Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-03-02 / 1100. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 március 2. EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. CIO VEZÉREK ÉS A “RANK AND FILE” Megszoktuk már azt, hogy a szakszervezetekben a tagság akarata és véleménye sem nem oszt, sem nem szoroz. Mindent csinálnak a tagságért azok meg­kérdezése és legtöbbször azok akarata ellenére. Bár a szerve­zetet a tagság alkotja, azok azonban csak az anyagiakat szolgáltatják; hogy a vezérek­nek legyen miből a busás fize­téseket huzni és a többi ami történik a szervezetben, azt mind a vezérek intézik, azok határoznak és parancsolnak­így volt ez és van is az Ame­rican Federation of Laborben és amikor a Congress for Indust­rial Organization megalakult sokan örömmel tapsoltak, mert azt hitték, hogy végre alakult egy “Ipari Szervezet” amely amellett, hogy “iparilag” szer­vezi a munkásságot, még az át­lagos tagság az úgynevezett “rank and file” akaratának is utat nyit. Pedig ezen feltevésre egyáltalán nem volt ok a CIO megalakulásával Mint ismeretes a CIO mega­lakulásához az átlagos tagság­nak kevés köze volt. 1935-ben az AFL konvención, amikor Le­wis látta, hogy Green az AFL elnöke nem hajlandó az elnöki pozíciójáról lemondani és ő -— Lewis — továbbra is csak má­sodrendű vezér marad, gondolt egy merészet és bejelentette az uj “ipari” szervezet megalaku­lását. És ott mindjárt helyben bejelentette, hogy az ő szerve­zete — a United Mine Workers of America — kiválik az AFL- böl és az alapját fogja képezni az uj “ipari” szervezetnek. Lewist követték a többi szak- szervezeti vezérek is. Mr. Hil-, man szállította az ő szervezetét az Amalgamated Clothing Wor­kers of America, a férfi szabó ipart kontroláló szervezetet. Mr. Dubinsky hasonló képpen csele­kedett az International Ladies Garment Workers — a női ruha ipart kontrolláló szervezettel Ugyan ezt a példát követte még néhány kissebb szakszervezet vezére, de valamennyi a tagság megkérdezése nélkül. Sem a bá­nyászokat, sem a féri szabókat, sem a női ruha készítőket, sem az autó ipari munkásokat, sem a kalaposokat és a többi szak- szervezetek tagságát nem kér­dezték meg, hogy akarnak-e az uj szervezethez csatlakozni. Nem voltak kiváncsiak azok vé­leményére és teljesen ignorál- ták a tagság véleményét. A CIO kizárólag a vezérek elha­tározásából alakult és működött a mai napig. Öt év alatt, amióta a CIO lé­tezik egyetlen egy konvenciót tartottak és ott is csak a vezé­rek szempontjából “megbízható” delegátusok vehettek részt, ami biztosította a vezérek akaratá­nak érvényesülését. A konven­ción nem esett szó a szervezet irányításáról és működéséről, hanem ott egészen más dolgok­ról tárgyaltak. És a vezérek to­vábbra is szorosan fogták a gyeplőt és mindent tettek a sa­ját belátásuk vagy érdekeik szerint, fittyet sem hányva a tagság véleményére. A CIO szekere azonban nem haladt zökkenés nélkül. Egyes szakszervezetek, mint ahogy csatlakoztak a vezérek akaratá­ból éppen úgy ki is váltak on­nan. Mr. Dubinsky például ugyancsak a tagság megkérde­zése nélkül egyszerűen elvált a CIO-tól szervezetével az Inter­national Ladies Garment Wor- kersel és jelenleg mint függet­len szakszervezet működik- Mr. Martin az autóiparban szintén kiszakított egy tekintélyes szá­mú tagságot a CIO-ból és vissza vitte azokat az AFL-be. Sok huza-vona van a tengeri szállí­tó iparban; szakadások, kilépé­sek, belépések úgy, hogy ma már annyi különféle szervezet van ezen szállítási iparban, hogy nehéz számon tartani. A nagyágyút azonban maga Mr. John L. Lewis sütötte el a közelmúlt napokban, amikor is­mét szőnyegre került a “mun­kásszervezetek” egyesítése. Le­wis ugyanis elhatározta, hogy ő egyesíteni fogja a két szakszer­vezeti szövetséget és ajánlata szerint hívjanak össze Washing­tonba (D.C.) egy közös érte­kezletet márc. 15-re, melyen a két szövetség vezérei vegyenek részt és ő erre a napra szállíta­ni fogja a CIO tagságát szőrös- től-bőröstől vissza az AFL-be. Just like that! Nem kiváncsi ő arra, hogy mi a CIO tagságá­nak a véleménye. Akarnak-e vissza menni az AFL-be? ő igy határozott és punktum. így KELL lenni. Sohasem tápláltunk vérmes reményeket aziránt, hogy a CIO tényleg oly szervezet volna, mint amilyent a jelen termelé­si viszonyok megkövetelnek. Megalakulása és egész működé­se a mai napig csak kárára volt a munkásságnál? és csak arra volt jó, hogy a hiszékenyek sze­mébe port hintsen, hogy attól vakuljanak. Mindig állítottuk, szóban és Írásban, hogy a CIO nem azért alakult, mert az ipa­ri viszonyok folytán a munkás­ságnak szüksége van egy Ipari Szervzetre, hanem mert a vezé­rek hatalmi vágya csak igy nyerhetett kielégülést. Úgy lát­szik Mr. Lewis elérte célját, vagy zsírosabb falat van kilá­tásba más irányból és hajlandó visszaadni Greennek azokat a fizető alanyokat, akiket öt év­vel ezelőtt tőle elrabolt. Egy forradalmi Ipari Szerve­zet kiépülésén kívül, talán sem­mi sem fontosabb ma, mint­hogy megszűnjön a testvérharc a szakszervezetek között. Mind kettő egy irányba haladt, egy célt szolgált, csak más vezetés alatt. Ennek a kis különbségnek azonban kiszámíthatatlan rossz következménye volt a munkás­ságra. Amellett, hogy számolat- lan ezreseket költöttek a vezé­rek a tagság által befizetett pénzekből a másik szervezet tagságának terrorizálására, sok bevert fej és számos lábalólvaló eltevés is volt a következménye. A bevert fejeknek azonban már nem a vezérek voltak a tulajdo­nosai, hanem a tagság. Ahol a másik szervezet tagságával kel­lett harcolni, oda az átlagos tagságot küldték a vezérek- Ezek megszűnése tehát idősze­rű, de arra mégsem számítot­tunk, hogy igy, ilyen csürhe módra fogja Lewis visszaterel­ni a CIO tagságát az AFL-be. Nem azért kételkedtünk eb­ben, mert talán Lewistől nem vártunk volna ilyesmit, mert ő mindig igy intézte a bányászok ügyeit is, hanem inkább mert a CIO tagságba több öntudatos­ságot, több gerincet véltünk fel­ismerni. Sokan, akik tapsoltak a CIO megalakulásának azért tették, mert óhajuk volt az Ipa­ri Szervezkedés. Ma már belát­hatják, hogy ezen óhajuk nem valósult meg. A visszalépés azonban határozottan lealázó. A CIO öntudatos tagságának nem szabad visszafelé lépni. Az Ip i- ri Szervezetet melyet keresnek az IWW-ban találják meg. KÉT TŰZ KÖZÖTT A jele “new deal” kormány, amely hét év óta ül a nyereg­ben sok oktalan támadásban ré­szesült minden oldalról. A ke pitalista osztály állandóan tá­madja mert sokat költ el, — a kapitalisták szerint szükségte­lenül — és a munkásságot sok szabadsághoz segíti a kapita­lizmus rovására. A szakszerve­zeti vezérek viszont azzal vádol­ják, hogy nem váltotta be a “munkásságnak” tett ígéretét, melynek ellenében győzelemre segítették a választásoknál. De a két osztály kisebb cso­portjainak is sok a kifogása a kormány ellen- A munkanélkü­liek azért haragszanak rá, mert nem juttatta őket munkához. A segélyen levők azért, mert ke­vés segélyben részesíti őket, a WPA-ről elbocsátottak, mert elbocsátották, a gyárban dolgo­zók nincsennek megelégedve a minimális bér és a maximális munkaidő törvénnyel. A ház és! üzlet tulajdonosok a sok adó mi­att panaszkodnak, a munkálta­tók, mert belekotnyeleskedik az üzemek irányításába és igy to­vább, mindenkinek kifogása van ellene. De a két fő-támadó azonban a munkáltatók szövet­sége és a szakszervezeti basák. A munkáltatók kifogásolják a munkanélküliek segélyzését, az inségmunkák financirozását, amelynek egyrészét a vállalatok és egyesek jövedelmének meg­adóztatásából fedezik. Ugyan­csak kifogásolják az oly törvé­nyeket, amelyek bármily mér­tékben korlátozzák a munkálta­tók jogait. Nem tartják kívána­tosnak, hogy az ipartelepeken a heti munkaidő 42 óra és azon felül a túlórákért másfélszeres bért kell fizetni. Hozzá vannak szokva ahhoz, hogy ha volt munka, akkor napi 12 és 14 órát is dolgoztattak, minden külön díjazás nélkül. És bár­mily szégyenletesnek látszik is, de voltak ipartelepek, ahol a jelenlegi 30 centes órabér is ja­vított a béreken. A támadások különösen han­gosak lesznek, amint a válasz­tások közelednek. A reakció mindent elkövet, hogy a jelen­legi kormányt kibuktassák és olyan kormány kerüljön a nye­regbe, amely szemet huny a vi­szonyok követelményei előtt és nem korlátozza a munkáltatók jogait­Alig hisszük, hogy a jelen kormányt minden fentartás nélkül megilletné a “munkásba­rát” jelző. Tagadhatatlan az, hogy ténykedésében van huma­nizmus, ez azonban csak az elő­relátás következménye. A fent említett és más reformok beve­zetése kétségtelenül nagy fel­fordulásnak vették elejét, ame­lyek bekövetkezése statáriális állapotokat vont volna maga után. A kapitalizmus kétségtelenül megérett a pusztulásra, de vi­szont a munkásság nem készült még fel, hogy átvegye a terme­lés és szétosztás irányítását a köz javára. Ezen felkészültség hiányán, csak káosz következ­het be, amely a munkástömegek oktalan elvérzését eredményez­né. Semmi kétség aziránt, hogy a következő választások orvo­solni fogják az uralkodó osztály sérelmeit és a munkásság hely­zete lényegesen süllyedni fog- Amit eddig kapott a munkás­ság törvényhozás utján, azt ugyan az a törvényhozás az emberek kicserélésével el is fog­ja venni. Az elbizakodottság a munkásságnak csak kárára le­het. A munkásosztálynak csak egyetlen biztos támasza van és ez: szervezett ereje. Ha munka­erejét a termelés szinterén megszervezi, oly hatalmat ké­pezhet, amely minden mást fe­lülmúl a társadalomban. És amit ily szervezett erővel kivív azt meg is tudja tartani- A jö­vő biztonsága érdekében elen­gedhetetlen szükségesség, hogy a munkásság ne a politikusok és szakszervezeti basák cirkuszi mutatványait bámulja, hanem lásson a szervezkedéshez amig nem késő. NYUGTÁZÁS Február 24-ig beérkezett előfizetések: A. Kucher, Pittsburgh ......... 8 F. Szüch, So. Bend ............. 1 Geo. Tóth, Inkster .............. 1 A. Gergely, Toledo ................. 1 J. Vizi, Akron ....................... 1 G. Rauch, Akron ................... 1 K. Gazsi, Star City ............... 1 A. Réfi, Lodi ........................... 1 A. Molnár, Cleveland ........... 2 Kollár-Herczegh, Clev............. 3 J- Mojzer, McMechen ........... 1 M. Stefankó, New York......... 4 J. Miklós, Martins Ferry .... 1 St. Sütő, Chicago ................. 2 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 1 A. Gonda, New York ............. 1 St- Ehász, Brunswick ........... 2 A. Török, Chicago ................. 3 Munkás Otthon, Newark ..... 1 B. Spall, Newark ................... k A. Székely, Cleveland ............ 2 FELÜLFIZETÉSEK február 24-ig: Geo. Tóth, Inkster ........... 1.00 1WW cs- Cleveland, West ..38.00 J. Mojzer, McMechen ....... 1.00 Mrs. J. Bogáth, Milmont .. 3.00 IWW cs. New York ............20.00 A. Gonda, New York ....... 3.00 Mrs. Kimmel, Detroit ....... 1.00 L. Decsy, Akron ............... 5-00 M. Bella, Bedford ............. 1.00 OLVASD AZ IndustrialWorkert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom