Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-10-12 / 1132. szám

Az Insurance Department felosz­latta a MunkásBetegsegélyzőSzö- vetség NewYork állami osztályait A ROSSZ PÉNZÜGYI HELYZETÜK MIATT NEM KAPTAK ENGEDÉLYT NEW YORK ÁLLAMBAN. A Bérmunkás olvasói előtt még élénken ismeretes a Munkás Betegsegélyző Szövetség ügye. Ezen intézmény szépen virágzó egyesület volt, mindaddig mig demokratikus munkás irányítás alatt, kizárólag az össztagság érdekében intézték az ügyeket. Mi­kor aztán Vitális Boldizsár a saját egyéni érdekeinek megfelelő­ig akarta az intézményt átfor­málni, az össztagság kivágta onnét és Somló Lipótot tette a helyére, abban a reményben, hogy ezzel a lépéssel megmen­tették az intézményt az össz­tagság érdekeinek. Ez a remény azonban vég­telenül súlyos csalódást jelen­tett az össztagság részére, mert Somló Lipót, nemhogy helyre akarta volna hozni Vitális által elkövetett hibákat, hanem a ha­talmi lázban megkábulva az egész intézményt a tönk szélére juttatta. Azokat az egyéneket akik romboló intézkedéseit kri­tizálni merték, egymásután zár­ta ki az egyesületből, mindad­dig, amig az ohioi Insurance Department rá nem parancsolt és az összes kizárt tagokat tel­jes jogaiba helyeztette vissza. Ezen ügynek a költségei jó né­hány száz dollárba kerültek a Szövetség tagságának már ed­dig, és a birósági intézkedés folytán ezután még jóval többe kerülhet. Hiába figyelmeztettük Somló Lipótot a buta Intéző Bizottsá­gával, hogy a biztosítási törvé­nyek alapján nem lehet tagokat vélemény nyilvánításért az egyesületből kizárni. Az egész Intéző Bizottságban csak egyet­len egy tag szavazott a kizárá­sok ellen. A többiek mind bedől­tek Somló Lipót érvelésének és ráütötték a pecsétet a romboló munkára, melynek egy másik részlete fejeződött be most New York államban, mint arról a Szövetség egyik tagja bennün­ket értesített. Ugyanis abban az időben mi­dőn a clevelandi tagokat a Szö­vetségből kizárták, a new yor- ki első osztály a biztosítási tör­vények alapján melléjük állt és visszahelyezésüket követelte. Az Intéző Bizottság nem vette figyelembe az első osztály kö­vetelését az Összetartás lapban helyet az első osztály vélemé­nyének egyáltalában nem adott, ezért az első osztály tagjai havi bulletint adtak ki, “Egyetértés” cim alatt, és ebben modták el véleményüket az Intézőség in­tézkedései ellen. Ezért az első osztály elnökét és titkárát minden további nél­kül kizárták az egyesületből, hosczu éveken át befizetett biz­tosítási dijaikból egyetlen cen­tet sem adtak nekik vissza és ajánlott levélben tudatták őket, hogy a Szövetségben minden jogaik megszűntek. Amidőn az első osztály ezen intézkedésüket nem vette figyelembe és tilta­kozott, az egész osztályt felfüg­gesztették. Ezt megelőzőleg ki­tudódott az is, hogy a Szövet­ségnek New York államban en­gedélye nincs és soha nem is volt. De nem olyan legény Som­ló Lipót, hogy ilyesmitől meg­ijedne, nagy ügyvédet fogadott persze a Szövetség pénzén, majd az elintéz mindent. Most aztán kiderült az, hogy a nagy ügyvéd jó néhány száz dollárért csak annyit ért el, hogy a New York Állami Insurance Depart­ment másfél évre kitolta a dön­tést ebben az ügyben. A múlt hét folyamán tör­tént meg a végleges döntés a new yorki ügyben, melynek értelmében az Insurance De­partment a Munkás Beteg'se- gélyző Szövetség összes New York állami osztályainak mű­ködését beszüntette. Megálla­pította azt, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövetségnek pénzügyi helyzete nem meg­felelő arra, hogy New York államban működését megen­gedjék. Az összes osztály-tit­károknak eskü alatt kell alá­írni, hogy a Munkás Betegse­gélyző Szövetség részére töb­bé havi dijat nem kollektál- nak be. Ezen intézkedés folytán a New York államban lakó tagok csak saját maguk küldhetik be a saját havidijukat azon más állambeli osztályhoz, ahová majd áthelyezik őket, de sem­miféle egyleti működést nem tarthatnak fönt. Ha betegek saját maguknak kell az orvost fizetni nem úgy mint azelőtt, és a betegsegély nagy része orvosi költségre megy rá. Ilyen körülmények között, csak érthető, hogy a tagság na­gyobb része keresi az utat,- hogy másik egyesületbe csatla­kozzanak be, és ugyanakkor kö­veteli vissza az engedély nélkül biztosítási összegeget kollektáló Munkás Betegsegélyző Szövet­ségtől az eddig befizetett pén­züket. Ezen ügyet élénk figye­lemmel fogja kisérni az egész amerikai magyarság, mert ez az első eset, amikor egy orszá­gos magyar egyesület valame­lyik államban működő osztálya­it ilyen okok folytán oszlatják fel. Mit tegyenek az egylet nélkül maradt tagok? Hogyan lesz le­hetséges a hosszú éveken át a Munkás Betegsegélyző Szövet­ségbe befizetett biztosítási ösz- szegeket megmenteni? Mi a helyzete a más államokban levő Szövetségi tagoknak a jövőt il­letőleg ? Mindezekről és más egyébb szenzációs egyleti hí­rekről lesz szó a Bérmunkás kö­vetkező számaiban. Hívja fel már most az egyleti tagok fi­gyelmét, hogy a saját érdekük­ben olvassák a Bérmunkást. Egyleti Figyelő. Kinek a tengelye tört össze? (B-y) Alig ' múlt egy éve, hogy a Sztálinisták éktelen lár­mát csaptak, amely szerint a Sztalin-Hitler paktum egyik fő eredménye volt a német-olasz- japán “tengely” összetörése. A másik fő eredménye a vi­lágbéke biztosítása volt. Tagadhatatlanul szép két fő eredmény. Ezek mellett ellehe­tett hallgatni azt a kölcsön ősz- szeget, amit Hitler Sztálinnak adott. Mi azt mondtuk, hogy Sztálin pont az ellenkezőjét érte el a paktummal, mint amit állít és amit csak a legvakabb Sztálin­isták vettek be. Ami azt illeti, hogy a világ­háború vagy pedig a világbéke nyert-e teret a paktum után és annak következtében, azt a pak­tumot követő ÓRÁK és NA­POK eseményei kimutatták. Az­után a következő hónapok ese­ményei végérvényesen bebizo- nyitották, hogy még Oroszor­szág sem tudott békében ma­radni, annál kevésbé más or­szágok. Azonban az “Anti-Komin- tern” tengely kérdése — hát az más dolog. Értsük1 meg ezt a “tengely” kérdést és Sztálint. Sztálin szigorúan eltudja vá­lasztani Szovjet Oroszországot a “Komintern”-től, magyarul a Kommunista Internacionale-tól. Bár a “Komentern”-nek kutya­kötelessége a Szovjet-Oroszor- szág segítségére sietni, ha az veszélyben van, de a Szovjet­nek nincs ilyen kötelezettsége a Komintern-nel szemben. Hagy­juk annak a firtatását egyelőre, hogy Sztálin mennyire gondol a saját bőrére és hatalmára, ami­kor Oroszország védelméről be­szél. Elvégre az angol uralkodó osztály sem azt mondja, hogy a “mi bőrünket védjétek meg ti ausztráliai és angol munká­sok”. Szóval, ahogy mondtuk Sztá­lin szerint Oroszországnak és a külömböző országok kommunis­ta pártjaiból álló Internaciona- lenak semmi köze sincs egy máshoz— ha az Internacionale vagy annak egyik része van bajban. A paktum és az azt követő sztálini örömujongás ezt vilá­gosan láthatóvá tette. A Sztá­linisták ugy-e bár a fasizta- tengely összetörését állították oda szemfényvesztésül. A ten­gely állott Németországból, Olaszországból és Japánból. Az pedig köztudomású minden új­ságolvasó előtt, hogy ennek a tengelynek a többek között két célja volt. Az egyik és a LEG­SÜRGŐSEBB, A LEGFONTO­SABB célja volt a kommunista mozgalom összetörése és lehe­tetlenné tétele a saját orszá­gukban és a szomszédos terü­leteken. A másik célja Oroszor­szág ellen irányult. Oroszország ellen nem főleg azért irányult, mert ^ztalinék kommunistáknak nevezik ma­gukat. Anglia, Franciaország stb. nem voltak kommunisták, mégis halálos ellenségeknek te­kintette a tengely őket, ameny- nyiben, minden ország halálos ellensége a többieknek az impe­rializmus korában. Eszerint Oroszország is. De amint Ang­lia és Franciaország vagy Né­metország és Olaszország szö­vetségre tudtak lépni egymás­sal egy KÖZELEBB ESŐ ve­széllyel szemben, épp úgy Né­metország szövetségre tudott lépni Oroszországgal a köze- lebbnek tartott angol veszély ellen “nem zárta ki a paktumot Sztálinnál és a háborút a kapi­talista Anglia ellen, ép úgy Sztálinnál nem zárta ki a pak­tumot Hitlerrel, az a tipikusan Sztálini fölfogás, hogy a “fas- zimus ellen meg kell védeni a burzsoá demokráciát”. Miért ? Mert mindakettőnél a legfontosabb dolog a saját uralmuk föntartása volt. Amikor Sztálin a paktum fö­lött örömtáncot járatott a kuli­jaival, amivel a német-olasz- japán tengelyt összetörte, ak­kor a tengelynek ama irányára gondolt, amelyik Oroszország esetleges megtámadását céloz­ta. És ebbén bizonyos fokig iga­za volt. Ugyanis, ha Hitlernek HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD / under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 OCT. 12 . V NUMBER 1132 SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom