Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-02-10 / 1097. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 február 10. A NEW YORKI MAGYAR MUNKÁS- OTTHON TITOKZATOS BUKÁSA ÁRVERÉS ALÁ KERÜL AZ ÉPÜLET ÉS AZ EGÉSZ BEREN­DEZÉS. A MAGYAR MUNKÁSOK 40 EZER DOLLÁRJA AZ UTOLSÓ CENTIG ODAVESZETT. Minden nagyobb magyarlakta telepen, sőt még a kisebb helyeken is vannak Munkás Otthonok, melyeket szorgos mun­káskezek építettek föl a magyar munkás társadalom javára. Ezeket a helyiségeket mindenkor a saját helyi viszonyoknak megfelelőleg a helyben lakó munkásemberek irányították és tartották fönn. Az ilyen helyiségek belügyeivel és fenntartási módozataival csakis kizárólag azon a telepen lakó munkások foglalkoztak. Egész sorozatát tudnánk összeállítani az ilyen Munkás Otthonoknak, anélkül, hogy azoknak fenntartási ügye­iről legcsekélyebb fogalmunk volna. Hogy miből fizetik az adót ezeken a helyeken, vagy a mort- gageokra a kamatokat, vagy honnan veszik elő a pénzt a ja­vítási munkálatokra az teljesen a helyi munkások ügye, azokról a más vidéken lakó munkásem­berek vajmi keveset tudnak. Csak egyetlen egy helyi Mun­kás Otthon volt a NEW YORKI MUNKÁS OTTHON melynek fenntartására az egész ország­ban gyűjtések voltak, és az ál­landóan változó manageri klikk uralom olyan helyzetet terem­tett ottan, melyekről szégyen- pírral emlékeztek meg az egész ország munkásujságjai. 23 esz­tendeje annak, hogy a 81. uccá- ban felépült a Munkás Otthon­nak nevezett helyiség, nézzük csak, hogy hová irányították az álkommunista vezérek ezt a jobbsorsra érdemes intézményt. hiába való volt a szépszó azok előtt akiknek gondolataiban már akkor aljas szándékok vol­tak. Keresztül vitték akaratu­kat, az IWW csoportja kikerült a 81. uccai helyiségből, melyet megvásároltak és megkezdték az átalakítási munkálatokat. FELÉPÜLT A MUNKÁS OTTHON A műkedvelő építési vállalko­zók nagy huza-vona után felépí­tették a legfelső emeletet köz­ben persze a részvényeladások folytak gyors ütemben. Minden­kinek a befektetése garantálva volt a Munkás Otthon Egyesü­let pecsétjével. Voltak .jóhisze­mű munkásemberek akik egész életük verejtékes munkájából összerakott dollárjaikat fektet­ték be azon hiszemben, hogy a munkásosztály fölszab a d i t ó templomára hoztak áldozatot. Szép dolog is lett volna a mun­kásépület megteremtésére áldo­zatot hozni, ha csak legalább részben is valóban a munkás- osztály érdekét szolgálja az in­tézmény. MÁR A VÁSÁRLÁS GYANÚS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT TÖRTÉNT A régi amerikás magyar munkások tudják azt, hogy hosszú éveken keresztül az IWW new yorki magyar cso­portjának a helyisége abban az épületben volt, melyet a Ma­gyar Munkás Otthon Egyesü­let megvásárolt. Abban az idő­ben a 78. uccában volt a Mun­kás Otthon mely állítólag kicsi­nek bizonyult, különösen a párt­ban csoportosult építési vállal­kozó “elvtársak” agitációja ré­vén. Könnyen lehetett volna a nagyobbitási munkára módot találni a 78. uccai helyiségben, de az ilyesmi nem lett volna eléggé megfelelő lüktető erő a részvények eladására és a más­fajta gyűjtésekre. Ezért adták ki a jelszót, hogy uj otthont kell építeni. Találhattak volna üres telket az uj otthon építésére de az elvtársak csakis arra az épü­letre kacsingattak, melyben az IWW helyisége volt. Úgy gondolták a nagy vezéri fejeikkel, ha megveszik azt az épületet, melynek egyik emele­tén az IWW csoportjának szé­pen virágzó helyisége van, ak­kor ezek kilesznek téve az uccá- ra, uj helyiséget bérelni nem tudnak, és szépen megfog szűn­ni az IWW magyar csoportja és szabadon való garázdálkodásuk­nak lehetősége egycsapásra megalapozva lesz. Az IWW tag­jai egy bizottságot küldtek ki, a 78. uccai Munkás Otthonba és kérték őket, hogy próbáljanak más helyet találni ne éppen azt a helyiséget, ahol egy másik munkáscsoport otthona van. De De ilyesmire még csak gon­dolni sem lehetett a Munkás Otthon ügyében. Itt csak azon törték a fejüket a vezetőségi elvtársak, hogy hogyan lehetne minél több fizetési alkalmazást teremteni a barátaik részére. Megindult a versengés a mana­geri, pénztáros, szakácsnő, a konyhai alkalmazottak, a por- terok, a billiárdterem kezelői ál­lások elnyerésére. A jobb fize­tésű állásokat a vezér elvtársak kapták, a kisebb fizetésű mun­kákra, pedig sok esetben olya­nokat alkalmaztak, akiknek né­hány száz dollárjuk úszott az Otthon befektetésében. Minden rendben ment addig, mig a rész­vényesektől és a gyűjtésből volt annyi pénz, mely a vezérkar fi­zetésére elegendő volt. KEZDŐDNEK A BAJOK A Munkás Otthon feneketlen pénzgyűjtő zsákja nagyon ha­mar üresen maradt, a beözönlő pénzek úgy eltűntek mint a kámfor. Hiába voltak olyan új­év esték, amikor 4-5 ezer dollá­ros bevételt könyveltek el, az el­számolásnál annyi volt a kia­dás, hogy majdnem ráfizetést jelentett részükre. Az ilyen gazdálkodás csak természetes, Hogy csődöt eredményezett és megkezdődött a restaurant bér­beadására az agitáció. Üzleti alapra kell fektetni a Munkás Otthont. Itt kezdődött az a szé­gyenteljes korszak, amikor a Munkás Otthonból egy harmad­osztályú Broadway kabarét csi­náltak, ahol a züllésnek olyan fajtáját gyakorolták, mely egy- vonalra helyezte a Munkás Ott­hont a bordélyházakkal. A józanabbul gondolkozó elv­társak figyelmeztetését figye­lembe se vették a vezérkari al­kalmazottak, nekik csak az volt a fő, hogy van miből fizetést huzni. Többször rendőrségi raz­ziák voltak a Munkás Otthon el­len, és nagy graftet kellett fi­zetniük, hogy tovább működni hagyták őket. Nem is csoda, hogy a józanul gondolkozó munkások tömegei elfordultak tőlük. Itt kezdődött az a csőd, mely most végpontjához ért, melynek következménye a Mun­kás Otthon teljes bukása és el­árverezése lett. A Munkás Ott­honba fektetett minden pénz az utolsó centig odaveszett. Az épü­let maga több mint 30 ezer dol­lárba került, de közel van a 40 ezer dollárhoz a munkásembe*- rektől összegyűjtött dollárok be-1 letemetése a new yorki Munkás Otthonba. A bukásról mélyen hallgatnak az álkommunisták mert újabb pénzgyüjtésen törik a fejüket. VIGYÁZAT! EGY CENTET SEM ENNEK A TÁRSASÁGNAK Lapjaikban nem arról szá­molnak be, hogy a Munkás Ott­hon megbukott és elárverezik, hanem arról jelentenek, hogy a HUNGARIAN CENTER alakult a 84. uccai Labor Tempieben. Ide hívták meg a régi gárda tagja­it gyűlésre, és megkezdték a gyűjtést azzal, hogy a Munkás Otthonra már nem volt érdemes adakozni, de a Labor Temple egy hatalmas épület, mely kel­lő pénzgyüjtés esetén a magya­rok tulajdonába fog átmenni, örökös disztagok gyűjtésére ve­tették ki hálójukat, 10-50 és 100 dollárok lefizetése ellené­ben. Amikor az egyik régi tag, megkérdezte, hogy mi lesz a régebben a Munkás Otthonba befektetett összegek visszafize­tésével, azt válaszolták neki, hogy nincs a tárgynál, csakis a tárgyhoz beszéljen­Ez a szélhámoskodó társaság nem hogy eltűnne a föld alá azok után, ahogyan a new yorki Munkás Otthon ügyében 40 ezer dollártól fosztotta meg a magyar dolgozókat, de még van képük a munkások