Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-10-12 / 1132. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 október 12. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI hisz Sztálin akkor tiz — illetve ma már csak kilenc — évig Németország nem fogja megtámadni Oroszországot. Ha addig nem tart a barátság — hát tart addig ameddig. Egy ember életében — igy Sztalinében is — sokat számit minden év. Tehát a paktum egy pozitív eredmény Sztálin számára. Ha Hitler netalán úgy megerősödne tiz év alatt, hogy - Oroszországnak nagyobb veszélyt jelentene, hát az Oroszország baja lesz, nem annyira Sztáliné. Ha Hitler a következő kilenc évben olyan eredményeket és annyi győzelmet fog elérni mint az elmúlt egy esztendőben — a paktum első évében — akkor bizony Oroszország nem állhat meg Németországgal szemben. De Hitler nemcsak a harctéren nyert sokat, hanem a diplomácia terén is. És erről a győzelemről beszél ma minden ember a világon. Ugyanis a né- met-olasz-japán tengely nemcsak, hogy nem törött össze a Sztalin-Hitler paktum miatt, hanem annak egyenes következményeként egy katonai szövetséggé alakult ki. Ebbe a szövetségbe több, mint valószínű Spanyolország is bele lesz vonva. Nem is beszélünk arról, hogy Románia és Magyarország már is alárendelt része. Franciaország és a Baltic-Ál- lamok pedig össsevannak törve — a fasizta tengely helyett. Ez a “brilliáns Sztálini politika” egy éves eredménye. És most következik a második év, amelyben annak kell el- dó'lni, hogy Oroszország a fas- izta-tengely ellen vagy mellett foglal-e állást, de nem csak anyagi és erkölcsi segítséggel, mint az első' évben. Ez talán hamarabb eldől, mint gondoljuk. Bárhogy fog is eldőlni, a tény az marad, hogy a fasizta-tengely erősebb ma, mint volt. Ami a tengely másik célját, a “Komintern” ellen irányuló harcát illeti, abban a kérdésben pláne nem a tengely, hanem a “Komintern” törött össze. Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Franciaországban és a többi kis országokban teljesen össze van törve úgy a kommunista mint az egész munkás- mozgalom. Sztalinék sehol sem tettek lépést a proletármozgalom ■ megvédésére. Ha Oroszországot ma megtámadnák, ezekben az országokban tehetetlen volna a munkásság a saját uralkodó osztálya ellen megvédeni Oroszországot, még ha volna is rá hajlandósága. De amennyiben a Sztalinék kiszolgáltatták az egész európai munkásságot a fasiztáknak a saját bőrük megvédése céljából, nem várhatják és aligha remélik is, hogy a munkásság az ő segítségükre siessen. Amint Sztálin éles külömbséget tudott csinálni Oroszország és a világ munkássága érdeke között, ezt a külömbséget a munkásság is észben tarthatja esetleg — Sztalinék rovására. Ebben a sajnos az, hogy az orosz munkás is szenvedni fog Sztalinékkal együtt, amint az angol munkás szenved az angol uralkodó osztállyal és osztályért, annak a bűneiért, amiben első helyen van a fasizták támogatása. BROWDER BESZÉL Nem igen szoktam meghallgatni az elnökjelöltek kortesbeszédeit, jól tudva azt, hogy lényegében kivétel nélkül egyformán csak a szavazók fogását célozzák és egyáltalán nem azt jelentik az Ígéretek, amit megválasztásuk esetén tenni fognak. Hogy mégis kivételt tettem Browder elvtárssal, annak az volt az oka, hogy érdekelt, hogy vájjon mi mondani valója van a kommunisták elnök jelöltjének egy, az egész országra kiterjedő nagyon komoly, pénzbekerülő rádió beszédében. A beszéd nem jelentett újat, ugyan azt szajkózta, amit egy év óta a kommunista szónokok és lapok moszkvai parancsra mondanak. Védte az amerikai demokráciát, támadta Rooseveltet háborús imperializmusáért, a sorozást, amelyet szerinte (ez igaz) követni fog a munkásoknak a megkötöttsége az iparban is. Ezzel szembe állította Szovjet Oroszország “tökéletes demokráciáját, béke politikáját” és a ténylegesen is gyakorolt “jó szomszédi” politikáját, amelyet a szomszéd államokkal szemben követ a nagy munkás demokrácia. Hihetetlen szemérmetlenség kell ahoz, hogy egy ilyen szembeállítást, szemrebbenés nélkül nyilvánosan el merjen követni és a szovjeteket, mint követésre méltó példát állítani az amerikai nép elé. Igazán nem árt ha egy kissé közelebbről vizsgáljuk meg az elénk állított díszpéldányt, bár lehetséges, hogy rövidesen egész más nótát fog fütyülni a Browderek jólfizetett társasága. A SZOVJET DEMOKRÁCIA? Hát ez bizony csak a holdban létezik, mert ma már nem arról van szó, hogy a szovjetekben nincs szólás, sajtó és szervezkedési szabadsága a volt uralkodó osztálynak, vagy azok zsoldosainak, mint Lenin idejében, ma csak azt szabad Írni, mondani a proletárnak is, amit Sztálin megenged, ott törvény az, hogy Sztalinékat “csak hódolat és nem bírálat” illeti. Vagy elkép-. zeli-e azt Browder, hogy a szovjet rádión keresztül valaki kritikát mondhatna a német-orosz paktumról, vagy a finn-orosz háborúról ? Kétségtelen, hogy még a legkisebb kérdésben az ellenkezés is egyenlő lenne Szibériával, vagy a közvetlen halállal. Elképzeli-e azt Browder, hogy a szovjet választásokon Sztálinnál szemben felléphetne egy Trotzkyista és az el is mondhatná, meg is írhatná a véleményét? Ugy-e nem! és amig ott a sajtó, szólás és szervezkedési szabadság csak annak van meg engedve, aki a mai bürokráciát szolgálja, azt a demokráciát összehasonlítani csak Hitler, Mussolini vagy Frankó demokráciájával lehet. SOROZÁS, MUNKAKÉNYSZER sem az, amelyet mint példaképet állíthat az amerikai nép elé. ez a szovjet rajongó, mert amig Amerika csak most kezdi regisztrálni a 21 és 35 év közötti népességét, hogy abból vagy egy milliót tényleges katonának sorozzon be, addig ez a kötelező katonai szolgálat már 20 éve fenn áll a szovjetben azzal a külömbséggel, hogy ott 17 évtől 52 éves korig katonaköteles a munkás és hogy nem egy, hanem két évig tart a tényleges katonaság. Ez egy kissé nagy kiilömbség, de nem hiszem, hogy érdemes volna ezért a kü- lömbségért harcolnia az amerikai népnek. Nagyon valószínű az is, hogy a tényleges szolgálatra be nem hivott katonakötelesek majd ipari szolgálatra lesznek kötelezve, de amig itt ez még csak valószínű, addig a szovjetekben, a most kiadott rendelet, minden 14 éven felüli lakost ipari szolgálatra rendel be egészen addig, amig a katonasághoz be nem vonul, ezenkívül a munkahelyét senki el nem hagyhatja, a bérének a megállapításába beleszólása nincs a szovjet munkásnak. IMPERIALIZMUS, JÓ SZOMSZÉDI POLITIKA Bizony őszintén meg kell mondani azt, hogy itt is hátra vagyunk. Amerika még csak elméletben gyakorolja azt, amit a szovjetek már meg is valósítottak, amire tanú lehet, Finn, Lengyelország, Románia, Latvia, Esztonia, Litvánia, amelyeket a jó szomszédi gyakorlattal részben, vagy egészben már elnyelt a szovjet imperializmus. Egyetlen, aki nem panaszkodhatok a szomszédság miatt az Hitler, akinek nem csak a há- tát biztosította a jó szomszéd szovjet, hanem ellátta és ellátja még ma is nyersanyaggal, amely lehetővé tette Hitlernek, hogy hasonló jószomszédi politikát gyakoroljon egy tucatnyi szomszéd országgal. Valószínűnek látszik az, hogy ilyen Hitlerhez hasonló, kedvező jó szomszédi politikában fog részesülni Japán is, a jó szomszéd szovjet fogja pótolni aztf amit az imperialista Amerika elvont Japántól és ezzel előfogja segíteni azt, hogy Japán is intenzivebben gyakorolja a jó szomszédságot Kínával és esetleg Amerikával szemben is. Csak abban kételkedem, hogy ezért a jó szomszédi politikáért sok szavazat jutna Browder elvtársnak az amerikai néptől, amelynek a véleménye a Browderék- ról nagyjában egyezik az alanti nyilatkozattal, amelyet az egyik new yorki magyar egylet adott ki a magyar nyelvű Brow- derék támadására: “Feljegyezzük . . . Ez alatt a cim alatt egy pár fenyegető hangú sort olvastunk a Magyar Jövő szeptember 25-iki számában, amely egyenesen az 52 esztendő óta fennálló New Yorki Magyar Önképző Egyletnek lett címezve, még pedig abból az alkalomból, hogy egyesületünk meg merte hívni Medgyessy László magyar főkonzult a legutóbb tartott s a legtökéletesebb kulturjelleggel rendezett Kurucz Já- nos-emlékünnepélyre. Nem tudjuk, hogy kinek a hangja húzódik meg ennek az erkölcsi fensőbbrendüségtől csepegő hangon megirt pár sornak a háta mögött, azonban any- nyit hozzá akarunk fűzni, hogy amig a Magyar Jövőnek semmi kifogása nincs az ellen, hogy Ribbentrop urnák a tiszteletére a moszkvai Vörös teret svasztikás zászlódiszbe öltöztették, és hogy Sztálin atya ugyanennek az illusztris nácinak a tiszteletére ragyogó banketteket rendezett, addig a leghatározottabban kikérjük magunknak azt, hogy a mi ügyeinkbe bele verje azt a kényes szimattal megáldott orrát. Hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy észrevételeinket nem igazolásképen tettük meg. Szilárd meggyőző d é s ü n k, hogy a Magyar Jövőt sem a múltja, sem az általa képviselt erkölcsi színvonala nem képesítik arra, hogy bírálhassa egy makulátlan múltú tekintélyes testület akcióit.” MAGYARORSZÁG FIZET A nagy örömünnepek után, amellyel Erdély felszabadulását ünnepelték, már itt van a macska jaj, a fizetés ideje. A magyar kormány kénytelen volt szabadon engedni Szállási őrnagyot a magyar náciknak ezt az örmény vezérét és mindazokat, akik a híveiből levoltak fogva. Kénytelen volt vissza vonni minden tilalmat, amely korlátozta a nácik működését, igy azt a tilalmat is, amely állami hivatalnokoknak és katonatiszteknek megtiltotta a náci pártba való tartozását, igy most akadálytalanul törhetnek előre Hitler magyar bérencei. A külföldi lapok megírták hogy Hitlerék Magyarországot is bekényszeritik a diktátorok katonai szövetségébe, amelyet a magyar kormány lapja igy cáfolt meg: “Még nem tudjuk, hogy katonai téren mi a németolasz kormánynak az óhaja, de kétségtelen ha Magyarországot meghívják ebbe a szövetségbe úgy a magyar kormány készséggel csatlakozni fog”. Erre a magyar katonai szövetségre azért van szüksége Hitlereknek, hogy ha Sztálin atya nem paríroz, úgy Magyar- országgal együttesen támadják meg a szovjetet. Erre a magyar urakban igazán van hajlandóság, tekintetbe véve azt, hogy nem az urak, hanem a parasztok vére fog ott ömleni, amiből szerintük úgy is sok van, nem árt egy kis csapolás, ha ugyan az elnyomott magyar nép, a kezébe adott fegyverrel, régi jó Dózsa módra nem az urai ellen fordul, ami annál is valószínűbb, mert nem kevesebb okai vannak arra mint annak idején Dózsa kereszteseinek volt. A BÉRMUNKÁS 29-IK ÉVFORDULÓJA alkalmából, Cleveland west sideon a HENRY HALLBAN, 3930 Lorain Ave. NOVEMBER 16-án, szombaton este 8 órai kezdettel TÁRSASVACSORA LESZ, amelyen kitűnő csirke paprikás lesz felszolgálva. Vacsora 75c. Vacsora után tánc.
