Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-06-15 / 1115. szám
1940 junius 15. BÉRMUNKÁS 3 oldal A háború költségei és következményei (B-y) Az első világháború, 1914-től 1918-ig, 350 billió dollárba került. Nincs emberi agy ennek az összegnek a felfogására. Azonban a következő érdekes és megbízható számítás megközelíthetővé teszi a rettenetes összeg nagyságának elképzelését. Ha ezt az összeget a destruktiv célok helyett konstruktiv célra használták volna, akkor a«.-----------------------------------------következőket lehetett volna csinálni : Az Egyesült Államok, Canada, Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország és Ausztrália minden egyes családját elláthatta volna öt hold földel és egy 3.500 dolláros házzal. Emellett minden 200.000 vagy több lakossal biró városnak egy-egy 10 millióba kerülő egyetemet és egy-egy 5 millióba kerülő tudományos laboratóriumot lehetett volna építeni. Ráadásul ötvenezer tanítónak és ötvenezer ápolónőnek évi 2.500 dollár jövedelmet biztosíthattak volna. Ez az anyagi oldala a “háborús költségekének. De vagyunk néhány an (ugylátszik, hogy nem sokan), akiket az is érdekel, hogy hány ember halt meg, hány lett nyomorék stb. Ezek számára itt van a következő hivatalos kimutatás: Az összes halottak száma 8 millió, 538 ezer. A sebesültek száma 21 millió 210 ezer, akikből számtalan lett nyomorék és elmebajos. (A fenti számokban, nincsenek azok beleszámítva, akik a front mögött haltak meg, a háború közvetlen következtében.) Akiket nem érdekel az emberi élet pusztulása és egy-egy ember halálának a tragikus következményei esetleg öt-hat hozzátartozójára vonatkozólag, azok számítsák ki, ha tudják, hogy mennyi vagyont tudott volna termelni a nyolc és félmillió fiatal ember, ha életben maradtak volna. És akik tisztára csak az anyagi oldalát tekintik a háborúnak, szerezzenek megbizható kimutatást arról, hogy a világháborúnak a hivatalos befejezése óta, mennyit költöttek az összes országok részben újabb háborúkra (japán-kina, olasz- ethiopia stb.) részben háborús felkészülésre. Mert az köztudomású és elismert tény, hogy a világháború nem vetett véget a háborúknak, hiába szervezték meg a Nemzetek Ligáját arra a célra. Erre nincsen kéznél kimerítő kimutatás, de elég egy néhány példa, hogy halvány fogalmat alkossunk az egész világ pazarlásáról. Németország az egész állami jövedelmét arra fordította évek óta. Ha nem tévedek ezt 32 billió dollárra becsülik. Az Egyesült Államok csak az utolsó két évben hat billió és 255 millió dollárt költött védelmi készülődésre és most egyszerre négy billió dollárt számítanak erre fordítani két év alatt. Svájc egyáltalán nem volt háborúban, de a mai mozgósítása naponta egy millió dollárba kerül. Minden egyes személynek — gyermeknek épp úgy mint felnőttnek — évi 91 dollárjába kerül a védelmi készültség. Ha az E. Á.-nak a lakossága ugyanúgy volna megterhelve, akkor több mint 12 billió dollárt izzadnának ki csak a háborús készülődésre. Szovjet-Oroszország úgy a moszkvai lapok, mint a külöm- böző országok kommunista párti lapok szerint a Sztalin-Hitler paktummal megteremtették a világbéke alapját és Oroszország biztonságát. Ám lássuk, hogy ilyen pompás körülmények között mennyit költ Oroszország az “önvédelemre’’’. Azt látjuk, hogy jóval többet, mint az Egyesült Államok. ötvenhét billió rubelt fognak a következő évben háborús költségekre fordítani. Tizenhat billióval többet, mint a múlt évben. Az 1939.-Í államjövedelemnek több mint egy-harma- dát. Aránylag véve jóval többet, mint bármelyik más ország talán Németországot kivéve ...... Anglia 840 millió dollárt költ havonta a háborúra. Egy évben az majdnem 11 billió dollárt tesz ki. És még mindég emelkedik. Hogy bírta ki Németország és hogy fogja Anglia kibírni ezt az óriási kiadást? Mik lesznek a következmények? Németország úgy bírta ki, bogy a szabad magánkapitalizmus rendszerét fölváltotta a rabszolgaságon alapuló államkapitalizmussal. Amint S. Grafton, egy élesebb szemű újságíró irta a N. Y. Post-ban: “Ez a harc valóban két rendszer között folyik. A Szövetségesek még mindég türelmesen követik a demokratikus kapitalizmus szabályait, fizetnek azért amire szükségük van, kölcsönt vesznek föl, és a polgáraikkal szemben a törvényes formákat betartják a financiális dolgokat illetőleg. A náciknak nincsen budget probléma. A szabadságot már régen félredobták és igy amit akarnak egyszerűen ■ elveszik. Nem közük a budget-et és olvasásra sem volna érdemes, ha közölnék. A nácik kivárhatják a Szövetségeseket, mert nem tartanak könyvvezetést.” Természetesen abban tévedett ez az iró, hogy nem hitte, hogy a Szövetségesek is eltörlik a “szabad demokratikus kapitalizmust”. Franciaországban már előbb megtörtént a forradalom, ha nem is oly tisztán, mint utóbb Angliában. Az. angol forradalom egy pár óra alatt és egy pár szakasz elfogadásának a keretében már megtörtént — őfelsége belegyezésével. Itt van a forradalmi törvény tartalma: 1. A kormány teljes ellenőrzése minden ipar és kereskedelem fölött; teljhatalommal diktálhat a termelés fölött, lezárhat gyárakat és még ahol szükséges vagyont is elpusztíthat. (Szóval törvényes “diktatúra” és törvényes vagyonpusztitás lesz — B-y.) 2. Száz százalékos adó a tulhaszonra. (Szóval konfiskálás is lesz, igaz, hogy a “rendes” haszonra csak kevesebb adót vetnek ki.) 3. Teljhatalom a munkások besorozására, irányítani és alkalmazni, ahogy a nemzeti védelem megköveteli. (Szóval rabszolgaság is lesz.) 4. Az állami bankok fölötti ellenőrzés. 5. Minden egyén és minden vagyon az angol szigeteken a kormány irányzása alá és a teljes szolgálatába áll. EGYETLEN PIKNIK LESZ CLEVELAND EAST SIDE RENDEZÉSÉBEN junius 16-án, a gyönyörű bed- fordi Káló farmon, amely lombos fáival, pázsitos területével a legszebb nyári kirándulás helyévé lertt. A Bérmunkás olvasóit és azok barátait ezúton is meghívjuk a junius 16-iki piknikre, ahol egész nap tánc és egyébb szórakozások lesznek. Belépő díj 25 cent. Esős időben fedett helyiségek alatt töltjük el a napot. ÚTIRÁNY: A Route 8, a bed- fordi Forbes Rd.-ig, azon balra táblák jelzik a Káló farmot. — Akiknek nincs kocsijuk azokat 11 és 1-kor automobilok viszik ki a Bérmunkás irodájától, 8618 Buckeye Rd.-tól. CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE FIGYELEM! Az IWW chicagói magyar tagjai 1940 junius 16-án, vasárnap tartják első nagyszabású kirándulásukat a 87-ik St. és Western Ave.-n levő Dan Ryan erdőségben. A rendezőség minden lehetőt elkövet, hogy mindenki jól érezze magát. Lesz cigány zene. Hűsítők és alkalmi ételek. Jöjjön korán, hozza el ismerőseit. Útirány: Bármelyik irányból villamoson és autókon a Western Ave. veendő a 87-ik uccá- ig, ahonnan jelző táblák fogják a helyszínre irányítani. HERING PÁLNÉ MUNKÁSTÁRSNŐ, (BUFFALO) KÖVETÉSRE ÉRDEMLŐ ELGONDOLÁSA: . . . Hering munkástársnő a múlt héten elhatározta magát, hogy valamit tenni kell a lap érdekében és egy kis háziagitá- ció meghozta az eredményt. Szombat este egy kirándulást rendezett a Bemő Parkba és az eredmény $28.30, a következő munkástársnők járultak hozzá a sikerhez: Kőmives, Beck M., Varga, Hering, és a konyhán segédkezett Ternay munkástársnő. POLICSÁNYI JÁNOS munkástárs West Virginia bánya vidékein a közeli napokban meglátogatja a Bérmunkás olvasóit. Policsányi Jánosnak meghatalmazása van előfizetési összegek felvételére is. a Bérmunkás Lapbizottsága Szóval itt van a fasizmus a maga teljes egészében, állítólag és részben tényleg azért, hogy a nácizmus ellen sikeresen harcolhassanak. Az angol kapitalisták és államférfiak megteremtették a német nácizmust, hogy azután mostan megteremtsék az angol fasizmust. Először a német munkásokat, most pedig az angol munkásokat tették rabszolgákká és mostan a rabszolgák egymást ölik a harcmezőn. Erről még bővebben fogunk írni. MOST VASÁRNAP lesz Junius 16, mely napot azért várjuk nagy érdeklődéssel, mert ezen a napon lesz az a nagy muri melyet a Modern Színkör KERÜLEI PIKNIK és AUTÓBUSZ KIRÁNDULÁS formájában előkészített, a Jótékonysági Disznóasztaltársaság közismert bugaci pusztáján, Dayton, New Jerseyben. MOST VASÁRNAP tehát az útirány a bugaci pusztára vezet, Észak, Kelet, Dél és Nyugat irányából a legjobb utak vezetnek oda. A helyet könnyű megtalálni, Dayton, New Jersey környékén csak kérdezze, hogy hol van a Childrens Camp, mert a bugaci pusztán, a szegény munkásgyerekeket tartják egész nyáron át. Csak kövesse a lapokban közölt és a rádión jelzett útirányt és könnyen oda talál. MOST VASÁRNAP vigadjon velünk SZIGETI JÓZSEF a hírneves cigányprímás zenekara mellett a bugaci pusztán és legalább egy néhány órára felejtsük a but és bánatot, amiből egész életünkben bőven van részünk. MOST VASÁRNAP a munkásasszonyok fölszabadulnak a házi sütés-főzés alól, mert a bugaci pusztán, kint a szabadban főzött gulyás, lacipecsenye és minden jó ennivaló, de még a legjobb házilag készült sütemények is várják a vendégeket. Induljon meg tehát a nagy nép- vándorlás a bugaci pusztára és MOST VASÁRNAP ott találkozunk. Akik privát autókon jönnek 25 cent belépti dijat fizetnek. Akik pedig a Greyhound autóbuszon jönnek azok $1.25 fizetnek utazási költséget oda-vissza és ezen ösz- szegben a belépti dij is bent foglaltatik. Az autóbuszok junius 16-án reggel pont 9-kor a Modern Színkör helyisége elől indulnak, 1351 Third Ave. Ha velünk jön okvetlen jelentse be előre, de legkésőbb péntek estig mert csak az előjegyzett helyeket garantáljuk. Esős időben van fedett helyiség. Útirány a privát autók részére: A Holland Tunnelon át vegye a 25-ös Highwayt, addig mig meglátja a Rout 130-as táblát, itt forduljon balra és menjen 8 mért földet a daytoni templomig, itt szintén balra fordulva néhány blocknyira van a hely. Itt már jelzőtábla lesz az utón. Vasárnapi események!!