elé állni újabb pénzgyüjtésre. Még a legkisebb magyar telepen is, 23 évvel ezelőtt vásárolt munkás­helyiség teljesen kifizetve van, vagy pedig alig van rajta adós­ság, ezek a new yorki Munkás Otthon svihákok, 23 év óta nem hogy törlesztették volna hanem újabb és újabb adósságokat vettek föl az Otthonra, mig vég­re az adósság teljesen elnyelte. És azok után, hogy bekövetke­zett az árverésre kitűzött dá­tum, még mindig titkolják, előbb a Hungarian Centerre akarják néhány ezer dollárral megvágni ismét a jóhiszemű munkásokat és majd csak azu­tán jönnek ki vele. Óva intjük úgy a new yorki, mint a vidéki magyar munkásokat, vigyázza­nak mert útban vannak hozzá­juk a Hungarian Center ügynö­kei. A Munkás Otthon élt és meghalt, de a Hungarian Cen­ter halva született, ezt kell tud­ja az egész amerikai magyar munkásság. Egy centet sem en­nek a társaságnak! (L) KÖNYVSZEMLE STUART CHASE Tragedy of Waste Midőn a profit rendszert el­ítéljük, szükséges, hogy szám­adatokkal tudjuk bizonyitani annak káros voltát. Ugyan csak, mikor egy tökéletesebb rend­szert akarunk felépíteni, akkor ismerni kell a jelenlegi rendszer lagnagyobb hibáit csak azért is, hogy azokat kikerülhessük. Még a régi jó világból vett számadatokkal világítja meg a profit rendszer pazarlásait, me­lyet csak egy közérdekben mű­ködő rendszer lesz képes kikü­szöbölni. Ezen számokat és va­lódi jelentőségét megértik a fi­atalabb munkások, azért érde­mes azokat megnyerni ezen könyv olvasására. Ezen érdek- feszitő számok, gondolkozásra, lázadásra kell, hogy kényszerít­sék azokat, akik elolvassák és most munkanélkül, bizonytalan­ságban, nélkülözésben élnek, vagy 25-30 dolláros havi fize­téses munkákért könyörögnek. A fiatalságot kell öntudatra éb­reszteni, melyre ez a könyv al­kalmasabb mint sok szónoklat, eltekintve attól, hogy a fiatal­ságot el sem lehet gyűlésekre vinni. Egy pár idézet a könyvből, mely bebizonyítja az értékes adatok halmazát melyet Chase nagy ügyességgel összehalmo­zott: “50.000 különböző patent orvosságot gyártanak, 800.000.- 000 dollár értékben, 400.000. munkást alkalmazva” holott Dr. Paul H. Dekrelf ezeket mondta: “az 50.000 orvosságból mely ma forgalomban van csak ötvenre van szükség a betegsé­gek gyógyításánál”. “Fényüzési cikkel évi 22.700.- 000.000 dollárt tesznek ki, melyből 11.600.000.000 úgyne­vezett super fényűzés” melyet csak a milliomosok élvezhetnek. “8.870.000 ember van alkalmaz­va abszolút szükségtelen mun­káknál”. Mint hadsereg, hirde­tések, patent orvosságok, stb. 50 százalék szükséges a mai munkálkodásainak, a többi el­pazarolt munkaerő. “Ethelbert Stewart tanár azt állítja, hogy ha minden üzem a mai technikai vívmányok leg­jobbjaival volna felszerelve, a munkásság 80 százalékát szük­ségtelenné tennék”. Évente el van pazarolva. Szén ............... 750 millió tonna Vizerő ............... 50 millió lóerő Olaj .................2 billió hordóval Természetes gáz .. 600 billió c.f. Fa anyag ................5 billió c.f. melyhez még hozzájárul a mér­hetetlen föld, állatvilág és ipari melléktermékek pazarlása. Ismerteti a szükségtelen dup- likációkat, melyeknek a meg­szüntetésével, a szükségleti cik­kek termelési költségét, megkí­vánt idő mennyiségét, felére le­hetne vágni. Úgyszintén a ke- vésbbé modern üzemeket, jelen­legieknek 50 százalékát lezárni. Tények, számok, melyeknek a segítségével megdönthetjük ezt a pazarló rendszert, mely csak nyomort és bizonytalansá­got okoz. Vi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom