Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-03-09 / 1101. szám
1940 március 9. BÉRMUNKÁS 3 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÍÍL ___CS. . ő MEGJEGYZÉSEI A VÁR UR! A magyarországi lapok nyomán az amerikai lapok is megemlékeznek arról, hogy 90 éves korában meghalt Gróf Zselen- szky Róbert az “utolsó magyar vár ur’’. A “Bérmunkás” nem igen szók elparentálni grófokat de ebben az esetben kivételt teszünk, mert a magyar munkásságnak, a parasztságnak és főleg a haladásnak, konokabb, nyiltabb ellensége nem volt mint ez a nemes gróf, ki mint a “fajmagyarok” legnagyobb része idegen származású ez esetben lengyel volt. Zselenszky gróf, az Eszter- házy és Festetich hercegek után a leggazdagabb magyar ur volt, ki hét vármegyében volt — mint legtöbb adófizető — virilista. Gyűlölte a magyar földmunkást, amely egy nagyobb darab kenyeret mert követelni, az 1905-1912-es időszak földmunkás mozgalmai idején, nyíltan követelte azt, hogy a sztrájkban álló arató munkásokat “halomra kell lövetni”, hogy a sztrájktörést a katonaságnak kell elvégeznie és ő volt az, aki mozgalmat kezdeményezett, hogy az elégedetlenkedő földmunkások helyett kínai kulikat kell Magyarországra telepíteni. Neki még Tisza István is forradalmár volt, de állandóan támadta Kossuth Lajost és minden baj kutforrásának tartotta. 1912-ben ilyeneket irt a föld- birtokosok lapjában “Kossuth bűne, hogy eljutottunk az általános titkos választójog szörnyű gondolatához és hogy fellángolt a földosztás borzalmas szenvedélyei, amelyek romba- döntik az országot”. A 48-as forradalom jobbágy felszabadítását nem tudta megbocsátani, mert szerinte a födbirtokosokat “az 1848-as forradalom tette tönkre, ez juttatott oda minket —kiált fel kétségbe esetten — hogy Károly király egy zsellérrel, Nagyatádi Szabó Istvánnal kezet fogott”. Nálánál nagyobb ellensége nem volt a magyar parasztnak, de javára írandó az, hogy nem kertelt, hanem nyíltan hirdette azt, hogy az ember csak a mág násnál kezdődik, hogy az ideális rendszer az volt, amikor még virágjában állt a jobbágy rendszere és a földes ur rendelkezett a deres és a nyaktiló felett, mint amely egyedül oldja meg a parasztkérdést. Hitlerért való rajongását csak az zavarta, hogy ez a véreb nem mágnás származású. BAJOK VANNAK A komunácik legerősebb intézményénél az IWO betegse- gélyzőnél, a különböző nemzetiségű fehérjóskák kétségbe esetten vakargatják a fülük tövét, mert ennél a kitünően tejelő intézménynél komoly bajok vannak. A hirtelen nagyra nőt forradalminak hirdetett betegse- gélyző fejlődése nemcsak, hogy megállt, de dacára a nagy jutalmakat és megtisztelést jelentő kampánynak állandó visszaesést mutat. A magyar szekció fehérjóskája, aki állandóan utazik, hogy a tagszerzési kampányt felélessze, állandó kudarcról kénytelen beszámolni. Az utóbbi időben már nem mutatják ki a tagtörléseket, de egy kis számítással meglehet állapítani, hogy a januári nagy tagszerzési kampány eredménye 21 tag vesztessége volt- A fehérjóskák tudják, ha nem is vallják be, hogy ezt az eredménytelenséget a Sztalin-Hitler szövetség és a finn-orosz háború idézte elő, amelyek kiábrándítják a félrevezetett prolit a komunácizmusból. EZ IS CÁFOLAT Az amerikai nácik most feltűnt csillaga Tukacs ur hirtelen elhallgatott. Még két héttel ezelőtt tele szájjal mocskolódott, szidta a zsidót, védte Hitlert és annak amerikai megnyilvánulásait. Erélyes cáfolatba kezdett, hogy visszaverje azokat a vádakat, amelyet a gáncsnélküli lovagra a “zsidók és egyébb radikálisok” rászórtak. Kétségtelen, hogy csak a nácik között lehet valaki vezér olyan rekordal mint amilyent Tukacs úrról legalább egy féltucat amerikai lap megirt. Ezek a lapok megírták azt, hogy Tukacs urnák két évig a Trenton, N. J. fegy- ház warden ja volt a burdos gazdája, de azt is, hogy ezzel a két évvel csak a rá mért büntetés egy részét ülte le a vezér. Megírták azt is, hogy a sikkasztásai és lopásai miatt lehúzták róla a palástot az egyházi hatóságok. Amig a fegyházban eltöltött szép napok felett elsik- lik kedélyesen Tukacs ur, addig erélyesen tiltakozik az ellen, hogy őt bármely egyházi hatóság is megfosztotta volna a papi jellegétől. Itt igaza van a volt papnak, mert ő nem várta meg amig lehúzzák róla a reverendát, hanem az Ítéletek kimondása után, hogy az elcsapását megelőzze önként mondott leUgyan akkor erélyesen befe- lenti a további harcot. De csodák ma is történnek, mert a mocskos szájú vezér hitelen megrémült a beígért harcias támadás elmadardt és Tukacs ur, úgy meglaput mint az a bizonyos sárgaság a fűben. Ezt a hallgatást egyik new yorki heti lap idézte elő, amely egyszerűen ráparancsolt erre az alakra, hogy fogja be a száját, mert különben, Tukacs ur leveleivel igazolja azt, hogy mielőtt náci vezérnek csapott volna fel, irt egy 340 oldalas könyvet a zsidók védelmére a hitlerizmus ellen. Ezt a könyvet a zsidó vezetőkkel és szervezetekkel akarta kinyomatni, csak miután ezek — tekintve Tukacs ur bűnügyi rekordját —- nem voltak hajlandók pénzt adni, csapott fel antiszemitának és lett a zsidó védőből, zsidók ellen uszító hitlerista. Ugylátszik, hogy a trentoni börtönön kívül még sok takargatni valója van ennek a hősnek és nem igen mer a napra menni, nehogy megolvadjon a fején a vaj. HARMADIK PÁRT A komunácik országos bizottsága, amint az lapjaik megírják, kitűzték az elnök jelölő konvenciójukat és amint jelzik, a párt jelöltje Browder és I. W. Ford lesz. De burkoltan bejelentik azt is, hogy meg van bennük a hajlandóság arra, hogy a “párt támogatását” egy “Harmadik Párt” részére biztosítsák, miután Rooseveltet nem támogathatják többé, mert ő is “ a reakció vizeire evezett át”. Ezek a fickók, akik még pár hónap előtt tüzön-vizen keresztül követték az elnököt, akiben a demokrácia vezérét látták, ma már “reakciós” “munkás ellenes” a “kapitalizmus cselédje” és “háborús uszitó” stb. Pedig minden józan gondolkodású munkás tisztában van azzal, hogy hazudnak, amikor azt írják és mondák, hogy Roosevelt elnök megváltozott, mert az elnök ma is az aki akkor volt, amikor a komunácik hódoló aláírásokat gyűjtöttek és azt alázatos küldöttség utján juttatták el a “világbéke bajnokának” Roosevelt elnöknek- Mert az elnök akkor is kifejezője »képviselője, ha úgy tetszik cselédje volt a Wall Street- nek. Roosevelt soha nem volt más, mint kapitalista politikus. Csak okosabb, intelligensebb, aki a válságban levő kapitalista társadalmi rendszert, nem — legalább is egyenlőre nem — fegyverrel akarta megvédeni a nyomorba jutott, lázadásra kész proletároktól, hanem segéllyel, WPA, PDA, CCC, és az abc egyébb betűinek a jelzése alatt alakult, reformokkal amelyek el- kábitották reménykedővé tették a proletáriátust. Azt a hitet keltették benne, hogy a problémáira a megoldást meghozza a részére a roosevelti New Deal. Ezt a hitet a kommunista fékerek is igyekeztek beoltani a pro- letáriátusba, amikor a New Deal védelmére hívták fel a tömegeket. Ezeket a reformokat Roose- velték aszerint tágítják, vagy szüntetik be, amint azt a tömegek letartása megkívánja. A komunáciknál történt meg a pálfordulás, azért mert a kapitalizmus itt is szembe került a Sztalin-Hitler féle imperializmussal és ők mint ennek a szövetségnek az ügynökei, fordultak el attól a Roosevelttől, aki az amerikai imperializmust veszélyeztető Sztalin-Hitler imperializmusa elleni harcot, mint elnök vezeti. Ezért törekednek majd arra, hogy egy Harmarik Pártot fabrikáljanak össze, ha lehet Lewis cárral, ha pedig az nem veszi be őket a játékba, akkor azzal a polgári fékerrel akit megvásárolhatnak arra, hogy a malaclopó köpönyege alá rejtse a komunácik agyon kompro- mitált pártját. RIPŐK! Az S.L.P. lapjának az egyik számában egy cikket ollóztak ki a budapesti “Népszaváéból amely a Macchiavellizmusról szóló könyvet ismerteti- Ehhez az ismertetéshez fűz megjegy- jéseket a lap szerkesztője melyben az IWW-ról ilyeneket mer leírni ez a saját köldökét vizsgáló tehetetlen kispolgár: “Régebben az amerikai anar- cho-szindikalisták, az IWW-is- ták voltak azok, akik hűen követték a macchiavelli elméletet, hogy “a cél szentesíti az eszközt”. Ekkoriban hirdették ezek az alakok a lopást, mint az osztályharc egyik eszközét; ekkor ajánlottak minden eszközt, még bombázást és gyilkosságot is, mint az osztályharc fegyverét; ekkor csaltak, hazudtak és két- szinüsködtek. A IWW-isták ma már nem hirdetik azokat a macchiavelli ostobaságokat, de kitartanak mellette titokban, mert hiszen a tudományt és marxizmust elvetve maguk mellől, más nem maradhatott meg nekik, mint az összeesküvés, gengszterizmus, amit gyakoroltak is először saját maguk között, későbben más mozgalmak emberei ellen.” Ahány sor, ahány betű, any- nyi aljas, buta hazugság. Csak egy ilyen, munkásokon élősködő, szemétember veheti az irodájába meglapulva azt a bátorságot, hogy egy forradalmi mozgalomról ilyen förtelmes bi- tangságokat leírjon, anélkül, hogy a legkisebb bizonyítékot is szolgáltatna aljas állításainak a bizonyítására.' Ezek a marxizmust bolházó szegénylegények kiknek a marx izmus csak arra jó, hogy a tehetetlenségüket takarják, a mi egységes tiszta mozgalmunk elleni irigységükben köpnek ki ilyen mocskos hazugságokat, vetemednek agent provokátor denunciáns szerepére. Ezekkel vitatkozni nem lehet, nem szabad. Ezek felé a kudlikok felé csak egy szavunk van: Pfuj! Ti aljas ripőkök. AZ IWW ERDÉSZETI MUNKÁSOK IPARI SZERVEZETE ÉRTEKEZLETET TART MÁRCIUS 10-ÉN. Seattle, Washington államban, az erdészeti ipari szervezet tagjai értekezletet tartanak, melyen a múltak tapasztalatai alapján megtárgyalják a lehetőségeit egy nagyobb arányú szervezési akciónak az északnyugaton. A nyíltan hangoztatott vélemények szerint, a helyzet rothadásig megérett az IWW által képviselt szervezkedési tevékenységre. A munkán, a csúsztató utakon és gyülekező helyeken úgy nyilatkoznak a dolgozók, hogy az IWW az egyetlen unió, amely materiális eredményeket biztosíthat a dolgozók részére, úgy a fűrésztelepeken mint az erdőségekben. Mindazok, akiknek alkalmuk volt tapasztalni azokat a nagyszerű teljesítményeket, amelyeket az IWW létesített, mielőtt politikus munkásmozgalmi fékerek belső vitázással felőrölték erejét, a tagokat kiugrasztották a felhőkben létező váraik építésére, az azóta megszűnt szakszervezeti internacioná 1 é politikája alapján. Azóta a helyzet némileg tisztázódott és igy elérkezett újból a cselekvés ideje az észak-nyugati erdőségek rabjainak szervezésére. Ez a konferencia hivatva lesz lerakni alapját a szervezet megerősítésének a nagy erdőségekben is. ,
