Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-06-29 / 1117. szám
1940 junius 29. BÉRMUNKÁS S oldal Két szenzációs hír NEKÜNK MÉGSEM ÚJSÁG (B-y) A N. Y Post két szenzációs hirt közöl — de számunkra egyik sem újság. Az egyik az, hogy Petain tábornok a francia miniszterelnök a francia fasizta csoportnak a tagja volt. A másik hir az, hogy Roosevelt, a demokrata párt demokrata elnöke, kinevezte Frank Knox ezredest és ujságtulajdo- nost, aki a Republikánus párt oszlopos tagja és annak al-elnök jelöltje volt — a Tengerészeti miniszternek (Secretary of Navy). Egy másik republikánust, aki Hoover alatt külügyminiszter volt, Taft alatt pedig hadügyminiszter volt, Henry L. Stimson-t kinevezte hadügyminiszternek (Secretary of War). A Bérmunkás junius 15-iki számában “Az ötödik szakasz” címmel azt irtuk, hogy a hazaárulókat, akik a német és olasz fasizták kezére játszanak, elsősorban a fölsőbb körökben kell keresni. Ott is a legreakciósabb elemek között. Mint egy igazolásul jött E. Hunter tudósítása, amiből egy néhány részletet idézünk: “Hogy milyen fajta kormánnyal áll szemben Franciaország, sejteti az a tény, hogy Petain neve azok között volt, akiket néhány évvel ezelőtti fasizta botrányban leleplezték. Az öreg hősnek a múltja megmentette attól, hogy a nevét nyilvánosságra hozzák. “Dokumentális bizonyítékok azt mutatják, hogy a fő összeesküvők -— akiknek célja ismeretlen volt Petain előtt (??) — a köztársaságot fölakarták váltani fasizta diktatúrával Úgy tűnik föl, hogy Petain a kommunista veszélyen aggódott, ami akkortájt valóban meg volt.” “Petain, a katonai géniusz, politikailag gyönge volt és nem tudott a “kámzsás emberek” csoportjában levő ügyes intrikusokkal szembe- állni. Amikor ez a botrány napvilágra jött, Chautemps miniszterelnök figyelmeztette a nemzetet, hogy “rémesen komoly” a dolog és hogy a szálak külföldre is kiterjednek. De ahelyett, hogy a leleplezést folytatták volna, a kormány megijedt, mert any- nyi nagy ember volt belekeverve. Ezek között volt Laval miniszterelnök neve is, amit most először hoznak nyilvánosságra, aki titokban beleegyezett, hogy Olaszország Ethiopiát elfoglalja és egyengette a Spanyolországba és igy azt követve, a saját országába való beavatkozást. Sok száz kisebb embert letartóztattak, de nem lett tárgyalás.” “Bár Petain nevét elhallgatták a nyilvánosság előtt, a fasizta és a náci ügynökök jól tudták. És ha még kellett több ahhoz, hogy Petain a kedveltj ük legyen a fasizta államoknak úgy Petain álláspontja a spanyol polgárháború alatt és után azt szolgálta. A legelejétől kezdve azt szorgalmazta, hogy Francia- ország ismerje el Frankót. És logikusan ő lett kinevezve az első nagykövetnek a fasizta államba.” “A fasizta lapok között volt “Je Sius Partoul” amelyik magasztalta Petaint. Ezt a lapot a német kormány pénzelte és minden számát a párisi német nagykövetnek kellett jóváhagyni” (A cikkíró még arra mutat rá, hogy ha ilyen németbarát francia fasiztákból fog állni az uj francia kormány, akkor Hitlernek lesz hadibázisa a francia szigeteken itt közel Amerikához. Mit fogunk csinálni ellenük?) A republikánusok kinevezése szintén nem újság a számunkra. Azt állítottuk, hogy a “demokrata” államok is fasizta formában fogják a háborút viselni. Ugyancsak a jun. 15-iki számban irtuk, hogy a Szövetségesek közül először Francia- ország és később Anglia fasizta alapra helyezte az államot. Amennyiben az Egyesült Államok már félig szövetséges a “Szövetségesek”-kel és félig bent van a háborúba, csak természetes, hogy az “egyöntetű” (totalitarian) kormányzat felé gravitáljon. Az első lépés a két nagy párt koalíciója egy vagy más formában, a második lépés az ellenzéki pártok és lapok lehetetlenné tétele. Az is természetes, hogy az erő és a hatalom legfőbb kifejezőjét a hadierőket a legreakciósabb emberek kezébe adják. Nem volnék meglepve, ha kisülne valamikor, hogy a színfalak mögött Morganék csak olyan föltétellel járultak eme koalícióhoz, hogy Knox és Stim- son pont ezeket az állásokat töltsék be. Nem emlékszem, hogy Knox és Stimson a fasizmussal szemben milyen állást foglaltak el nyilvánosan és nem tudom, hogy a magánéletben mit gondoltak róla, de azt tudom, hogy Knox egyike volt a New Deal legkíméletlenebb ellenségeinek. Knudsen, az automobil munkások elnyomója, Setettinus az acélipar ura, már úgyszólván bent voltak a kormányban. Most Knox és Stimson követte őketHaladunk a “demokrata” kormányzat felé! A háború gazdasági következménye A mi kedves elnökünk, akinek legfontosabb és többször bevallott célja, a kapitalizmus mai formájában való megmentése, egy újabb és általa nem kedvelt sakkhuzást csinált. Ugyan is a dél és közép-amerikai államokat akarja beszervezni egy gazdasági kartellba, mely utánzása a náci “Economic block”-nok vagy is, egy központ felállítását a csere-kereskedés lebonyolítására. Gondolja a nagy mentő, ha®~ Hitlernek sikerült, miért ne sikerülne neki is. Itt van a válasz : Délamerika kivitele, gabona félék, tengeri, hús, réz, gyapot, gyapjú, bőr, salétrom só, amikre Hitlereknek nagy szükségük van és melyért cserébe olcsó és nagy mennyiségű ipari cikkeket tudnak szállítani. Az Egyesült Államoknak kávén és tropikus gyümölcsökön kívül semmi másra szüksége nincs és ipari cikkeket is csak készpénzért, jó magas árak mellett jó haszonra volna hajlandó Délamerika részére szállítani, esetleg hitelre, nagy resz- kir mellett. Roosevelt úgy szeretné, hogy a délamerikai termények között az Egyesült Államok feleslegét elvegyithetné. Mert tudja, hogy ha ez nem sikerül — és nem fog sikerülni — az Egyesült Államok teljesen ki lesz fagyasztva a világpiacról. Ezért folyik a háború és a nácik győzelme ugynézki, hogy már biztos. így mint egy utolsó szalmaszálat, igyekszik Roosevelt megradagni, hogy mentse az Egyesült Államok kapitalizmusátHa ez nem sikerül, akkor az Egyesült Államok a szó szoros értelmében a saját zsírjába fu- lad bele. Ezt nem úgy értjük, hogy mindenkinek nyakig lesz mit enni, hanem úgy, hogy a 16-18 ' millióra felszaporodott munkanélkülieknek, szűkös kegyelem kenyéren kivül másra nem fog jutni. Röviden, újabb befektetésekre, terjeszkedésre, sőt a mai befektetésekre sincs szükség, nem lesz haszon, igy a tőkés rendszer a mai formájában önön súlya alatt roskad össze. Ezt sietteti a náci győzelem, nemcsak azért mert a náciknak nagyon is megfelel a csere-kedés, melyet már évekkel ezelőtt megszerveztek, most még nagyobb előnyöket fog jelenteni nekik, hogy a legyőzött országok munkásságát éhbérért fogják dolgoztatni, a termelvénye- iket, melyet ezen csekély fizetésből úgy sem tudnának visz- sza vásárolni, a nácik nagyon kedvezményes csere formájában fogják a világpacra szórni. Ezt szeretné Roosevelt ellensúlyozni. De ő lesz az utolsó aki meglátja, hogy éppen ez a profit rendszer, melyet az utolsó munkanélküli éhenhalásáig szeretne védeni, legnagyobb akadálya ezen tervezetnek. Mert még ezt is csak úgy lesznek hajlandók pártolni az Egyesült Államok bankárai, ha nekik jó haszon lehetne benne. De a nácikkal való direkt keresekede- lem a délamerikaiak részéről kizárja ezt a lehetőséget, igy nem hihető, hogy az elnök ezen sakkhuzása sikerülne. Ázsiát a japán, Európát, Afrikát a délamerikai náci blokk fogja uralni és ha kell ismét fegyverrel kényszeríti őket a kizárólagos kereskedelemre. Az Egyesült Államok bankárai tartják ma a világ arany meny- nyiségének 81 százalékát, mire ezen világégés véget ér, 90 százalékát megszerzik. Az Egyesült Államok ipara, 60 százalékban csak kivitelre termelhet, a belső szükségletet, az iparok 40 százaléka képes ellátni. Mező- gazdasági termények 45 százalékát vagy meg kell semmisíteni, vagy kivinni, mert a lakosság nem bírja megvásárolni bármennyire szüksége volna is ráA Munkanéküli csak fokozza a termények felhalmozását, mely viszont még több munkást tesz munkanélkülivé. Délamerika és még a közel múltban létező európai piac elvesztése nagy mértékben fokozza a krízist itt Amerikában. A mai háborús rendelések, egy éven belül kifogynak, angol és francia megrendelések egy pár hónapon belül megszűnnek. Az értékek leesnek, a munkabéreket majd igyekeznek levágni, újabb harcokra, sztrájkokra, éhségre, bizonytalanságra van kilátás- És ezen nem fog változtatni semmit, hogy melyik párt, vagy kik kerülnek a Fehér Házba, és a politikai husosfazék mellé. Vi. CLEVELANDON NEM ÁRULJÁK AZ ANGOLNYELVÜ LAPOKAT AZ UCCÁKON Több hetes tárpralás előzte meg az uccai lapelárusitók (rikkancsok) jun. 9-én megkezdett sztrájkját. Az újság elárusítók uniójuk utján nagyobb jutalékot kértek a három napilap a Cleveland Newspaper. Publisher Association-tól. Mint a tárgyalások megszakadása, és a sztrájknak a harmadik hetébe való benyulása, szégyenletesen azt igazolják, hogy a laptulajdonosok, a világesemények közepette, inkább lemondanak az uccai árusítás hasznáról, hogysem milliós hasznukból néhány centet juttassanak a lap- árusitáson tengődőknek. A sztrájk tökéletes, amennyiben sem a város belsejében, sem a külvárosokban újságot az uccán nem lehet vásárolni. Szégyenletes, hogy unióhoz tartozó autóvezető munkások kihordják ezeket a lapokat az üzleteknek, ahol a közönség megvásárolhatja. Ezek a kocsik plakáttal vannak ellátva, hogy a “Drivers unió” osztályához tartoznak. A Publishers Association most közzéteszi a lapjaiban, hogy megszünteti az uccai árusítást. Ujságárusitó “standeket” készülnek építeni a város több részében. Cleveland szervezethez tartozó munkásainak csak egy fél órás szolidáris megnyilatkozása elegendő lenne, hogy az uccai lapárusitók jogos követelésüket megkaphassák, de az unió vezetőket ennél jobban érdeklik, hogy ki lesz az elnökjelölt és a baseball chain- pion. “ELŐFIZETÉST KÜLDTEK junius 15-ig: J. Blaskó, Palm City ........... 1 Wm. Munkácsy, Bethelem .... 4 J. Kozsány, Saratoga ........... 8 J. Simiz, Chicago ................... 1 M. Stefankó, New York ....... 1 L. Fishbein, New York ......... 2 A. Kucher, Pittsburgh ......... 6 J. Policsányi, Triadelphia ..... 1 H. Varjú, Chicago ................. 1 J. Nagy, Astoria ................... 1 M. L, Bakos, Cleveland ......... 1 F. Pusztay, Cleveland ......... 1 Herczegh-Kollár, Cleveland .. 3 A. Molnár, Cleveland ........... 4 J. Horváth, Chicago ............. 3 J. Zára, Chicago .... 2 J, Herold, Bridgeport ......... 3 J. Feczkó, New York ........... 2 Frank Szüch, So. Bend ......... 3 G. Kuhn, Cleveland ............... 1 J. Reithoffer, Burton ........... 1 P. Turucz, Chicago ................ 1 Jos. Takács, Cleveland ......... 1 Bakoss-Herczegh, Cleveland 1 B. Spall, Newark ................. 2 R. Deutsch, Miami ......... 1 L. Rost, Phila ................. l J. Vizi, Akron ....................... 1 A. Ács, New York .......... 1 P. Hering, Buffalo ............... 2 J. Bognár, Cleveland ........... 1 Jos. Starr, Manayunk ........... 1
