Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-02-17 / 1098. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio ander the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 FEB. 17 Győzött az összetartás ereje LORAIN OHIOBAN AZ IWW LETÖRTE A MUNKÁLTATÓ SZARVAIT. AZ ÜZEMVEZETŐ ELBOCSÁTOTTA A MŰHELY BIZOTTSÁG TAGJAIT ÉS MEGTAGADTA A MUNKAEGYEZ­MÉNY MEGÚJÍTÁSÁT; AZ IWW BEÍGÉRT KÖZVETLEN CSE­LEKVÉSE AZONBAN JOBB BELÁTÁSRA KÉNYSZERITETTE NUMBER 1098 SZÁM hír szemle .írja: KY. CHAMBERLAIN münichi paktálá- lása folytán a csehek szegények na­gyon csehül állanak. A legutóbb ér­kező hírek szerint, milliókat tolon- colnak Németország belsejébe s ha­bár nem emlitenek internáló táboro­kat, azonban bizonyos, hogy közülük sokan kerülnek oda és másokat pe­dig kényszermunkára helyezik el a mezőgazdaságokban. Hitlerék ezirá- nyu tevékenysége csak egyet igazol és pedig, hogy csakis szuronyok he­gyén tarthatják meg az elrabolt ide­gen területeket, azonban a nemzeti önnállóságra való hajlamot végkép­pen nem irthatják ki. Fizikai erő­szakkal a gondolatot nem irányíthat­ják. A ROOSEVELT adminisztráció megmutatta igazi arculatát, midőn a napokban 14 sztrájkoló WPA Ínség műnkást börtönre Ítéltek. A munká­sok még a múlt év júliusában követ­ték el azt a rettenetes megbocsátha­tatlan bűnt, hogy Minneapolisban a leszállított munkabérek miatt sztrájk­ba merészkedtek. A sztrájktörő sze­repet ez esetben a szövetségi kor­mány követte el, amelyik pedig fen­nen hangozatatta, hogy alamizsna helyett munkához kell juttattni a dolgozni akaró munkanélkülieket. Amidőn azonban megfeledkeztek alamizsna bér helyett, emberséges megélhetést biztositó munkabért ad­ni, a munkások sztrájkkal figyelmez­tették arra, amit bizony orvoslás he­lyett elnyomtak és a szereplők közül többeket börtön büntetéssel fenyitet- tek meg. Hát ez is uj osztás, de az igazi oldala. A börtönben majd jut idő felőle gondolkozni, amelynek az eredménye esetleg a unionizmus esz­méjének hasznos felismerésére vezet. ARATNAK az acél telepek tulaj­donosai. A háborús rendelések növe­kedése óriási méretekben emeli a hasznot. A financiális jelentésekből kitűnik például, hogy a Bethlehem és US acél telepek haszna 177 száza­lékkal emelkedett az elmúlt eszten­dő utolsó negyedében. Ezzel szem­ben bizonyosak lehetünk, hogy a dol­gozók jövedelme az említett telepe­ken még csak 17 százalékkal sem emelkedett. Pedig nagyon logikus kö­vetkeztetés volna, hogy a haszon emelkedése azt kellene igazolja, hogy bőséges munka van mindenki részé­re. A valóság azonban az, hogy a nyersanyag feldolgozására beállított gépek egyre több munkást tesznek feleslegessé, mig a termelést gyor­sabban és nagyobb mennyiségben bo­nyolítják le. Ennek és másodsorban pedig annak, hogy a munkások bére ugyanaz maradt ami volt, idézi elő a nagy haszon növekedését. Ez ellen csak úgy védekezhetnének a munkások sikeresen, ha szervezke­déssel kiharcolnák a rövidebb mun­— BILL FECZKó RIPORTJA — Az IWW 440-es számú fém és gépipari szervezetének a lora- ini acéltelepi munkacsoportja, ismét egy győzelmet könyvelt el, amely maradandó emléket hagy maga után a loraini dolgozók emlékezetében. A két hosszúra nyúlt tanácskozás az üzem kép­viselete és az IWW műhely-bizottsága, valamint a National La­bor Relations Board helyi meg-s>- bizottja Andrew Meyer részt­vételével, az IWW feltétlen győ­zelmével ért véget. A munkáltató azon fenyege­tése, amelyet ellenérvül terjesz­tett elő, hogy a telepet más vá­rosba helyezi át' és nőkkel eset rélik fel a jelenlegi munkáso­kat, mely utón a termelést meg­gyorsítják, vagy pedig a mun­kabéreket nyirbálják meg 12 és fél százalékkal, teljesen meg­tört az IWW militáns műhely- bizottságának elszántsá g á n, mellyel az IWW összetartás alapelve mellett demonstráltak unionistákhoz méltóan. HOL A MEGBÍZATÁS? Amint a tagság által jóváha­gyott három havi munkaegyez­mény december 31-én lejárt, azonnal észlelhető volt az acél­telepen, hogy az üzemvezetőség a szervezet megsemmisítésén fáradozik azáltal, hogy az újabb egyezményt nem volt hajlandó elismerni­Első lépésük az volt, hogy el­bocsátották a műhely-bizottsá­got azon ürügy alapján, hogy munkacsökkenés állott be, amit a tagság csak akkor észlelt, mi­dőn a gyár vezetősége kijelen­tette, hogy az elbocsátott mű­hely-bizottság nem képviselheti többé a telep munkásait. Amidőn a bizottság a telep vezetőségét konferenciára szó­lította, akkor egyszerűen azt a gúnyos választ kapta, hogy “hol van a megbízó levél, vagy fel­hatalmazás, hogy az IWW-t képviselhetitek?’’ VAN FELHATALMAZÁS Felismerve a gyár szándékát, hogy a telep munkásait demora­lizálhatják a helyesen megvá­lasztott műhely-bizottság hiá­nyában, tehát az IWW Cleve - landban székelő vidéki központ­ja azonnal hivatalos felhatal­mazást küldött rendkívüli fu­tárral úgy a műhely-bizottság­nak, mint egy példányt a gyár­vezetőséghez és az ILRB-hez, amely a következő: “The Steel Stamping Com­pany, Lorain, Ohio. — Ezennel igazoljuk, hogy Calvin Yeager, Frank Elkovich, John Parks, AI. Gergely, Gerard Williams és John A. Nalepka, a Steel Stam­ping Company munkásainak a felhatalmazott képviselői, közös egyezkedés céljából és rende­sen megválasztva és arra uta­sítva voltak az IWW vas és fémipari munkások ipari szer­vezetének 17-es számú munka csoportja üzleti gyűlésén, mely­ről a gyárnak is teljes tudomá­sa van. “Az a gyalázatos tény, hogy ezen ifjú emberek úgyszólván a gyárnak nem dolgoznak a gyár jónak találta megtorlással élni ellenük, nyíltan szembeszállva az ország törvényeivel, csak az­ért mert szervezeti tevékenysé­get fejtettek ki, teljesen lényeg­telen a képviseleti meghatáro­zásukban a közös egyezkedésre. “Ha á szervezet megbíz egy csoport hottentottát képvisele­tével, a gyár köteles ezzel a cso­porttal tárgyalni minden kihívó kertelés nélkül. Utógondolatunk szerint valósznü, hogy az utób­bi csoport jobban eljárhatna az olyan gyárvezetőséggel szem­ben, amely észrevehetően mellő­zi az észszerüséget és civilizá­ciót, a vadon törvényével szem­ben.” (Aláírva Tor Cedervall mun­kástárs az IWW szervezője és a 440-es ipari szervezet helyi tit­kára által-) Mondanunk sem kell talán, hogy az újabb megbízatás érte­sülésekor a gyárvezetősége más húrokat pengetett és hajlandó volt fogadni az elbocsátott mű­hely-bizottság tárgyalásra. A tárgyalás eredménye, hogy a bizottság tagjait ismét mun­kába helyezték és működését elismerték. Midőn a bizottság egyik tagját megkérdeztük, hogy miként érez az újabb győ­zelem után, azt felelte egyre növekvő bátorsággal, hogy “fi­uk, minden esetben amikor az öreget a saját eszközével győz­zük le, erősebb érzés önti el egész bensőmet — pokolba is, hiszen ő nem is olyan nagyon el­lenálló, mikor a szervezet rakja le a szabályokat — tudjátok meg, hogy nekünk már régeb­ben csatlakoznunk kellett volna ehhez a nagyszerű szervezet- nez.” Ilyen meggyőződést látva, könnyen megérthetjük, hogy miért ragaszkodnak megtörhe­tetlenül ezek az ifjú ipari szer­vezeti munkások annyira az IWW-hoz. kaidőt, hogy több munkás kerüljön be az iparokba, miáltal keresettebbé tennék a munkaerőt és azáltal játszi könnyedséggel emelhetnék munka­bérüket. A munkaidő leszállítása hozna csak maradandó jövedelmet a munkások részére és csökkentené munkáltatójuk hasznát, gyöngítené uralkodói hatalmukat. A dolgozóktól függ, hogy helyzetük javuljon. Senki mástól. Amerika a béke ágyutüzével ostromolja Európát A háború hatodik hónapjának kezdetén, újra erős béke han­gok keringenek a levegőben. A diplomácia boszorkány-konyhá­jában kotyvasztják az uj békeprogramot, melyet kora tavasszal számítanak nyilvánosságra hozni. A békefőzésnél ugylátszik Amerika játsza a főszakács szerepét, pedig még csak nagyon röviddel ezelőtt, nagyon szabadkozott az állam feje, és csakis ar­ról beszélt, hogy Amerikának«®—---------------------------------------— semmi köze az európai ügyekbe avatkozni. Hirtelen irányváltozás tör­tént azonban a főurak állás­pontjában és az utóbbi hetek­ben másról sem beszélnek mint az európai ügyekről. Valami nagy dolgokat terveznek az európai háborús szövetségek­nél és ugylátszik, hogy különö­sen a Hitler-Stalin frigy közé szeretnének éket faragni. Lega­lább is erre lehet következtet­ni a legújabb békeangyal útra indításánál aki Summer Welles a képzett cubai békecsináló sze­mélyében mutatkozott be. Hogy mit jelent a cubai béke azt csak a cubai munkások érzik a legjobban, akiket gúzsba kötöt­tek a Wall Street urainak aranykötelével. Az ilyen arany *béke most az­tán terjeszkedik kifelé Európa felé. A közeli tavasz vagy meg­(Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom