Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-06-15 / 1115. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 junius 15. A japán kapitalizmus uj kínai taktikája ük japán kapitalisták közel egy évig haboztak, mielőtt végleg elhatározták, hogy Nan- kingban egy uj és számukra kezes bárány kínai központi kormányt állítanak fel és ennek élére Vang-Ching-Veit állítják. Ennek a tervnek számos ellenzője volt a japán politikusok között, de magában a japán kormányban is. Ezen felül állást foglalt ellene a nagyipart kezében tartó tőkések csoportja és a sajtó is, amely az utóbbi egy évben egyre több bírálattal illeti Japán kínai vállalkozását. Azonban ebben a kérdésben is, mint Japánban annyi másban, a militaristáké lett a döntő szó, amely célravezetőnek találta egy Japánnal szemben barátságos és minden tekintetben felhasználható központi kínai kormány létesítését. Kínában a meghódított területeken a japánok eddig is felállítottak helyi kormányokat, ezek közvetlenül a japán hadvezetőségtől függtek, most azonban mindezek alá lesznek rendelve a központi uj kínai kormánynak, ami úgy látszik jelentős lépést jelent a japán tőkések kínai pacifikálá sa felé. Ezek a japán tőkések és militaristák remélik, hogy az uj központi kormány lehetővé fogja tenni a meghódított területek gazdasági és politikai megszervezését. Az a terv, hogy Kina meghódított részeiből olyan államot teremtenek, amely viezenfelül pedig azzal a joggal élt, hogy az igy megválasztottakat a választóik határozata szerint, bármely pillanatban visszahívhatók voltak. Másodszor pedig az összes alkalmazottaknak a magasabb tisztséget betöltőknek ép úgy, mint a kisebbeknek csak azt a fizetést adta, amit a többi munkások kaptak.” Azóta, hogy ezt irta Engels és néhány hónappal azután, hogy ezt idézte Lenin, az orosz kommunisták egy hasonlíthatatlanul nagyobb méretű “kom- münt” teremtettek meg és azt követte a magyar “kommün”. Leninisták irányítása alatt úgy Oroszországban, mint Magyar- országon az eddig ismertetett marxista tanokat szigorúan követték a Leninisták. Kun Béla a többek között ezeket a pontokat állította föl a szociáldemokrata pártnak, a Leninistákkal való együttműködésre szolgáló politikai program alapjául: “A magyarországi forradalom a kapitalista termelés általános csődje folytán is aktuálissá vált . . . Ennek a megállapításnak következményéül levo- nandók tehát Magyarországon is a proletárok érdekében kifejtendő politikai akcióban: a) Nem parlamenti köztársaság, hanem a munkás és föld- müvesszegény küldöttek tanácsainak átmenetileg centralisz- tikus köztársasága; b) Az állandó hadsereg és a fegyveres erő különleges osztagainak (rendőrség, csendőrség szonyát illetően erősen fog hasonlítani Mandzsukuóhoz. Mindamellett Kínában egészen más a helyzet, mint volt Mandzsúriában. Ugyanis a meghódított területek még felét sem teszik ki a tulajdonképpeni Kínának és a japánok által el nem foglalt vidékeken rendkívül erős az ellenállás és innen soha nem fog szünetelni a támadás a japán vezetés alatt álló Kina ellen. Azonkívül maguk a meghódított kínai részek sem hódoltak be még korántsem a japánoknak ,mivel állandó a guerilla harc s tekintélyes számú japán helyőrségeknek kell készenlétben államuk, hogy a gyakran itt-ott felbukkanó japánellenes csapatokat leverjék s a gyakori lázadásokat elfojtsák. Ezen felül is igen lényeges külömbség van a kínai és a mandzsu nép mentalitása között is. A kínai öntudat sokkal erősebb, a japángyülölet igen régi és mig Mandzsúriában a japánok már a 20. század eleje óta nagy számban megtelepedtek és mintegy előkészítették a talajt a japán behatolásnak. Ezzel szemben a kínai tartományokban, amelyek most japán kézen vannak, a lakosság a háború előtt a japánokat, mint kereskedőket ismerte meg és. soha rokonszenvet nem mutatott irántuk. Kínában tehát a japánoknak számos nehézséggel kell megküzdeniük, ha az okkupáit területeken szervezési eredstb.) eltörlése és helyettesítése a fölfegyverzett proletáriátus osztályhadseregével, a burzsoázia lefegyverzése; c) A bürokrácia teljes megszüntetése ; a proletáriátus tömegeinek önkormányzata olyképpen, hogy a munkás és föld- müvesszegények küldötteinek tanácsai nemcsak törvény és szabályrendeletet alkotó, hanem végrehajtó és bíráskodó szervek is legyenek; minden tisztség választás utján töltendő be, a megbízatás rövid tartamú és bármikor visszavonható legyen; a megválasztottak javadalmazása ne legyen magasabb a tanult munkásokénál. Ennél magasabb javadalmazás az orosz- országi proletárforradalom tanulságai alapján csupán a specialistáknak adható.” (A gazdasági és más természetű program pontokat itt nincs szándékom idézni, de ajánlom Szántó Bélának “A magyarországi proletáriá tus osztályharca és diktatúrája” című könyv elolvasását, ahonnan a fentieket idéztem.) A magyar “kommün” is elbukott, mint a párisi, egy külső, túlnyomó erőszakkal szemben. Megmaradt az orosz “kommün”. Ezzel részben már foglalkoztunk és még valószínűleg foglalkozni fogunk a jövőben különálló cikkekben. Egyelőre e cikksorozatban ragaszkodunk szorosan a marxizmus ismertetéséhez. Az átmeneti és a jövő államra vonatkozólag a fentiek fedik Marxot és és Engelst. ményt akarnak elérni. De vájjon ennek dacára is elérik-e? Egy másik tényező még nehezebbé teszi ennek a szervezési eredménynek sikerre való kilátásait. Mandzsúriában nem ütközött nehézségbe mandzsu dinasztiáról való uralkodót emelni a trónra ez még a törvényesség látsztával is birt, és nem állt ellentétben a mandzsu nép óhajával. Kínában más a helyzet. Vang-Ching-Vei kina leg- népszerütlenebb emberei közé tartozik azóta, amióta elmenekült Csunkingből és a japán kapitalisták zsoldjába állott. Valamikor egyik népszerű vezetője volt a Kuomintangnak, most azonban éppen saját kínai honfitársaitól kell tartania a legjobban. Állandóan erős japán testőrség veszi körül s merényletek egész sorozatát intézték már ellene. Vang-Ching-Vei hónapokon keresztül fáradozott azon, hogy megnyerje terveinek néhány kiválóbb, vagy tiszteltebb kínai gazdasági szakembert, sikertelenül, de végül is kénytelen volt megelégedni ismeretlen és népszerűtlen renegátokkal, akik rajta keresztül akarnak megtollasodni és érvényesülni. Aligha hihető el, hogy a külföld elfogadja Vang-Ching-Vei kormányát törvényes kormánynak. Washingtonban már kijelentették, nem ismerik el az uj kínai központi kormányt, holott Japán legelsősorban az USA miatt szerette volna rendezni a kínai ügyeket. Az Egyesült Államok teljes mértékben ellenszegülnek Japán kínai politikájának s Japán fölött mint De- moklesz kardja függ egy esetleges amerikai bojkotthatározat. Londonban nem utasították el oly mereven Vang-Ching-Vei kormányát, mint Washingtonban, viszont hivatalos elismerésről itt sincs szó. A japán nép megszéditésére, mozgolódásának, leszerelésére azonban határozottan ügyes sakkhuzásnak tetszik a központi kormány megalakítása. A japán közvélemény és nép már régóta türelmetlenül várja a háború végét és egyre erősebbek a háboruellenes hangok s Japán fasizta vezetői az uj kínai központi kormány megalakításával azt a látszatot akarják kelteni, mintha a háború véget is ért volna. A japán kormány egy közleményt adott ki, amely szerint nem gondol a hadműveletek továbbfolytatására. Ez azonban kizárólag a japán nép megnyugtatását szolgálja semmi mást, mert a háború azóta is tovább folyik. Ugyanekkor a japán suttogó propaganda utján a japán kormány azt a hirt terjesztette a japán nép körében, hogy Csang-Ka.i- Sek Tibetbe menekült és a kínai ellenállás véget ért. Ezzel szemben a mai Kínában az a helyzet, hogy éppen a háború fellángolása előtt állanak, még abban az esetben is, ha Japán valóban abba akarná — hej pedig de szeretné abbahagyni — a háborút. Vang-Ching- Vei kormányalakítása még jobban felszította a kínaiak harci hangulatát, akik egyébként most anyagilag is jobban fel vannak készülve a háborúra. A 18 kínai tartomány közül még 8 mindig a csang-Kaj-Sek-ék kezén van és 5 tartományban olyan erős a guerilla csapatok ellenállása, hogy a japán fölény erősen vitás. A megszállt területeken uralkodó állapotok sem alkalmasak arra, hogy a kínai népben ronkonszenvet keltsenek a japán uralom iránt. A japánok előnyomulási kísérletei egyre gyakrabban kudarcot vallanak, s Kina leigázásáról a jelek szerint már szó sem lehet. Még ha Csang-Kaj-Sek is bukik, a harc abban az esetben is tovább tartana, mivel Kina ellenállása már az egész nép ellenállásának méreteit öltötte fel. Japán tragikus kínai helyzetén pedig Vang-Csing-Vei renegát kormányalakítása sem fog segíteni. Budapest, 1940 április Földváry Mihály. AZ ÉPÍTŐ-GÁRDA BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ..... 1.00 M. Vlasits, New York .... 2.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 J. Bodnár, New York ....... 1.00 X231958 New York ............ 6.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Duschek, Nutley ...... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 2.00 Alakszay Sándor, Akron .. 1.00 Farkas Imre, Akron ....... 1.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ...... 1.00 J. Herceg, Cleveland ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 1.00 Bercsa Jánosné, Clev.......... 1.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 (Magukat előj egyezték:) Nagy Gábor, New York ....—.— Stefankó Márton, N. Y. ....—.— Stefankó Mártonná, N.Y. —.— Kozsány János, S. Spring —.— A. Molnár, Clev.................—.— J. E. Takács, Clev............—.— J. Kollár, Clev....................—.— CSALÁDI KIRÁNDULÁS AKRONBAN. Junius 23-án a csoportunk családi kirándulást fog rendezni a Fülöp féle farmon. Lesz több szórakoztató játék, ami a kirándulást élvezetessé fogja tenni. A kirándulók nagyobb része már a délelőtti órákban fogja elkezdeni a napnak a szépségét. Szalonna sütéssel. Útirány: Menjünk az Air- portnak. Vegyük a 224-es utat a Wingfoot Lake-ig. A vasúton innen jobra fordulunk, ahol már jelzőtáblák fogják jelezni az útirányt. A rendezőség mindenkit szívesen lát. HÁTRALÉKBAN VAN? Ne várja, amig lapkezelőnk keresi fel, amikor pénze van, küldje el az eló'fizetési összeget, mert a Bérmunkást azokból a két dollárokból adjuk ki. A borítékot igy címezze: BÉRMUNKÁS, P. O. Box 3912 Sta. S.S. Cleveland, O. — Clevelandon lakó olvasóink személyesen is megfizethetik tartozásukat a lap irodájában, 8618 Buckeye Rd. Az iroda nyitva van minden szerda este 5-től 9 óráig. ...
