Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-02-10 / 1097. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 február 10. AZ ESEMENYEK SORÁN Meglátja Pika Pál EMBERT BARÁTJÁRÓL, MA­DARAT TOLLÁRÓL. Ha a kommunád lapot olvassuk, egy árva szóval sem emlékszik meg Németországról — a há­ború kapcsán. Állandóan Angol­országot és Franciaországot os­torozzák. Pedig mind az ideig, amíg Sztálin nem kötött paktumot Hitlerrel, lelkes hívei voltak a franciáknak. Ezeket a jómada­rakat Hitler barátjukról lehet igazán felismerni. JOHN L. LEWIS A FORRA­DALMÁR. Pénz beszél, kutya ugat. Az elvtársak által feldi­csért Lewis a bányász unió el­nöke, 20 ezer dollárt emelte ki a bányászok kasszájából, ame­lyen canadai háborús kölcsönt vásárolt. Minden cent segít — ha másra nem jó, de legalább elég ahoz, hogy néhány mun­kást a másvilágra küldjenek. Vájjon a bányászok helyeslik-e Lewisnek a bőkezűségét. AKINEK VAN MIT FÉLTENI. Murray, az acélmunkások szervezetének (CIO) elnöke átiratot intézett Roosevelt el­nökhöz, hogy hivja egybe az iparbárokat és a munkások kép­viselőjét, hogy oldják meg a munkanélküliség problémáját, mert még mindig 10 millió em­ber van munkanélkül, pedig az iparok túlhaladják már az 1929- es termelést. Figyelmezteti az elnököt, hogy ezt annál is in­kább meg kell tenni, mert ha nem, veszélyeztetve van az amerikai demokrácia. Ezek a forradalmi munkásvezérek a kapitalista demokráciát féltik- De első sorban is talán 15 ezer dolláros évi fizetésüket. AHOL A MUNKÁSOK NEVE NEM SZEREPEL. A napok­ban olvastam egy kimutatást a különböző iparvállalatok igaz­gatóinak fizetése volt feltün­tetve 3-4 százezer dolláros évi fizetések. Hiába kerestem — de egyetlen egy munkás név sem volt ezek között a jól fize­tett alkalmazottak között. Pe­dig bizonyos, hogy az egyszerű labor munkás többet dolgozott a társadalom részére, mint a felsoroltak bármelyike. FIGYELEM BUFFALO! A Hajózási Munkások Ipari Szervezete Buffaloban február 24-én, szombaton este 7 órai kezdettel, 186 Seneca St. (a 2-ik emeleten) levő IWW Hallban TÁRSAS VACSORÁT rendez. Részvételi dij 25c. A jövede­lem a szervezési célt szolgálja, amiért a Bérmunkás olvasóit és azok barátait ezúton hivja meg a Rendezőség. A japán munkás- mozgalom a háború áldozata (Folytatás az 1-ső oldalról) megkülönböztetni ezt a szer­vezetet is a kimondottan haza­fias egyesületektől. A kormány főbb ékje a uni- onok elleni hajszában, egy má­sik szervezet létesítése volt, amelyet Nemzeti Ipari Szolgála­ti Liga néven ismernek. Ezt 1938 júliusában alakították és állitóla 450.000 taggal rendelke­zik. Valamint 2,600 helyi cso­portokkal, melyeknek tagságát a különálló üzemek munkásai alkotják. FASIZTA LÉNYEG A helyi csoportoknak vezetői, minden esetben az üzemek elnö­keiből kerülnek ki és azok ne­vezik ki a tisztviselőket is- A rendes munkásegyesületeket is ezek bátorítják, hogy csatlakoz­zanak az ő mozgalmukhoz. Per­sze a unionokban akadnak pár­tolói az eszmének, ami aztán viszályt idéz elő és egymás kö­zött marakodva a kérdés felett, végül is letöri a helyes irányza­tot és meggyöngiti a tisztán munkásszervezeteket. De hiszen ez is a tulajdonképpeni cél és ha ilyen utón nem tudják el- hallgattattni a radikális eleme­ket, akkor egyszerűen a betil­tással némitják el őket. Dacára, hogy a liga egy kü­lönálló alakulatnak indult, azon­ban végül is a kormány ellenőr­zésébe került és pedig egyene­sen a közjóléti minisztérium hatáskörébe tartozik. A tarto­mányok kormányzói innen kap­ják utasításaikat, hogy szor­galmazzák a helyi csoportok alakulását, melyeknek főbb te­vékenysége propagandába me­rül ki. Ezek az alakulatok azon­ban nem nevezhetők kompánia unionoknak .hanem valóságban állami szervezkedést jelent, a militarizált állam keretein be­lül. Enélfogva Japánban is a há­borús uszítás a munkásmozgal­mat arra a sorsra juttatta, amely a náci Németország és fasizta Olaszország munkás­szervezeteit felőrölte. (A fentiekből félreérhetetle- nül megállapíthatjuk, hogy az egész világon egy sorsra jutnak a munkásszervezetek, amikor nincsennek tisztán osztályharc alapjára épitve és hivatásos ve­zérektől engedik magukat ve­zettetni. Egyetlen egy mód és lehetősége van a munkásosz­tálynak, hogy erejét önérdeké­ben érvényesítse és az pedig a szervezkedés munkahelyeiken iparilag, összekötő kapcsolatban az Egy Nagy Szervezettel, az IWW tervezete alapján. — For­dító-) (Ky) OLVASD AZ IndustrialWorkert Amit nem hagyha­tunk szénáikul (Folytatás az 5-ik oldalról) Herr Hitler és camerad Sztálin újra egyezkednek, még pedig a lengyel nép bőrére. A meg­egyezés szerint, Sztálin átenge­di a volt Galicia egy részét, amelyért Hitler cserébe adná Varsót és környékét. Az, hogy Hitler úgy tekinti a lengyel népet, mint a barmo­kat, amelyeket csereberélni le­het, az természetes, hisz az ő ideológiája szerint a nép maga nem számit, különösen a len­gyel, vagy cseh nép, amely csak másodrendű nép szerej ét ját- sza a birodalmában. Ellenben Sztálin, a népek “felszabadítója” “védőszentje”, ki az osztozkodásnál uralma alá került lengyeleket “felszabadí­totta a lengyel urak kizsákmá­nyolása alól”, most a “felszaba­dított testvéreket” egyszerűen oda adja még gyalázatosabb Hitler uralom alá- Csak arra va­gyunk kiváncsiak, hogy ezt a gazságot milyen ostyába akar­ják beadni áz elvtársak a pro­liknak ? NYUGTÁZÁS január 23 — febr. 3-ig. A. Karácsonyi, Bridgeport .... 1 A. Gergely, Toledo ................. 3 J Mácsay, Detroit ................. 1 J. Zára, Chicago .................... 1 S. Polyar, Chicago ................. 1 St. Sütő, Chicago ................. 1 J. Wagner, Chicago ............... 1 A. Török, Chicago ................. 1 J. Szilágyi, Cleveland .......... 2 Kollár, Lockner, Cleveland .... 1 J. Deák, Akron ...................... 1 G. Rauch, Akron ................... 1 M. Markus, Martins Ferry .. 2 V. Pompor, Sharpsville ......... 1 Anna Kovács, Detroit ........... 2 Mrs. J. Szilvágyi, Detroit ..... 1 J. Salay, Detroit ................... 2 J. Asztalos, Phila .................. 1 J. Herold, Bridgeport ........... 3 A Bérmunkás lapbizottsága, most szombaton, február 10-en este 6 órakor ülést tart. A GENERAL DEFENSE LE­LEPLEZ EGY TOLVAJT! Francis Smith Hart a “We New Yorkers” cimü könyv Író­ja és a new yorki kerület titká­ra visszaélt a munkástársai bi­zalmával és az osztályharc fog­lyainak “karácsonyi alapját”, valamint a szervezet pénztárát megrabolta. Smith Hart hosszabb idő óta állandóan duhajkotott. A jöve­delme kevés volt az ilyen mula­tozó életmódra és igy tetemes összegeket kölcsönzőt, majd a szervezet pénztárát is megdézs­málta. De dacára Hart árulásának az ő segítsége nélkül is a Gene­ral Defense Committee Local No. 8 of New York eredményes munkát végzett és összegyűj­tött 340 dollárt, ami nagyban elősegítette azt, hogy az osz­tályharc 30 börtönben szenvedő foglyának egyenként 40 dollárt, valamint családjuknak 50 dol­lárt jutattunk. Smith Hartot a szervezet eltávolította és ezú­ton figyelmeztetünk minden munkásszervezetet, hogy őriz­kedjen tőle. Local 8 General Defense Investigating Committee MAGYAR TÁRSASÉLET LOS ANGELESBEN Az elmúlt hó 28-án nívós es­tét rendezett a Los Angelesi Általános Munkás Dalkör. A műsor keretében a Dalkörön kí­vül művészi magánszámok sze­repeltek, köztük az országszer­te ismert Kurucz János, aki da­lain kívül egy mindenkit lekötő szavalattal tette értékessé az estét. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mulasztást követtek el azok, akik nem voltak jelen. (B) FELÜLFIZETÉSEK február 3-ig. J. Schneider, Detroit ..........1-00 St. Kecskés, Femdale....... 1.00 Mrs. Varga, L. Angeles .... 1.00 F. Mészöly, Flushing ........ 1.00 Mrs- J. Szilvágyi, Detroit .. 1.00 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Wem lehet beke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni osszpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyek a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell _ szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül Ne maradjon magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom