Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-06-22 / 1116. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 junius 22. Tisztelt Szerkesztőség! Mint a Munkás Betegsegélyző Szövetség Pittsburgh kör­nyéki szervező bizottság tagjai, kénytelenek vagyunk önöket ar­ra kérni, hogy a mellékelt kis jegyzőkönyvet közöljék le lapjuk­ban. A jegyzőkönyv kivonatot az “összetartás” részére szántuk, azonban a demokrácia “védnökei” még a falevél zörgéstől is ret­tegnek, amikor valamit nyilvánosságra kellene hozni. Nagy a kétségbeesés a job-ok körül, mivel a 15-ik osztály is képviseltet­te magát a konferencián, dacára a központi titkár Somló nagy “lebeszélési” tehetségének, amit az osztály gyűlés után végzett. Érdekes lenne azt is nyilvánosságra hozni, hogy hogyan is mű­ködik az úgynevezett “demokrácia”. Hencz, Kucher, Fekete és Pika az ideiglenes szervező bizottság tagjai. Szövetség otthonában, amelyen az Intéző bizottság is képvisel­tesse magát. A tárgyalások befejezése után, Matis tagtárs megköszön­ve a megjelentek fáradozását a gyűlést bezárta. Pika József az értekezlet jegyzője. A JUNIUS 23-ra hirdetett akroni családi kirándulás erről a dátumról elmarad. Figyelje a Bérmunkást, hogy mikor lesz az megtartva. MÚLT VASÁRNAPI cleve­landi pikniken kisorsolt babát a G-37-es számmal Bercsa Já- nosné munkástársnő nyerte meg. AZ IDEGENEK PROBLÉMÁI JEGYZŐKÖNYV Felvétetett N. S. Pittsburgh- ban, 1940 május 26-án a Mun­kás Betegsegélyző Szövetség Pittsburgh környéki osztályai által megtartott közös gyűlé­sen. Képviselve van a 15. osztály East Pittsburgh, 23. osztály N. S. Pittsburgh, 119. osztály Coraopolis, 211. osztály Terra­ce, Pa. Matis tagtárs a 23. osztály elnöke üdvözli a megjelenteket, egyben kéri egy jegyző megvá­lasztását. Jegyzőnek Pika Jó­zsef a 15. osztály küldöttje vá­lasztatott meg. Következett a küldöttek igazoltatása, amely után az elnök Kucher tagtársat a 23. osztály tagját szólítja fel, hogy ismertesse az összejövetel célját. Kucher tagtárs ismertette az okokat, amelyek különösen a bevándorolt munkásokat kény- szeritették, hogy betegsegély- zőket alakítsanak. Felelevenítet­te a küzdelmeket, harcokat, amelyeket a Munkás Betegse­gélyző Szövetségben megvív­tunk több mint harminc éven keresztül, hogy a jókakat meg tarthassuk. Rámutatott az okok­ra, amelyek egyes osztályok és a központ között ellenséges­kedést hoztak létre. Felsorolja azokat a sérelmeket, amelyeket egyes osztályok, vagy tagok, az Intézőbizottság, vagy titkárság részéről sokszor kénytelenek el­tűrni. Felhívja a megjelentek figyelmét arra, hogy a tagság­nak nemcsak joga, de kötelessé­ge is a kritika jogával élni, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövetség a gyakorlatban meg is maradjon a munkások intéz­ménye. Osztálya helyteleníti az Intéző bizottság azon eljárását, hogy lapunkat, annak formáját a tagság megkérdezése nélkül megváltoztatta. Kifogásolja azt a hangot, amelyet a titkárság használ az “Összetartásában, egyes osztályok vagy tagokkal szemben. Amikor pedig a Be­tegsegélyző pénzeinek hovafor- ditásáról kérnek részletes felvi­lágosítást, legtöbbször kitérő vagy semmi választ nem kap­nak. A küldöttek majdnem kivétel nélkül hasonló értelemben be­szélnek. a felszólalások során többen panaszkodnak az ügyke­zelés lassúságán is. A felsorolt panaszok tárgya­lása után indítványokra került a sor. Indítványozva és elfogadva egy ideiglenes szervező bizott­ság megválasztása, a szervezői és tagszerzői munkák fokozásá­ra. A bizottság tagjainak Hencz, Kucher, Fekete és Pika tagtársak lettek megválasztva, az Intéző bizottság felszólítása Indítványozva és elfogadva egy nagyobbszerü kerületi kon­ferencia egybehivására a Mar- Mnsferry mintára. 1940 junius 30-ikára East Pittsburghban, a a távolabbi jövőre vonatkozó­lag, hogy úgy a természeti, mint a gazdasági körülmények­nek nem rabszolgái, hanem ura lesz az ember. A gazdasági kö­rülményeinek könnyebben lehet ura, mint a természetnek. Mé­gis a természetnek nagyon sok eleme fölött uralkodik már most is. Minden kétség nélkül igaza volt Engelsnek eme so­rokban : _ “A szocialista forradalom után az ember véglegesen meg­különböztethető az állatvilág­tól; a létezés egyszerű állati ál­lapotából kiemelkedik valóban emberi állapotokba. Az életvi­szonyok teljes köre, mely az embert körülfogja és amelyik idáig uralta az embert, most az ember ellenőrzése és uralma alá kerül, aki most először lesz iga­zi és öntudatos ura a természet­nek, mert ura lett saját társa­dalmi szervezetének.” Egy messze távolba vetített kép ez. És én a még távolabbi jövőt kutatom sok más tanuló­val együtt, amikor azt kérde­zem: Vájjon az ember ura lesz- e saját magának? Másszóval, a természet és a társadalom fölötti uralmát ar­ra fogja-e felhasználni, hogy hatalmi, vagy csupán hiúsági kérdésekből kiindulva saját ma­gát fogja kipusztitani idáig még elképzelehetetlenül hatáso­sabb fegyverekkel, avagy olyan szellemi finomságot fog kifejte­ni, amivel gyakorolhatja azt az önfegyelmet, ami ahhoz szüksé­ges, hogy egymással békében éljen. A két lehetőség közül — erős hitem, hogy az utóbbi fog győzni, ha hosszú küzdelmek után is. Felszabadultunk a természet uralma alól nagy mértékben, felszabadulunk a gazdasági kényszer uralma alól és felfo­gunk szabadulni a saját gyen­geségeink uralma alól is. Az IWW elvinyilatkozatában megjelölt célkitűzése a bérrend­szer megszüntetése érdekében 35. esztendeje szakadatlanul harcol olyan eszközökkel, ami­lyeneket az ellenfél, a helyzet, a cél közelebb jutásához szük­ségessé tesz. Ebben leli magya­rázatát, hogy az IWW egyetlen nagynevű filozófusnak elméle­téhez nem kötheti le magát. Szerk. Aki 1914-ben más neve alatt érkezett Amerikába. Kérdés: 1914-ben törvénye­sen bebocsátottak az Egyesült Államokba, de mivel abban az időben képtelen voltam útleve­let beszerezni, egy barátom út­levelével érkeztem. Szeretném tudni, zavarokat fog-e ez a kö­rülmény okozni most, hogy pol­gárlevelemet akarom kiváltani? Milyen nevet Írjak be a folya­modványba ? Válasz: .Tekintettel arra, hogy ön 1918 előtt érkezett eb­be az országba, az a körülmény, hogy ön más egyén útlevelét használta fel, nem fogja polgár­levele megszerzését akadályoz­ni. Amikor polgárleveléért fo­lyamodik, adja meg saját nevét és a nevet amelyet érkezésekor használt, hogy ily módon ellen­őrizhessék törvényes bebocsátá­sát. Tanuk szükségessége a re­gisztrálással kapcsolatban. Kérdés: Mexicoból érkeztem ide 1923-ban, törvénytelen utón. Másfél évig maradtam Los An­gelesben, azután Pennsylvani­ában éltem 8 esztendeig. 1933 óta New Yorkban élek. Regisz­trálási kártyát szeretnék besze­rezni és nem tudom emiatt szükségem lesz-e tanukra, mind­azon helyekről, ahol laktam? Válasz: Igen, önnek be kell igazolnia, hogy hol élt 1923 óta az Egyesült Államokban és e célra szolgálhatnak bankköny­vek, lakás nyugták, munkaiga­zolványok stb. Lehetséges az, hogy felszólítják arra is, hogy tanukat szerezzen, akik önt New Yorkban, Los Angelesben és Pennsylvaniában ismerték. A new yorki tanúinak az ellis islandi vizsgálat alkalmával je- lentkezniök kell. A többi tanu­kat ott fogják kihallgatni, ahol laknak. Canada és Bermula a nemked­vezményes vizűm jelölteket nem engedi be. Kérdés: Lehetséges-e a láto­gatónak, aki ide a világkiállítás megtekintésére érkezett, Cana- dába vagy Bermudába utaznia, hogy ott vizmumot szerezzen be, amely az Egyesült Államok­ban való állandó letelepedésre jogosítaná? Válasz: Bermudai törvények megtiltják oly egyének bebo­csátását akik azzal a szándék­kal akarnak ott lakni, hogy amerikai bevándorlási vízumot szerezzenek. Hasonló a helyzet Canadában, amennyiben a ha­tárnál visszautasítják azokat, akik vizűm céljából igyekeznek ideiglenesen Canadába lakni. Kivételt csak azok esetében gyakorolnak a canadai hatósá­gok, akik nem-kvota vizűmért mennek, vagy amerikai pol­gárok közeli hozzátartozói ked­vezményes kvótára tartanak igényt. (Tehát amerikai polgár menyasszonya, gyermeke, vagy szülei.) Ily egyéneket átenged­nek a határon, ha előzőleg megegyezés történt a canadai bevándorlási tisztviselők és az amerikai hatóságok között. Ide­genek, akik Dél-Californiában laknak, többnyire Mexicoba utaznak ily célból, mig az At­lanti óceán menti államokban lakó idegenek nagyobbára Cu- bába utaznak, hogy törvényes utón visszakerülhessenek, ha a szükséges vízumot ott beszerez­ték. A társadalombiztosítási járan­dóságok igénylésekor a házas­ságlevélre szükség van. Kérdés: A férjem aki társa- dalombiztositási kártyával ren­delkezett, a múlt hónapban meghalt. Azt az utasítást kap­tam, hogy özvegyi nyugdijam kiutaltatása céljából kérvényt nyújtsak be és ugyanakkor nyújtsam be a házasságlevelem másolatát. Több mint 30 évvel ezelőtt esküdtünk Európában és sajnos semmiféle bizonyítvá­nyom nincs. Nem tudom most már, hogy mitévő legyek? Válasz: Az első lépés, hogy megpróbálja a házasságlevél be­szerzését, a faluból, vagy város­ból, ahol megesküdtek. Az ille­tő hatóságoknak Írjon levelet, küldje el azt ajánlva és a máso­latot őrizze meg. Ha nem kap választ, vagy azt Írják, hogy nem találják az adatokat, úgy esetleg két tanú vallomását — akik önt a hosszú évek sora alatt ismerték — elfogadják. Ebben az ügyben a leghelye­sebb a helybeli Social Security Board hivatalában érdeklődni a pontos eljárás és részletek fe­lől. Ez a kérdés bizonyára sok embert érdekelni fog, akik most töltik be 65. évüket és a havi járandóságokra számítanak. He­lyes dolog a szükséges bizonyít­ványokat előre beszerezni, hogy szükség esetén kéznél legyenek. Canada és az Egyesült Államok. Kérdés: Szeretném tudni, hogy Canada hogyan viszony- lik az Egyesült Államokhoz, la­kosság és terület szempontjá­ból? Válasz: Az Egyesült Államok összes territóriumával és fenn­hatósága alatt álló területeivel 3.238.395 négyzetmértföldnyi területet ölel fel. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az összlakosság száma (1930-ban) 137,008,438 lelket számlált és ebben a külterületek népessége is bennfoglaltatik. Canada területe majdnem el­éri az Egyesült Államokét: te­hát 3.694.863 négyzetmértföld. Tengerpartja 24.500 mértföldre terjed és 3000 mértföldre ter­jedő megerősítés nélküli határa van az Egyesült Álamokkal. Az 1931-es népszámlálási adatok szerint Canada összlakossága 10.376,786 lelket ölelt fel. FLIS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom