Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-06-15 / 1115. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 junius 15. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year ........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy .................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD C^Ü^°42 Harmincöt esztendő (P) Az emberi társadalomban harmincöt év leforgása sok­szor bizony nem nagy jelentőséggel bir. De vannak idők, amikor a társadalmi átalakulások gyors egymásutánban peregnek le kü­lönösen, ha gigászi harcok sorozata napróí-napra megismétlődik. A munkásmozgalom tényleges kibontakozásának jelző táblája a tényleges osztályharc kezdetének az a gazdasági osztálykülönbö­zet, amely kiélesitője volt magának az osztályharcnak. A gazda­sági fejlődés gyors léptekben haladt előre a gőz és villanyerő fel­találása óta, ami alapját képezte a nagy iparok kifejlődésének, amig maga a munkásmozgalom pedig nem tartott lépést az ipari fejlődéssel. A nagyipar amely kézi termelésből a géptermelésbe ment át, addig a munkásmozgalom még mindig megmaradt a ré­gi stádiumba úgy, hogy még mindég úgy igyekeztek szervezni a munkásokat, hogy ki milyen szerszámmal dolgozott. Ez a szak- szervezeti forma, amely még mindig megmaradt mint a munká­sok maradi forma szervezetei, amely úgy múltban, mint a jelen­ben kerékkötője volt a modern jnunkásmozgalom kifejlődésének. Maga a géptermelés forradalmositotta a termelést. Ennek követ­keztében magát a munkás viszonyát is teljesen átformálta úgy, hogy sok szakmák teljesen megszűntek. Aminek következtében a szakmunkásból tömegtermelő ipari munkás lett. Mind ezek dacára a szakszervezetek görcsösen ra­gaszkodtak régi múltjukhoz. Ezért van, hogy még ma is a fejlett ipari rendszerben találunk szakszervezeteket, amelyek ma már nagyon kis mértékben tudják a munkásosztály érdekeit képvi­selni. Harminöt éve annak, hogy itten az Egyesült Államokban, ahol a nagyipar gyors tempóban halad előre, józan gondolkozása munkásemberek belátták azt a tényt, hogy a szakszervezetek to­vább nem alkalmasak az ipari szolidaritás fejlesztésére, szerve­zeteik összetétele csak a munkások széttagozódására alkalmasak, ami teljesen képtelenné teszi a munkásokat a tényleges és sike­res osztályharc megvívására. Evégből 1905 junius havában egy kiáltványt bocsátottak ki, amelynek kimondottan az volt a célja, hogy Chicagóban megtartsák az első konferenciát egy forradal­mi ipari szervezet megalakulására. Ezen az értekezleten részt- vettek szakszervezeti vezetők, sőt egész szervezetek képviselve voltak, közöttük a nyugati bányászok, a sörgyári munkások szer­vezetei, azonfelül az úgynevezett politikai munkáspártok (?) képviselői. így jött létre azután az a forradalmi ipari szervezet, amely még a mai napig mint a munkásosztály forradalmi szerve­zete az eredeti IWW néven szerepel és végzi azt a forradalmi ne­velést a munkások között éppen úgy mint a kezdet kezdetén harmincöt évvel ezelőtt. sokra bízza hivatásának betöltését. Innen eredt azután a politi­kai pártok lármája és minden jelszóval illették az IWW-t. Elne­veztek bennünket anarcho-szindikalistáknak, bombavetőknek. A direkt akciót félremagyarázták, úgy annyira, hogy a szervezett munkások tényleges cselekedetét, az ipari szolidaritást őrült cselekedetnek minősítették azok, akik Marx elméletét még hiá­nyosan sem ismerték és ismerik még ma sem. Tudatosan félre­magyarázzák azt a marxi megállapítást is, hogy “minden gazda­sági harc egyszersmint politikai harc is”. Ilyen fajta beállítások­kal azután ingyenes provokátor szolgálatot teljesítettek a kapi­talista osztály részére, akik úgy is minden eszközt felhasználtak, hogy egy olyan forradalmi ipari szervezetet, mint az IWW meg­gátoljanak fejlődésében. Mind ezek dacára az IWW harmincöt éves története végig a nagy ipari harcok története. Az IWW megalakulása óta hirdette és hirdeti nyíltan az osztályharcot minden hegalkuvás nélkül. A szólásszabadságért folytatott harcok bizonyítják — bár az IWW nem hive politikai pártmozgalomnak; de mégis bizonyí­tékok arra, hogy politikai harcokat is vívott eredményesen. Hogy az IWW nem tud harmincöt év után olyan nagy ipari erőt felmu­tatni, ez részben magának a munkásoknak a hibái, mert még mindig nem tudtak eljutni odáig, hogy felismerjék1 osztályhiva­tásukat, habár nagyon sok esetben megértik, hogy az ózsdi szak- szervezetek nem alkalmasak többé a munkásosztály érdekeinek megvédésére, erre bizonyíték az, hogy a CIO rohamosan terjedt, ami garancia arra, hogy az IWW-nak agitációja mégis eljutott a munkástömegekhez, hogy hívei lettek az ipari szervezkedésnek. Innen már rövid lépés, hogy tényleg felismerjék azt a tényt, hogy csak az IWW képviseli a forradalmi ipari union izmust. Mert a forradalmi ipari union külömbözik a csak névleg el­nevezett ipari szervezettől, a CIO-tól, amely sem nem áll az osz­tályharc alapján, amelynek egyáltalában nem hivatása a mun­kásosztály tényleges felszabadítása, sőt még az ipari szolidari­tás kapcsa sincs meg benne. Az IWW forradalmi tanítása és cél­kitűzése kell, hogy életbetartsa, de nemcsak, hogy életbetartsa, hanem harmincöt éves forradalmi múltja szükségképpen azt bi­zonyítja, hogy még nagy feladat vár rá a jövő nagy munkáshar­cokban, de különösen a munkásosztály végleges felszabaditásá- na kharcában oroszlánrésze kell, hogy legyen az IWW-nak, mert akkor bizonyára foganatosítani fogja a munkásosztály célkitűzé­sét, ami a kapitalizmus megszüntetését irányozza elő a bérrend­szer megszüntetésével egyetemben. HARC A SZÖVŐIPARBAN Ötödik hónapja folyik az el­keseredett harc a Gantner és Mattern szövőgyárak ellen. A gyár igazgatósága nem akarja az uniót elismerni és amikor a munkások követelték az elismerést, kizárással vála­szolt. A kizárás immár ötödik hónapja tart és elkeseredett harcá fejlődött. A Strike Committe hozzánk küldött jelentése szerint a mun­kálok kitartanak az unió elis­merése mellett és országos akci­ót indítottak, hogy megtörjék az igazgatóság makacs ellenál­lását. A gyár munkásai az Interna­tional Ladies’ Garment Work­ers Unió kötelékébe tartoznak. már megvette a jegyet? Te­gye ezt mielőbb, mert nagy az érdeklődés az IWW olasz tagjainak ez évi hajó kirán­dulása iránt. A Diesel moto­ros CALVERT hajó, amely 1300 személy befogadására van építve, mint egy úszó pa­lota szegi a gyönyörű Hud­son folyót Crotona Point-ig. Szervezeteknek kedvezményes jegyeket ad ki a kirádulás bizottsága Box 24 T. Brook­lyn, N. Y., MAin 4.0201. ír­jon vagy telefonáljon, hogy biztosítsa helyét a junius 23- iki hajó kiránduláson. Az IWW mint forradalmi ipari szervezet zászlóbontása nagy reménye lett az Egyesült Államok munkássága azon tömegének, amely tudatára ébredt, hogy egy olyan forradalmi ipari szerve­zetre szüksége van a munkásosztálynak mint az IWW. Mint ahogy az emberi társadalomban semmi sem megy si­mán, úgy az IWW felépítése elé is sok akadályt gördítettek. Ma­ga a kapitalista osztály volt az elsősorban, amely minden eszközt felhasznált, hogy az IWW térhódítását meggátolja. Ebben a munkájukban nagy segítségére voltak az AFL vezető emberei, akik ha kellett hát sztrájktörésre is hajlamosak voltak az IWW ipari harcaiban. Majd később a politikai munkáspártok vezetői, akik a kezdet kezdetén szükségesnek látták egy forra­dalmi ipari szervezet kiépítését. Ellene fordultak, mert nem lát­ták benne a párt pénzügyi alapját, sőt az IWW szervezetei rossz kortes tanyáknak bizonyultak az “elvtársak” részére. így azután az ipari szervezet hívei 1908-ban megtartott kon­vención úgy határoztak, hogy megszakítanak minden közösséget az akkor létező úgynevezett “munkás” politikai pártokkal, ame­lyek azután nyíltan támadták az IWW-t. De az IWW megmaradt továbbra is a munkásosztály forra­dalmi ipari szervezetének. Minden ténykedése a munkásosztály ipari szolidartására irányult. Az IWW annak a meggyőződött hitnek adott kifejezést, hogy az iparilag megszervezett mimkások az osztályszolidaritás alapján leadott szavazatai az Union Hali-okban sokkal nyomaté­kosabbak, mint a politikai urnáknál, ahol a munkásosztály má­ELVINYILATKOZAT A munkásosztály es a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet beke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói kozott s az élet összes javait ama kevesek bír­jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ asai ^aiint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet a ter­melő eszközöket és. megszüntetik a bérrendszert. ’ ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni osszpontosulasa a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszek arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyek a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak amely lehetove teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc eseten egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkasokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessek a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” K A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. A JUNIUS 23-IKI HAJÓKIRÁNDULÁSRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom