonló időszakában “csak” 3018 darabot fogyasztottak el. Amig 1939-ben ezen 5 hónap alatt 700.000 kilogram lóhust, addig 1940-ben ugyanazon idő alatt már egy millió kilogram lóhust vásároltak a pestiek. A magyar kormány a statá­riumot augusztus 11-én az egész ország területére kiter­jesztette a már régebben ér­vényben volt eseteken kívül “felségsértés, hűtlenség és lá­zadás bűntettére”. A kiterjesz­tett statáriális eljárás alapján e gyorsított bíróságok elé ke­rülnek azok “akik az állami és társadalmi rend erőszakos föl­forgatására, vagy megsemmi­sítésére irányuló MOZGALMAT vagy SZERVEZKEDÉST kezde­ményez vagy vezet, továbbá, aki ilyen mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően egyébként is bűntettet, vétsé­get követ el (pl röpcédula oszto­gatás terjesztés stb.) statáriá­lis bíróság elé kerül az is. E rendeletet, hogy miért adták ki még visszatérünk. Furcsa azonban kissé, hogy egy “sza­badnak, boldognak és megelé­gedettnek” hirdetett ország la­kosainak feje fölé hóhért és akasztófát állítanak, mint egy­kor az 1848-49-es szabadság- harc bukásakor az elnyomó csá­szárság cselekedte. A máj forgalombahozatalát és fogyasztását a kormány be­tiltotta. A levágásra kerülő ál­latok májait és hormon miri­gyeit a mészárosok és hentesek a gyógyszervegyészeti gyárak­nak adhatják csak el. A mai állapotokon csak azok csodálkoznak, akik csodákra vártak. — A várakozás, mindig kényelmesebb volt, mint a cse­lekvés és a gondolkozás. TANULJ GYŰLÖLNI Mindazoknak a mozgalmak­nak, amelyeknek a célja, egy jobb, igazságosabb társadalmat teremteni — amelyben eltűnik a minden rossznak, szenvedés­nek, bűnnek az előidézője a nyo­mor és az okozója a profit, ahol nem lesz elnyomó és elnyomott, ahol feleslegessé válik a börtön és a tüdőbeteg kórház — az alapja az emberszeretet. Maga az emberszeretet kizár­ja azt, hogy a felszabadításért folyó küzdelmet, olyan eszkö­zökkel folytassuk, amely ellen­kezik az emberszeretettel.Ez az elmélet nagyszerűen megállja a helyét, mindaddig, amig az osz­tályharc mindkét oldalán álló tábor, kulturális, egyenlően em­berséges eszközökkel folytatja a küzdelmet. A “gazember kapitalista” jel­szó, azért mert a kapitalista ki­zsákmányol, helytelen mert ma­ga az a tény, hogy valaki kapi­talista, már önmagában azt je­lenti, hogy kizsákmányoló, mert ha nem ezt tenné nem vol­na kapitalista, tehát a kapitalis­tát akkor illeti meg egy más megjelölés is, ha a hivatását, a kizsákmányolást, a kizsákmá­nyoltak védekezését, szervezke­dését olyan eszközökkel védi, il­letve a szervezkedést akadá­lyozza, amely durvább emberte­lenebb az átlagos kapitalista szokástól. Például az a kapitalista, aki fegyveres gangszterekkel vere­ti szét a piket vonalat, aki agent-provokatőrökkel dolgózik, más taktikát, harcieszközt igé­nyel, mint az, aki a keresetnél­küliséggel akarja letörni a har­coló munkásait. Ami fenn,áll az egyes kapitalistára, az vonatko­zik az efeész rendszerre, annak a megnyilvánulására az állam- hatalomra is. Az 1918-19-es forradalmak előtt, csak ritkán, óriási feltű­nést keltve fordult elő az, hogy a harcoló munkásokra, sortüzet vezényeltek volna. Az újra ura­lomra kerülő magyar burzsoá­ziáé a dicsőség, hogy minden ál­szemérmet elvetve, a legborzal­masabb nyílt terrort vezette be, hogy a proletáriátus felszaba­dulási törekvéseit csirában el­fojtsa. Tömeggyilkosság, bör­tön, koncentrációs tábor, elfo­gadott, nyíltan gyakorolt kor­mányzati eszköz lett. Még jól emlékezünk a Margit körúti fogházra, a főkapitányságra, Brittánia szállóra, Siófokra, Za­laegerszegre, Orgoványra stb. amelyek bevezették az intézmé­nyes állami terrort, amely meg­tanította soha el nem mulóan gyűlölni a magyar uralkodó osz­tályt, amely mestere, tanítója volt a ma egész Európát elborí­tó rémséges terrornak. De amíg Mussolini, Hitler, Frankó jó tanítványai lettek Horthynak, addig az európai munkás nem tanult a magyar proletáriátus sorsából és hihe­tetlen vaksággal, hagyta magát az orránál fogva vezetni a poli­tikus vezérektől mindaddig, amig a saját bőrén nem csatto­gott a terror korbácsa. Ma az egész Európa egy bor­zalmas koncentrációs tábor, amelyről csak akkor kapunk ér­demleges híreket, ha egy-egy szerencsétlen szenvedőnek, hi­hetetlen nehézségeken keresztül sikerül Amerikába jutnia. A le­írásaikból azt látjuk, hogy Hit- lerék jó tanítványai voltak Horthyéknak, tultettek a mes­tereiken is. Ezek a leírások bor­zalmasak, felébresztik minden jóéréésü emberben annak a rendszernek a mélységes gyűlö­letét. De igazán csak a leírások után készült filmdrámák érzé­keltetik velünk azt a szörnyű­ségeket, amely ezekben a bör­tönökben, koncentrációs tábo­rokban dívik. Az állatiasságnak, az elaljasodásnak, a szenvedé­seknek olyan skáláját mutatják ezek a filmek, amelyek nagyon alkalmasak arra, hogy feléb­resszék az amerikai proletáriá- tust, mielőtt a saját bőién ta­pasztalná ki azt, hogy mit je­lent a nácizmus. Mellékes milyen okokból, mindgyakrabban jönnek ki a filmgyárak a náciellenes fil­mekkel. így legutóbb a “Pastor Iíair*cimü kép, amely bemutat­ja a náci terror borzalmait, eze­ket a filmeket minden olva­sónknak meg kellene nézni, hogy a nácizmus elleni gyűlöle­tét fokozza, hogy lássa azt, hogy ez ellen a lehetőség ellen, minden erővel és eszközzel küz­deni kell. De nem elég az, hogy mi megnézzük ezeket a filmeket, hanem rá kell beszélni minden munkást is erre, hogy meg is­merje azt, hogy mi vár reá, utána már könyebb lesz velük megérteni azt, hogy mi a ná­cizmus és főleg, hogy mi mó­don kell ellene védekeznünk, amelyet természetesen maga a kép nem mond meg. Gyűlölnünk kell a nácizmus minden formáját, meg kell ta­nítanunk minden munkást ar­ra, hogy a legnagyobb gyűlölet­tel tekintsen mindenkire aki itt előkészíti, hirdeti, csinálja a fasizmust. Bújjanak azok bár­milyen köpönyegbe, nekünk a hivatásunk az, hogy rámutas­sunk a vörös, vagy hazafias kö­pönyegből kilógó náci lólábra. Tanuljunk és tanítsunk meg mindenkit a nácizmus gyűlöle­tére, bárhol, bármilyen formá­jában is jelentkezik. K. E. NEM TANUL A MUNKÁS . . . SO. BEND, Ind. — Már egy hónapja múlott, hogy az Oliver gyár munkásai 603—137 aiány- ban utasította az unió vezető­ségét, hogy munkabérének fele­melésére tegyen lépéseket a gyár vezetőségénél. A mai napig még nem tör­tént semmi és ugylátszik, hogy a munkások azzal, hogy az AFL helyett most a CIO-ba fi­zetik az unió illetéket, a maguk részére nem nyertek semmit. A Studebaker telepen a mun­kaidő szabályozását talán ma­guk a munkások nagy örömmel dobják félre, már hetek óta 50 órákat dolgoznak. De már olyan hirek szivárognak ki, hogv munkaidő leszállítás, sőt lete­vések is lesznek. Ezt az örökös bizonytalansá­got jelentő rendszert mégsem segítenek a munkások megvál­toztatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom