Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-03-16 / 1102. szám
1940 március 16. BÉRMUNKÁS 5 oldal A szervezkedés kérdése (Ez évnek február havában, lapunk egyik számában megjelent “A Japán munkásmozgalom a háború áldozata” cimü közlemény indított alantiak megírására.) Azok a munkástársaim, akik figyelemmel olvasták eddig megirt néhány cikkemet, észre vehették, miszerint mindig csak azt igyekeztem kézzel-fog- hatóan bizonyítani, hogy a munkásokat nemzeti és fajra való tekintet nélkül, kizárólag csak gazdasági szervezkedésük képes olyan szorosan egymáshoz fűzni, hogy azt — mint a viz- cseppekből egységet képező tengert, semmiféle hatalom, még egy háború se legyen képes széjjel szakítani. A munkásosztály, jogos megélhetését, illetve semmiféle törvényes védelemben nem Részesül, megélhetési lehetősége egyedül a munkaadótól függ az egész világnak mind az öt sarkában, ahová a kultúra befészkelte magát. A törvényes kizsákmányolás tehát nemzetközi, minek folytán mi, munkások is nemzetközivé váltunk azáltal, hogy országról-országba, sőt egyik világrészből a másikba vagyunk kénytelenek vándorolni, munkakeresés céljából. Be kell látnunk, hogy mi, munkások egy országban sem érezhetjük magunkat otthon, még szülőhazánkban sem, mindenütt és mindig a hónunk alatt szorítva vándor botunkat, törjük fejünket, hogy ma, vagy holnap, milyen irányban, melyik városba vagy országba sodor a megélhetési lehetőség. Ettől semmiféle hazafiság, törvény, vagy politika nem védhet meg minket. De ha mi, a világ ipari munkásai, nem foglalkozunk semmiféle politikával, hanem kizárólagosan gazdasági érdekünk megvédése céljából — mint a vizcseppek a tengerben, vagy a fák az erdőben, egymás mellé sorakozva, kiépítjük a világ ipari munkások szervezetét, van-e, vagy létezhet-e olyan zivatar, mely ezt a hatalmas erdőt eltudná pusztítani? Több — nagyon tudákos — “elvtással” vitatkozva a szervezkedés kérdése felett, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a legtöbb közülök tisztában van az egységes szervezkedés erejével és szükségességével, de azt nem tudják megérteni, hogyan lehet politika nélkül harcolni, valamit elérni és a társadalmi ügyeket intézni? Ezért azt hiszem, talán nem fog ártani, ha erre a fontos kérdésre — mely- lyel nem lehet eléggé foglalkoznunk — egy kis történelmi adattal mutatunk rá, hogy ifjú munkástársaink figyelme, tisztán a politikai szervezkedés nagyon is elfakult, teljesen értéktelenné vált képére irányuljan. Ezáltal talán megkímélhetjük őket a céltalan bolyongástól, a politika útvesztőjének labirintusában. EGY KIS VISSZAPILLANTÁS A munkásmozgalmat 1867- ben, az akkor megalakult Nemzetközi Forradalmi Szociáldemokrata Párt indította meg. Ez a párt azonban nem mint munkásmozgalom jött létre, célja nem az volt, hogy a világ munkásait felszabadítsa a- bérrabszolgaság alól, vagy hogy egyáltalán radikálisan foglalkozzon a munkáskérdés megoldásával, mert hiszen a géptechnika akkor kezdett kifejlődni. A kultúra és iparban előrehaladott állmokban, mint Angol, Francia és Németországban, a gépipar már átlépte az uj korszak küszöbét, ami szükségessé tette, az uj korszak haladási utjának kiépítését. Hivatalosan kijelölt célja annak a mozgalomnak: a társadalmi rendszernek a törvény keretein belül, békés utón történő átváltoztatása volt. Lévén minden országnak más törvénye, melyekhez ennek a mozgalomnak minden országban másképpen kellett alkalmazkodnia, természetes, hogy már a kitűzött cél képezte a lólábat, mely eltaposta az egységes, nemzetközi szervezkedési lehetőségnek útját. így épült ki a marxizmus, Engels és Lasalle tanaiból összetákolt Nemzetközi Forradalmi Párt, a fogaitól és mancsaitól megfosztott oroszlán, melyet aztán a nemzetközi világháború fulasztott bele a politika posványába, hogy aztán HITLER ELPARENTÁL- JA. Nyugodjon békében. De menjünk sorrendben. Kisérjük el azt a mozgalmat a végállomásig- Nézzük haladásának útját, hogy meglássuk a katasztrófa okát. Hosszú ut 1867-től, 1940-ig, de érdekes és tanulságos. Ugyanis ennek a mozgalomnak az élére az intellektuelek- nek az a rétege állott, amely abban a rendszerben nem tudott elhelyezkedni (mint a mai “fék” internacionaléban is). Ügyvédek, hivatalnokok, újságírók, stréberek, sőt még papok is. A mozgalom megindítására tömeg kellett, igy amennyiben a jogfosztott, elnyomott munkásság a legkönnyebben volt megmozgatható, JOGOT ÉS KENYERET A NÉPNEK JELIGE ALATT, a világba lett kiáltva: Világ proletárjai egyesüljetek! A világ munkásai a fék vezérek által félrevezetve, megmozdultak és a gép ipar haladásával a szervezet mindig nagyobb arányokat öltött úgy, hogy ez a nemzetek” törvényeivel felépített nemzetközi szociáldemokrata párt, nagy véráldozat árán olyan hatalmat fejtett ki a nagy ipari államokban, hogy a vezérek nemcsak a törvényhozásban vehettek részt, de már a kormány élére kerültek. Ebben az irányban haladt a különféle nemzetek különféle törvényeinek védelme alatt a politika jármába szorított Nemzetközi Forradalmi Szociáldemokrata Párt, szorosan lépést tartva a technika haladásával. Ez igy ment több politikai harc között, körülbelül 1912-ig, amidőn valahol a Balkán Államokban elsült egy a politikára célzott revolvér, kioltotta két egyénnek az életét, olyan két egyénnek, akiknek hajuk szála soha életükben nem görbült meg sem az emberiség sem pedig a maguk érdekében, mégis, ennek a két herének a kimúlása lángbaboritotta az egész világot, millió és millió hasznos munkás embernek veszteségével, valamint megsemmisítve a politika jármába baktató Nemzetközi Szociáldemokrata Pártot, megkimélve a párt vezéreit. Ugyanis itt figyelembe kell venni azt a tényt, hogy azokban a kultur államokban, amelyekben a géptechnika már ki volt fejlődve és nagy mérvben elterjedve, mint Angol, Francia és Németországban, a Nemzetközi Szociáldemokrata Párt már olyan hatalmat képviselt, miszerint nemcsak a képviselő testületbe küldhette be vezéreit, de felemelte őket a kormány élére. És éppen azokban az államokban, melyek a Nemzetközi Szocialista Párt égisze alatt, annak a pártnak vezérei által lettek kormányozva, süllyedt az ipari munkások életstandardja a legalacsonyabb fokra. Ez a tény bebizonyította, hogy a politika láncain vezetett fogatlan oroszlánnak egyedüli célja volt, a társadalomból kiselejtezett, feltolakodott vezéreket zsíros állásba segiteni. Ez eredményezte azt a helyzetet, miszerint a géptechnika terjedése folytán nemhogy javult volna az ipari munkások helyzete, úgy társadalmilag, mint gazdaságilag, rövidebb munkaidő és jobb lehetőséggel, de ellenkezőleg: Azok a hatalomra törekvő éhes vezérek vezették a társadalmi rendszert a A Egyesült Államokban élő, de idegenben született személyekhez az április havában történő Népszámlálás alkalmával csak egy olyan kérdést fognak intézni, amelyet bennszülött amerikaiaktól nem kérdeznek. Ez az állampolgárságra vonatkozik, még pedig: honosodott-e az idegenben született személy, van-e első papírja, vagy idegen. Ezt a kérdést idegenben született, amerikaiaknak is felteszik. Állampolgárságra vonatk ózó kérdést 1890 óta minden népszámlálási lajstrom magában foglalt. A Népszámlálási Hivatalt az egyén, mint egyén nem érdekli. Az emberek millióira vonatkozó tényeket összegyűjti, összeadja és azután táblázat formájában, mint statisztikai adatot nyomtatja le- A törvény, amely nép- számlálást rendelt el tiz évenként, megköveteli, hogy az igazságnak megfelelően válaszoljuk meg a népszámláló kérdéseit. Megjegyzendő, hogy a népszámlálóra vagy bármely más egyénre, aki a Népszámlálási Hivatalnak dolgozik, elfogatás és börtön (vagy pénzbírság) vár, ha bárkinek feltárja az általa felvett adatokat. A Nészámlálási lajstrombokba kizárólag felesküdött népszámlálási tisztiviselők nyerhetnek betekintést. Egyetlen kormányhivatal sem használhatja fel a népszámlálási jelentéseket adózásra, nyomozásra, vagy más rendelkezésekre. politika útvesztőjébe, kiépítve a tőkés termelési rendszert, ezzel kiszolgáltatva az ipari munkásokat a tőkét képviselő munkaadók önkényének úgy, hogy azok most felül állva minden törvény felett, egyedül diktálhatják a munkásoknak megélhetési lehetőségét, amibe semmiféle törvénynek nem lehet beleszólásaSőt odáig jutottak, hogy ma már nemcsak az öregség teszi az ipari munkást munkaképtelenné, hanem a kormány élére került politikai munkásvezérek árulása folytán már az élet delén álló munkásokat is kiselejtezik, családjára való tekintet nélkül. Azok a dolgozni biró és akaró munkások here módjára lesznek kitessékelve abból a méhkasból, melybe az ő szorgalmuk gyűjtötte a mézet. De, mert mindennek van vége, a Harmadik Internacionálé- nak is jött egy vendége, tűzben forgó szemekkel, őrült kinézésű pofával, az orra alatt rövidre nyírt bajusszal, kutya-korbácsát megsuhintva és a vezéreknek torkukon akadt a szó. Hitler volt a látogató. És most, ott fulladozik a Harmadik Internacionalé vezérestül, a politika posványában. Reméljük, hogy a világ munkássága a tanulságokat levonja és minden harci készségével egyesül a VILÁG IPARI MUNKÁSOK EGY NAGY SZERVEZETÉBEN. A Népszámlálási Hivatalt nem érdekli, hogy a bevándorló? mily uton-módon érkezett az országba. Ez nem az ő munkájuk. A Hivatal csupán összeszámolja, hogy mennyi az idegenben született amerikai jolgárok száma, hánynak van első papir- ja és hány idegen él itt. Az 1930,-i Népszámlálás szerint 7,919.536 idegenben született amerikai polgár, 1,266.419 első papírral rendelkező idegen és 4,518-341 idegen élt ebben az országban. Lehet, hogy a születés helyére vonatkozó kérdést egyesek nehéznek fogják találni. A könnyebbség kedvéért a Hivatal egy olyan dátumot választott, ami eléggé a közelmúltba esik ahhoz, hogy a nemzetek határai mindenki előtt tisztán álljanak, Tehát arra kell majd válaszolni, hogy a születési hely mely államhoz tartozott 1937 január elsején. Ha az illető nem tudja megnevezni az országot, úgy elegendő, ha a vidéket, kormányzóságot, vagy megyét jelöli meg, mint: Bohméia, Po- morze, Tyrol, Alsaco, Bessarabia, Canton, Croatia, stb. vagy a várost: Prague Lvov, Danzig, Wien, Hong-Kong ■ Tientsin, Bratislava, Lodz és igy tovább. Mindezen adatok összegyűjtéséhez a Népszámlálási Hivatal 120,000 népszámlálót fog alkalmazni. Department of Commerce Bureau of the Census Washington Adler Lajos Az idegen születésűek és az 1940-es népszámlálás
