Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-06-29 / 1117. szám

1940 junius 29. BÉRMUNKÁS S oldal Két szenzációs hír NEKÜNK MÉGSEM ÚJSÁG (B-y) A N. Y Post két szen­zációs hirt közöl — de szá­munkra egyik sem újság. Az egyik az, hogy Petain tá­bornok a francia miniszterel­nök a francia fasizta csoport­nak a tagja volt. A másik hir az, hogy Roose­velt, a demokrata párt demok­rata elnöke, kinevezte Frank Knox ezredest és ujságtulajdo- nost, aki a Republikánus párt oszlopos tagja és annak al-elnök jelöltje volt — a Tengerészeti miniszternek (Secretary of Navy). Egy másik republiká­nust, aki Hoover alatt külügy­miniszter volt, Taft alatt pedig hadügyminiszter volt, Henry L. Stimson-t kinevezte had­ügyminiszternek (Secretary of War). A Bérmunkás junius 15-iki számában “Az ötödik szakasz” címmel azt irtuk, hogy a haza­árulókat, akik a német és olasz fasizták kezére játszanak, első­sorban a fölsőbb körökben kell keresni. Ott is a legreakciósabb elemek között. Mint egy igazo­lásul jött E. Hunter tudósítása, amiből egy néhány részletet idézünk: “Hogy milyen fajta kor­mánnyal áll szemben Fran­ciaország, sejteti az a tény, hogy Petain neve azok között volt, akiket néhány évvel ez­előtti fasizta botrányban le­leplezték. Az öreg hősnek a múltja megmentette attól, hogy a nevét nyilvánosságra hozzák. “Dokumentális bizonyíté­kok azt mutatják, hogy a fő összeesküvők -— akiknek célja ismeretlen volt Petain előtt (??) — a köztársaságot fölakarták váltani fasizta dik­tatúrával Úgy tűnik föl, hogy Petain a kommunista veszélyen aggódott, ami ak­kortájt valóban meg volt.” “Petain, a katonai géniusz, politikailag gyönge volt és nem tudott a “kámzsás em­berek” csoportjában levő ügyes intrikusokkal szembe- állni. Amikor ez a botrány napvilágra jött, Chautemps miniszterelnök figyelmeztet­te a nemzetet, hogy “réme­sen komoly” a dolog és hogy a szálak külföldre is kiterjed­nek. De ahelyett, hogy a le­leplezést folytatták volna, a kormány megijedt, mert any- nyi nagy ember volt beleke­verve. Ezek között volt Laval miniszterelnök neve is, amit most először hoznak nyilvá­nosságra, aki titokban bele­egyezett, hogy Olaszország Ethiopiát elfoglalja és egyen­gette a Spanyolországba és igy azt követve, a saját or­szágába való beavatkozást. Sok száz kisebb embert letar­tóztattak, de nem lett tár­gyalás.” “Bár Petain nevét elhall­gatták a nyilvánosság előtt, a fasizta és a náci ügynökök jól tudták. És ha még kellett több ahhoz, hogy Petain a kedveltj ük legyen a fasizta államoknak úgy Petain állás­pontja a spanyol polgárhábo­rú alatt és után azt szolgál­ta. A legelejétől kezdve azt szorgalmazta, hogy Francia- ország ismerje el Frankót. És logikusan ő lett kinevezve az első nagykövetnek a fasiz­ta államba.” “A fasizta lapok között volt “Je Sius Partoul” ame­lyik magasztalta Petaint. Ezt a lapot a német kormány pén­zelte és minden számát a párisi német nagykövetnek kellett jóváhagyni” (A cikkíró még arra mutat rá, hogy ha ilyen németbarát francia fasiztákból fog állni az uj francia kormány, akkor Hit­lernek lesz hadibázisa a francia szigeteken itt közel Ameriká­hoz. Mit fogunk csinálni elle­nük?) A republikánusok kinevezése szintén nem újság a számunk­ra. Azt állítottuk, hogy a “de­mokrata” államok is fasizta formában fogják a háborút vi­selni. Ugyancsak a jun. 15-iki számban irtuk, hogy a Szövet­ségesek közül először Francia- ország és később Anglia fasiz­ta alapra helyezte az államot. Amennyiben az Egyesült Ál­lamok már félig szövetséges a “Szövetségesek”-kel és félig bent van a háborúba, csak ter­mészetes, hogy az “egyöntetű” (totalitarian) kormányzat felé gravitáljon. Az első lépés a két nagy párt koalíciója egy vagy más formában, a második lépés az ellenzéki pártok és lapok le­hetetlenné tétele. Az is természetes, hogy az erő és a hatalom legfőbb kife­jezőjét a hadierőket a legre­akciósabb emberek kezébe ad­ják. Nem volnék meglepve, ha kisülne valamikor, hogy a szín­falak mögött Morganék csak olyan föltétellel járultak eme koalícióhoz, hogy Knox és Stim- son pont ezeket az állásokat töltsék be. Nem emlékszem, hogy Knox és Stimson a fasizmussal szem­ben milyen állást foglaltak el nyilvánosan és nem tudom, hogy a magánéletben mit gon­doltak róla, de azt tudom, hogy Knox egyike volt a New Deal legkíméletlenebb ellenségeinek. Knudsen, az automobil mun­kások elnyomója, Setettinus az acélipar ura, már úgyszólván bent voltak a kormányban. Most Knox és Stimson követte őket­Haladunk a “demokrata” kor­mányzat felé! A háború gazdasági következménye A mi kedves elnökünk, akinek legfontosabb és többször be­vallott célja, a kapitalizmus mai formájában való megmentése, egy újabb és általa nem kedvelt sakkhuzást csinált. Ugyan is a dél és közép-amerikai államokat akarja beszervezni egy gazda­sági kartellba, mely utánzása a náci “Economic block”-nok vagy is, egy központ felállítását a csere-kereskedés lebonyolítására. Gondolja a nagy mentő, ha®~ Hitlernek sikerült, miért ne si­kerülne neki is. Itt van a vá­lasz : Délamerika kivitele, ga­bona félék, tengeri, hús, réz, gyapot, gyapjú, bőr, salétrom só, amikre Hitlereknek nagy szükségük van és melyért cse­rébe olcsó és nagy mennyiségű ipari cikkeket tudnak szállíta­ni. Az Egyesült Államoknak ká­vén és tropikus gyümölcsökön kívül semmi másra szüksége nincs és ipari cikkeket is csak készpénzért, jó magas árak mellett jó haszonra volna haj­landó Délamerika részére szál­lítani, esetleg hitelre, nagy resz- kir mellett. Roosevelt úgy szeretné, hogy a délamerikai termények kö­zött az Egyesült Államok feles­legét elvegyithetné. Mert tud­ja, hogy ha ez nem sikerül — és nem fog sikerülni — az Egyesült Államok teljesen ki lesz fagyasztva a világpiacról. Ezért folyik a háború és a ná­cik győzelme ugynézki, hogy már biztos. így mint egy utolsó szalmaszálat, igyekszik Roose­velt megradagni, hogy mentse az Egyesült Államok kapitaliz­musát­Ha ez nem sikerül, akkor az Egyesült Államok a szó szoros értelmében a saját zsírjába fu- lad bele. Ezt nem úgy értjük, hogy mindenkinek nyakig lesz mit enni, hanem úgy, hogy a 16-18 ' millióra felszaporodott munkanélkülieknek, szűkös ke­gyelem kenyéren kivül másra nem fog jutni. Röviden, újabb befektetésekre, terjeszkedésre, sőt a mai befektetésekre sincs szükség, nem lesz haszon, igy a tőkés rendszer a mai formá­jában önön súlya alatt roskad össze. Ezt sietteti a náci győzelem, nemcsak azért mert a náciknak nagyon is megfelel a csere-ke­dés, melyet már évekkel ezelőtt megszerveztek, most még na­gyobb előnyöket fog jelenteni nekik, hogy a legyőzött orszá­gok munkásságát éhbérért fog­ják dolgoztatni, a termelvénye- iket, melyet ezen csekély fize­tésből úgy sem tudnának visz- sza vásárolni, a nácik nagyon kedvezményes csere formájá­ban fogják a világpacra szórni. Ezt szeretné Roosevelt ellen­súlyozni. De ő lesz az utolsó aki meglátja, hogy éppen ez a pro­fit rendszer, melyet az utolsó munkanélküli éhenhalásáig sze­retne védeni, legnagyobb aka­dálya ezen tervezetnek. Mert még ezt is csak úgy lesznek haj­landók pártolni az Egyesült Ál­lamok bankárai, ha nekik jó haszon lehetne benne. De a ná­cikkal való direkt keresekede- lem a délamerikaiak részéről ki­zárja ezt a lehetőséget, igy nem hihető, hogy az elnök ezen sakkhuzása sikerülne. Ázsiát a japán, Európát, Af­rikát a délamerikai náci blokk fogja uralni és ha kell ismét fegyverrel kényszeríti őket a kizárólagos kereskedelemre. Az Egyesült Államok bankárai tartják ma a világ arany meny- nyiségének 81 százalékát, mire ezen világégés véget ér, 90 szá­zalékát megszerzik. Az Egye­sült Államok ipara, 60 százalék­ban csak kivitelre termelhet, a belső szükségletet, az iparok 40 százaléka képes ellátni. Mező- gazdasági termények 45 száza­lékát vagy meg kell semmisíte­ni, vagy kivinni, mert a lakos­ság nem bírja megvásárolni bármennyire szüksége volna is rá­A Munkanéküli csak fokozza a termények felhalmozását, mely viszont még több munkást tesz munkanélkülivé. Délameri­ka és még a közel múltban lé­tező európai piac elvesztése nagy mértékben fokozza a krí­zist itt Amerikában. A mai há­borús rendelések, egy éven be­lül kifogynak, angol és francia megrendelések egy pár hónapon belül megszűnnek. Az értékek leesnek, a munkabéreket majd igyekeznek levágni, újabb har­cokra, sztrájkokra, éhségre, bi­zonytalanságra van kilátás- És ezen nem fog változtatni semmit, hogy melyik párt, vagy kik kerülnek a Fehér Házba, és a politikai husosfazék mellé. Vi. CLEVELANDON NEM ÁRUL­JÁK AZ ANGOLNYELVÜ LA­POKAT AZ UCCÁKON Több hetes tárpralás előzte meg az uccai lapelárusitók (rik­kancsok) jun. 9-én megkezdett sztrájkját. Az újság elárusí­tók uniójuk utján nagyobb ju­talékot kértek a három napi­lap a Cleveland Newspaper. Publisher Association-tól. Mint a tárgyalások megszakadása, és a sztrájknak a harmadik he­tébe való benyulása, szégyenle­tesen azt igazolják, hogy a lap­tulajdonosok, a világesemények közepette, inkább lemondanak az uccai árusítás hasznáról, hogysem milliós hasznukból né­hány centet juttassanak a lap- árusitáson tengődőknek. A sztrájk tökéletes, amennyi­ben sem a város belsejében, sem a külvárosokban újságot az uccán nem lehet vásárolni. Szégyenletes, hogy unióhoz tar­tozó autóvezető munkások ki­hordják ezeket a lapokat az üz­leteknek, ahol a közönség meg­vásárolhatja. Ezek a kocsik plakáttal vannak ellátva, hogy a “Drivers unió” osztályához tartoznak. A Publishers Association most közzéteszi a lapjaiban, hogy megszünteti az uccai áru­sítást. Ujságárusitó “stande­ket” készülnek építeni a város több részében. Cleveland szer­vezethez tartozó munkásainak csak egy fél órás szolidáris megnyilatkozása elegendő lenne, hogy az uccai lapárusitók jogos követelésüket megkaphassák, de az unió vezetőket ennél job­ban érdeklik, hogy ki lesz az elnökjelölt és a baseball chain- pion. “ELŐFIZETÉST KÜLDTEK junius 15-ig: J. Blaskó, Palm City ........... 1 Wm. Munkácsy, Bethelem .... 4 J. Kozsány, Saratoga ........... 8 J. Simiz, Chicago ................... 1 M. Stefankó, New York ....... 1 L. Fishbein, New York ......... 2 A. Kucher, Pittsburgh ......... 6 J. Policsányi, Triadelphia ..... 1 H. Varjú, Chicago ................. 1 J. Nagy, Astoria ................... 1 M. L, Bakos, Cleveland ......... 1 F. Pusztay, Cleveland ......... 1 Herczegh-Kollár, Cleveland .. 3 A. Molnár, Cleveland ........... 4 J. Horváth, Chicago ............. 3 J. Zára, Chicago .... 2 J, Herold, Bridgeport ......... 3 J. Feczkó, New York ........... 2 Frank Szüch, So. Bend ......... 3 G. Kuhn, Cleveland ............... 1 J. Reithoffer, Burton ........... 1 P. Turucz, Chicago ................ 1 Jos. Takács, Cleveland ......... 1 Bakoss-Herczegh, Cleveland 1 B. Spall, Newark ................. 2 R. Deutsch, Miami ......... 1 L. Rost, Phila ................. l J. Vizi, Akron ....................... 1 A. Ács, New York .......... 1 P. Hering, Buffalo ............... 2 J. Bognár, Cleveland ........... 1 Jos. Starr, Manayunk ........... 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom