Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-06-08 / 1114. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 CLEVELAND, 1940 JUNE 8 NUMBER 1114 SZÁM ____________________/ A ZAVAROSBAN HALÁSZÓK (Z) A háborús hisztéria a U. S. A. hangadó elemeit teljesen hatalmába kerítette. A háború sok mindenre alkalmas az uralkodó osztály szempontjából, de a munkástömegek között az általános ellenszenv a háború iránt korlátozza az uralkodó osztályt a nyílt propaganda kiszélesítésétől. Most azonban, hogy Európában a háború teljesen kibontakozott elérkezettnek látták az időt, hogy a háború bő termését learassák. Az ilyen hisztérikus állapotok legalkalmasabbak arra, hogy a háboruellenes tanítást lokalizálják, vagy teljesen elnémítsák. Ilyen viszonyok között nem kell bizonyíték, csak rá kell fogni valakire, hogy a “gyűlölt ellenséggel” rokonszenvez és kész a vád az elitéltetés- re. Ezen állapotok nagyon alkamasak arra, hogy az uralkodó osztály a “nemkívánatos elemektől” megszabaduljon és a kizsákmányolást minden korlátok nélkül űzhesse. Minden országnak megvannak a sajátos jelszavaik, melyeket a nép közé dobnak és amig a közvélemény azon rágódik, addig észrevétlenül hajtják végre szándékaikat. Németországban a zsidókat állították oda a nép minden bajának okozójául és amig a közvélemény azon rágódott, észrevétlenül előkészítették a jelen világraszóló embermészárlást. Az Egyesült Államokban a bevándorolt idegeneket okolják az ország rossz viszonyaiért és a lappangó gyűlöletet most mesterségesen szítják. A kongresszus egyik javaslatot a másik után törvényesíti a nemkívánatos elemek ellen minden vita nélkül. A nemkívánatos elemeket ma mind az “5-ik kolumnába” sorozzák és hogy kik tartoznak ezen elnevezés alá azt csak akkor fogják meghatározni, amikor a törvény végrehajtására kerül a sor. Az ötödik kolumnába tartozók nem alkalmazhatók a WPA munkákon, azoktól meg kell vonni az aggkori nyugdijat, nem alkalmazhatók oly üzemekben, ahol háborús felszereléseken dolgoznak ,az idegenek regisztrálása stb. olyan intézkedések, amelyek alkalmasak az uralkodó osztálynak a nemtetsző elemeket eltenni láb alól. Ezt a hisztériás állapotokat a magyar polgári sajtó is igyekszik kihasználni a zavarosban való halászásra. Különösen a Himler Márton lapjai és ezek között" első helyen a “Magyar Bányászlap” hinti a gyűlölet magvát és olcsó “parasztfogással” igyekszik megvetni a saját fejealját. Feltűnő szedésü vezércikkekben, keretekbe foglalt felhívásokkal méte- lyezi olvasóinak agyát, hogy azok ne érintkezzenek a “nácikkal”, “kommunistákkal” és általában a radikálisokkal, akik mind az “ötödik hadtesthez” tartoznak. Ami normális viszonyok között nem sikerült Himler Mártonnak, hogy szörnyszülöttét az “Amerikai Magyar Szövetséget” felépítse, ezeket a hisztériás viszonyokat akarja felhasználni annak felépítésére. Ha nemzetiségi gyűlölet lángja fellobog és azok a veszedelmek bekövetkeznek, amelyeket a magyar jolgári sajtó is bejósol, annak első sorban a nemzetiségi gyűlöletet szító magyar sajtó az okozója. Amerika osztálytuda- tos munkásai sohasem szították a nemzeti gyűlöletet. Sohasem uszították egyik ország munkásságát a másik ellen és sohasem buzdították egyik ország munkásságát a másik or- szák kapitalista osztály érdekeinek megvédésére. Az osztálytudatos munkások mindig semlegesek voltak és akik nem voltak semlegesek, azok osztálytudatosak sem voltak. Amerika osztálytudatos magyar munkásai sohasem voltak orosz hazafiak, sem német, angol, de még magyar hazafiak sem. Az osztálytudatos munkások mindig tisztában voltak azzal, hogy a háborúkat óhajtó és csináló kapitalizmus és a háborúkban életüket áldozó munkásosztály érdekei között kiegyenlithetetlen éles ellentétek vannak és e két osztály nem harcol egy célért. A kapitalista osztály szereti a háborút, mert gazdasági érdeke, ellenben a munkásosztálytól csak vér és életáldozatot követel. Az osztálytudatos munkások békében és háborúban egy cél érdekében harcolnak: a munkásosztály felszabadításáért. Nem úgy a prostituált polgári sajtó, mely mint a szélkakas mindig szélirányba fordul. Mi ma éppen olyan lojálisak vagyunk, mint voltunk egy, vagy tiz évvel ezelőtt. Mi nem lépünk közösségre sem német, orosz, sem angol, francia kapitalistákkal, hanem minden országban harcolunk a munkásosztály felszabadításáért. És ezért ha büntetés jár, felemelt fővel vállaljuk a következményeket. U. S. HÁBORÚBA AVATKOZÁSA NEM SEGÍT A MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETÉN EURÓPÁN CSAK A MUNKÁSOSZTÁLY ERÉLYES KÖZBELÉPÉSE segíthet, imperialista hadurak egy földrészen SEM SZABADÍTJÁK FEL A NÉPET. — VISZONT NINCSEN ÖNKÉNY, AMI MEGAKADÁLYOZHATNÁ AZ ELNYOMOTTAK LÁZADÁSÁT. Irta: JUSTUS EBERT Az Európából érkező hírek gyakran zavarosak. Egymással ellentmondók, propaganda jellegűek és teljesen megbízhatatlanok. Ha tehát a háborús hírek ennyire kétségesek, mit mondhatunk az egyéb hírekről általában; a háború ellenes, a munkásosztály híreiről különösen? Az utóbbi hírekből vagy keveset, vagy egyáltalán semmit nem kapunk.*^ az angol munkáspártnak> Némely szervezetek, amelyek határozati javaslatban ellenzik egyébként kiegészítő részét ké- pártjuk háború melletti állásfoglalását. A british co-operativ párt növekedő kissebbsége szintén a békét követeli. De eltekintve ezektől a szűkszavú hi- rektől, egyáltalán nagyon kevés hir érkezik a túloldalról, melyek az ottani munkásmozgalmat érintik. A látszat szerint, minden a pokol fenekére sülyedt, amint már egyesek a túloldali állapotokra gyakran ilyen kifejezéseket hangoztattak. TOVÁBB TART AZ OSZTÁLYHARC New Yorkban azonban van egy csoport, amelyet mint “a német szabadság barátjai” néven ismernek és ezekhez elég gyakran érkezik bennünket is érdeklő hir Németországból. HIR SZEMLE Iria: KY.___________ VESZÉLYBEN A HAZA” bömböli a rádió. Liberális elnökünk is egyre gyakrabban hangoztatja, hogy készületlenek vagyunk. Legutóbbi tűzhely csevegésében pedig annyi okot felsorolt a fegyverkezés szükségessége mellett, hogy az ország valamennyi hírlapja azóta is egyre hordozza a véres kardot. Alig vehetünk újságot a kezünkbe, hogy szemünkbe ne botoljon a félelmet gerjesztő képzeletbeli ellenség közelsége Őrületes gyorsasággal látnak hozzá a katonai kiképzéshez és a nemzetőrség mechanikai felszereléséhez. A nemzetőrség alkotta eddig a fegyveres haderő 75 százalékát és igy a nyári hadgyakorlatokat majd két héttel hosszabbították meg. A munkáltatók hazafiságára apellálnak a parancsnokok először a kereskedelmi kamarán és egyéb egyesületeken keresztül, másodszor közvetlen levélben, hogy azok tegyék lehetővé azon munkásaik számára, akik a nemzetőrségnek tagjai, hogy az idei hadgyakorlatra munkájuk elvesztésének félelme nélkül mehessenek. Szóval olyan őrült háborús készülődés megy végbe, mintha mái az ellenség három mérföldre volna az ország partjaitól. Az egész akció az 1916-os időkre emlékeztet, mikor ugyancsak az ország védelmére történtek készülődések és végül egy év múlva már háborúba keveredtünk. Az amerikai kapitalista osztály már megmozgatta minden erejét, hogy alattomos fondorkodásainak aktuális alapot adjon. Mert hiszen ki a fenének volna kedve mészárszékre menni, ha nem adnak elhihető alapot a fegyverkezés megindokolására. Szánalmas látni, hogy dolgozó emberek nagy többsége már el is hiszi, hogy Anglia vereségével Hitler már demokráciánk kapuit döngeti. így tehát nagyon természetesnek tartják, hogy hazánk jól felkészüljön a visz- szaverésre. Ford is kijelentette már, hogy rövid időn belül, ha arra szükség lesz, 1000 repülőgépet képes elő- áflitani hetenként. Elnökünk pedig a legrövidebb időn belül 50.000 gépet szeretne szolgálatra készen felszerelni. Ez viszont amolyan csiklando- zást eredményez a hadiszer gyárosoknak az ínyén és azok nem sokat törődnek, hogy hány ifjú életet oltanak ki a vérmezőn, csak gyárthassanak gyilkot minél nagyobb meny- nyiségben, mert abban van a haszon. Csak mind szószátyár beszéd, az a nagyhangú kijelentés, hogy a jelenlegi készülődés következtében nem emelkedhetnek ki uj milliomosok. Mert hiszen a fegyverkezés kiadásait a dolgozók hátából hasítják ki és oda juttatják a termelés eszközei birtokosainak. A munkásosztály csak szervezkedéssel védheti meg a maga érdekeit. Azt senki helyette nem teszi meg.
