Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-03-16 / 1102. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 máricus 16. Diktatúra vagy Demokrácia? Irta: Fishbein László Ezen a címen egy előadást tartottam 1940 március 3-án a new yorki Bérmunkás Otthonban. Mivel a kérdés foglalkoztatja különösen ma, a társadalmi eseményeket figyelő munkásembereket, szükségesnek találtam, hogy az előadásról, valamint az azt követő vitáról a Bérmunkás Erre annál inkább indíttatva érzem magam, mivel látom, hogy a Bérmunkásban egy másik munkástársunk megpendi- tésére körkérdés van intézve ugyanezen kérdésről. Ezen kérdéssel foglalkozva csak természetesnek találom azt, hogy állásfoglalásommal kiteszem magam az éles kritikának, amire számítottam már akkor, amikor erről a kérdésről egy előadást tartására vállalkoztam. E kérdésről ma nyiltan és őszintén beszélve alkalmat nyerünk a helyes vélemény leszűrésére, nem úgy mint a múltban volt, hogy ha csak a legcsekélyebb kritika joggal éltünk, pl. az oroszországi diktatórikus kormányrendszert illetőleg akkor azonnal a szociálfasizta és ellenforradalmár jelzőkkel illettek bennünket. Ezek az idők ma már elmúltak és a saját fejükkel gondolkodni tudó munkásemberek előtt a jelszavakkal való dobálózás már nem bir aranyértékkel mint azelőtt. Habár figyelembe kell vegyük azt, hogy bizonyos elnevezések, mint szent és sérthetetlen célkitűzések még ma is megvannak a munkások egyrésze előtt szemfényvesztői mivoltukban. így tehát nagyon kényes a kérdés tárgyalása, talán ez az oka annak, hogy legtöbben vonakodnak határozott vélemény nyilvánításra a kérdéssel kapcsolatban. Jómagam nem ezek közé a munkások közé számítom magam, amit különösen azért nyilváníthatok minden ta- kargatás nélkül, mert a világ legdemokratikusabb mun kás- szervezetének, az IWW-nak vagyok tagja ahol nem kell félnem attól, hogy a vezérkar által lefektetett és az időjárással váltakozó párt-tézisekkel összeütközésbe jövök, és jön a kizárási diktatúra bosszúja. Persze csak ott ahol a párturalom kezében még nincs a proletárdiktatúra fegyvere, mert ahol a proletár diktatúra hatalmi fegyvere a párt kezében van, ottan a fenyítés eszköze a párt- müködést kritizáló párttagokkal szemben, a börtön és a golyó. De nézzük csak a DIKTATUR RA VAGY DEMOKRÁCIA kérdését. Először is hangsúlyozni kívánom azt, hogy az általános értelemben említett demokrácia mint amilyen az amerikai és angliai kapitalisztikus állam- rendszerekben van, az s egy bizonyos fokú diktatúrát jelent, azok részéről akik az államrendszer ipari termelése fölötti kontrolt a kezeikben tartják. Tehát helyesebb elnevezés volna DIKTATÚRA VAGY ÁLDEMOKRÁCIA. De viszont többen a munkások közül a diktatúra elnevezésbe a PROLETÁR DIKTATÚRÁT is bele értik. De mivel csak ÁLPROLETÁR DIKTATÚRÁRÓL lehetne szó, igy tehát az előadás címének ÁL- DIKTATURA VAGY ÁLDEMOKRÁCIA kellett volna, hogy legyen. olvasó tábora előtt nyilatkozzak. Sokkal helyesebbnek láttam inkább az előadás keretébe foglalni az elnevezésbe foglalt téves fogalmak tisztázását, úgy az álproletár diktatúráról, mint az áldemokráciáról és megtárgyalni, hogy akár az egyik vagy a másik előnyösebb a munkásságra és miért. Először is a diktatúra fogalmát próbáltam tisztázni, mert többszöri vitákban arról győződtem meg, hogy a munkások nagyobb többsége nincsen a diktatúra fogalmával tisztában. így pl. egyesek a direkt akciót diktatúrának ismerik, sőt egyesek még egy gyárban a munkáltatóra rákénysze- ritet tszerződés aláírását is diktatúrának minősítik. Az ilyen megállapítások véleményem szerint a munkásosztályra nézve végzetes értelmi zavart idéznek elő. A diktatúra alatt a politikai államrendszer meghódítását kell értenünk. Tanulmányoznunk kell a politikai államhatalom mibenlétét és hivatását. Ha megállapítani tudjuk azt, hogy az államhatalom a gazdasági erők birtokosainak a profit termelés érdekében mint elnyomó szer van működésben, akkor látni fogjuk azt, hogy az államhatalom meghódítására csak úgy volna szükségünk, ha továbbra is a termelésben a profit termelést fenntartani akarnánk. Igen ám, de a marx-lenini elmélet alapján az államhatalom meghóditására csak átmenetileg van a munkás- osztálynak szüksége, hogy később megszüntesse az államot és megteremtse az osztálynélküli társadalmat. Erre szükséges a proletár diktatúra, melynek alkalmazását most már gyakorlatilag tapasztalhatjuk oroszországi alkalmazásban. Az államhatalom diktatórikus meghódításával, a magán- tulajdon termelési rendszerét is az államhatalom veszi át, és mint a termelési erők birtokosa maga az állam veszi át a profit termelést és annak érdekében gyakorolja a diktatúrát. Nézzük csak a fasizta és a proletár diktatórikus államhatalmi rendszerek gazdasági berendezkedéseinek rokonhatásu jelenségeit. A termelésben változás csak any- nyiban történik, hogy a termelt javak gyümölcsét az államhatalmi bürokrácia rabolja el a magántőkés helyett. Viszont határozottan meglehet állapítani, hogy ez egy fejlődési folyamat az államkapitalizmus irányában. De ugyanúgy a nagy trösztök kialakulása folytán a termelési erők mindig kevesebb kezekbe való összpontosulása szintén az államkapitalizmus felé vezet- Lehet-e nekünk ezért a trösztök mellé állni és a munkásosztály szempontjából követésre méltó példának oda állítani? Nem. Téves megállapítás tehát az, hogy a direkt akció használata az ipari termelés átvételére (Folytatás a 7-ik oldalon) NÉPSZERŰ GAZDASÁGTAN Irta: MARY E. MARCY Fordította: GOLDBERGER L. A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 10c. (Folytatás) Kérdések és feleletek. Belgium munkás férfiai és asszonyai régen fáradoznak azon, hogy az élet kötlségeit leszállítsák Belgiumban, Co-operativ szövetkezeteket szerveztek és amint tudjuk valóban sikerült nekik leszállítani az életszükségletek árait- Talán meglepne bennünket az áraik és a mi áraink közötti különbség. És mégis éppen legutóbb irta egy belgiumi szocialista, hogy az ő országuk még mindig mennyország a kapitalisták számára és pokol a munkásoknak. K. Olyan magas lesz a belgiumi munkabér, mint a coloradói vagy ohioi? F. Nem. Azért, mert az olcsó árak maguk után vonják a munkások áradatát, amely az egymás közötti versengést, a munkabérek esését vonja maga után. K. Ha Salt Lake Cityben minden munkásnak saját háza volna, emelné vagy csökkentené ez a munkabért? F. Csökkentené, mert a városhoz kötött munkások kényszerülve volnának erősebb versenyt kifejteni a munkaalkalmakért és igy leszállna a fizetésük. K. Miért építik a gyártulajdonosok kisebb városokban a gyáraikat- Miért van olyan kevés gyár New Yorkban vagy Chicagóban ? F. Azért, mert kisebb helyeken olcsóbb a megélhetés és igy olcsóbb munkaerőre van kilátásuk. Ellenben New Yorkban és Chicagóban nagyobb béreket kell fizetniük. K. A termelés fejlődésénél fogva, az életszükségletek értéke lassanként csökken. Ami kevesebb munkát tartalmaz, kisebb értékű. Az arany értéke is csökkent; kevesebb társadalmi munkát tartalmaz. Mi a természetes magyarázata annak, hogy mégis kevesebb áruval cserélhető ki az arany, mint néhány év előtt? F- Az arany értéke jobban csökkent, mint az életszükségletek értéke. K. Ha az életszükségletek értéke gyorsabban csökkenne, mint az arany értéke, kisebb lenne az életszükségletek ára? F. Igen, mert minden az értékénél fogva cseréltetik ki. Ha az életszükségletek értéke gyorsabban csökkenne, mint az arany, akkor több életszükségleti áru kellene egy adott mennyiségű arany becseréléséhez. K. A közép-amerikai bennszülötteket ha kizárnék az Egyesült-Államokból, hogy az alacsony élet színvonaluk következtében! alacsony munkabér igényeikkel ne versenyezzenek velünk, meggátolnék ezzel a munkaerejük versenyét? F. Nem, mert a kapitalisták szívesebben mennek el Guatemalába, ahol reményük van megtartani az alacsony munkabéreket, mivel az életszükségletek értéke ottan sokkal alacsonyabb. Ellenben, ha ide jönnének a guatemalai bennszülöttek, nem sokáig tartana az olcsó munkaerejük, mivel itten nagyobb értéke van a munkaerőnek, mert több társadalmi munkára van szükség a munkaerő előállítására. (Folytatjuk) A mexikói kormány segédkezik a munkabérek csökkentésében (Folytatás az 1-ső oldalról) az egyre emelkedő drágaság elleni munkabér emeléssel, azonban ugyanakkor a bérek emelése a fennálló helyzetben csak ipari kellemetlenségeket idézne elő és további árdrágulást, ami megsemmisítené a 1 átszólagos béremelést is. A kérdés megoldása — folytatja tovább — az árak leszor i- tásának utján érhető el és ő ígéri, hogy a szövetségi körzet hivatalos közegei a legmesz- szebbemnőleg ko-operá Inak, hogy azt a célt megvalósítsák A munkások küldöttei viszont elégedetlen kifejezéssel azon reményüket nyilvánították, hogy a kormány és munkáltatók együttesen találjanak módot a drága megélhetés korlátozására és abban a kérdésben is tanúsítsanak olyan lekesedést, mint amilyen lelkesedéssel a bérminimumot megállapították. A SZTRÁJK VALÓSZÍNŰ Jelenleg az árak ismét emelkedni kezdtek, miután a mexi- coi pénz valutája hirtelen leesett, ami hetekkel ezelőtt vette kezdetét. Dacára, hogy bizonyos javulás észlelehető a pénz értékének viszonyában, azonban még mindig elég alacsony, mert már hetekkel ezelőtt amerikai átszámítás szerint egy dollárért 5.80 pézot lehetett vásárolni. Tehát a látszólagos javulás nem volt befolyással az árakra- Ellenkezőleg, előre láthatólag még inkább emelkedni fog. A tényleges munkabérek összezsugoritása által felidézett vásárlási képesség hanyatlása, igen nagy gazdasági probléma elé állítja mexico népét a következő hónapokban és ha csak a kormány utat-módot nem talál a nép helyzetének könnyítésére, több mint valószínű, hogy hatalmas munkásmegmozdulások fogják figyelmeztetem Ígéretének teljesítésére. (MLN)
