Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-06-08 / 1114. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 junius 8. EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. A VILÁGFORRADALOM MELLÉKVÁGÁNYON A természetben semmi sem állandó, hanem minden változáson megy át. Éppen igy a társadalmi rendszerek is alá vannak vetve a természet törvényeinek és amikor a rendszer egy bizonyos fejlődési fokot elért, fokozatosan idomulnia kell az uj szükségletek követelményeihez. A kapitalista társadalmi renszer is elérte fejlődésének tetőfokát és saját maga által teremtett ellentétek hadakoznak, űzik a lejtőn lefelé a megsemmisülésbe. A kapitalista társadalmi rendszert megelőző rendszerek sem múltak ki simán. Minden változás sok véráldozatot követelt és ménéi fejlettebbek a technikai vívmányok, melyeket a létező rendszerek fejlesztettek ki, annál több áldozatot követel a rendszerhez ragaszkodók letörése. A kapitalista rendszer számottevő ellensége e század elején a forradalmi munkásosztály volt. Bár az ellentétek a külöm- böző országok kapitalistái között — nyersanyag források és piacok megszerzéséért — állandó villongásokat idéztek fel, ezek azonban hosszabb rövidebb időre elintéződtek, de a belső ellentétek, a munkásosztály folytonos előtörtetése, állandóan védekező állásba kényszeri- tette a kapitalizmust. Az 1914-18 évi világháborúban a kapitalizmus két célt akart elérni. Az egyik: a gyengébb versenytársakat kiszorítani a piacról, a másik: a forradalmi munkásmozgalmakat elpusztítani. Közvetlen a háború befejezése után úgy látszott, hogy az első kísérlet részben sikerült, mig a másik cél elérésében teljesen kudarcot vallott. A háború után a forradalmi munkásmozgalom nagyobb lendülettel fejlődött mint az előző években. Oroszországban a kapitalizmus teljesen talajt veszített. Németországban a császári vassarok uralmat a liberálisabb köztársaság váltotta fel, melyben számottevő szerepet töltöttek be a szociáldemokraták. Magyarországon szintén megkísérelték $z orosz példát követni, de a munkásosztály ké- s^ületlensége folytán a pillanatnyilag nyert előnyöket nem tudták megtartani. A többi országokban szintén nagy engedményekre kényszerült a kapitalizmus % munkásosztály előnyére és ezen előnyöktől a munkásság megittasult és ahelyett, hogy még nagyobb szorgalommal igyekezett volna a termelés irányításába beleszólni a tétlenségnek adta át magát és sorsa intézését vezéreire bízta. Ugyan ezen idő alatt a kapitalizmus sokszorozott energiával építette védelmének módszereit. A világ kapitalizmus első számú ellensége Oroszország lett. Dacára annak, hogy az orosz munkásság korántsem érte még azt el a forradalommal amit szándékozott, mert a bérrabszolgaság továbbra is megmaradt, a kapitalista osztály haragja kiengesztelhetetlen volt, mert a magántulajdon rendszer megszűnt Oroszországban. A nemzetközi kapitalizmus állandó támadásának nagy köze van ahhoz, hogy Oroszországban a munkásság forradalma mellék- vágányra került és az államkapitalizmusban csúcsosodott ki. A kapitalista osztály bőszült haragjában minden akciót hajlandó volt támogatni, amelynek célja a “kommunizmus” legázo- lása volt. így nyerte meg Hitler a világ kapitalizmus támogatását. Hitler “nemzeti szocializmusában” megfelelő eszközt láttak nemcsak az orosz ‘kommunizmus” kipusztitására, hanem általában a munkásság forradalmi mozgalmainak megsemmisítésére. A világ kapitalizmus terve mindennél világosabban nyilvánult meg a spanyolországi eseményekkel kapcsolatban. Ma már semmi kétség nem fér ahoz, hogy a fasizták vezérét, Franco generálist az angol kapitalizmus indította útnak a spanyol munkásság leverésére. És miután a lavina elindult a “demokráciák’ ’a Nemzetek Ligáján keresztül siettek minden akadályt elgörditeni a lavina utjából a be-nem-avatkozási határozattal, hogy a spanyol munkásság segítséget ne kapjon. Ugyan akkor tétlenül nézték, hogy a fasizta-náci országok minden támogatást — fegyverben és emberanyagban — megadtak Franconak. A kapitalizmus elérte célját oly értelemben, hogy a munkásság világforradalmát mellékvágányra terelte. De a magánkapitalizmus életét megmenteni még igy sem lesz képes. Az államkapitalizmus feltartóztathatatlanul rohan előre, hogy legyűrje a saját zsírjában fuldokló magánkapitalizmust. A munkásosztály részére az államkapitalizmus győze 1 m e nem jelent győzelmet. Amit eddig ismerünk az államkapitalizmus gyakorlati müködésébő az kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a munkásság sokkal nagyobb rabszolgaságban fog alatta élni mint a magánkapitalizmus alatt. Uralmának eszközei sokkal terrorisztikusabbak, sokkal kegyetlenebbek és a magánkapitalizmus alatt kivívott polgári szabadság jogok teljes megsemmisülését fogja eredményezni. Ennek útját állni azonban még úgysem lesz képes a munkásság, ha fegyvert fog a magánkapitalizmus védelmére. A társadalomban csak egyetlen erő van, amely képes az államkapitalizmus barbár rendszerének útját állni és ez a munkás- osztály forradalmi Egy Nagy Szervezetében összpontosított erő. Ha a munkásság szervezkedik a termelés szinterén; a bányákban, az ipartelepeken nemcsak egy nagyobb darab kenyérért, hanem a termelés és szétosztás eszközeinek átvételére és ezt a minden mást felülmúló erőt állítja a barbarizmussal szembe, lesz csak képes az államkapitalizmus útját állni. Dánia és Norvégia Az európai háború fordulata, amely Dánia és Norvégia megszállását vonta maga után, dacára annak, hogy Norvégia területén háború dúl, uj gazdasági előnyökhöz juttatta Németországot. A két országnak a német “élettérbe” való bekapcsolása fontos következményekkel jár tehát az angol kapitalizmusra is, amely szoros gazdasági kapcsolatban állott, úgy Dániával, mint Norvégiával, s most természet-«»——------------------------------------szerűen uj helyzet állott elő, ami az angol tőkésekre nagy feládatot ró. A két ország belső viszonyainak tárgyilagos ismertetése világos képet nyújt az államkapitalizmus és a magánkapitalizmus erőviszonyainak eltolódásáról is. Dánia területe 42.931 négyzetkilométer, a lakosainak száma 3 és fél millió. Dániához tartoznak a Farőer szigetek, továbbá Grönland, mig Izland perszonál unióban él az anyaországgal. Dánia jellegzetes tengeri ország. Főrésze, Jütland félsziget mélyen belenyulik a tengerbe s elválasztja az Északi tengert a Keleti tengertől. A félsziget északi nyúlványának két oldala van a Skagerrak, illetve a Kattegat szoros. Jüt- landtól keletre vannak a dán szigetek, amelyek közül a legnagyobb Sjálland sziget, itt van az ország fővárosa, Kopenhága. Stratégiailag nagyon fontos helyet foglal el az ország, birtoklása egyúttal az Északi-tengeren való hegemóniát is jelenti. Dánia úgynevezett “alkotmányos királyság”, tagdahatat- lan, hogy mintaszerű demokratikus intézményei vannak, amelyek az országból valóban kitünően megszervezett nagyarányú munkatelepet képeztek A dán mezőgazdaság rendkívül fejlett, ami elsősorban a kiváló szervezettség eredménye. A dán termelő és fogyasztó szövetkezetek tették lehetővé, hogy a mezőgazdasági népesség Európa többi részéhez képest ma már valóságos jólétben éljen és részese legyen a magasabb kultúrának. A mezőgazdálkodás erősen belterjes és kivitelében a husáru 41 százalékot tesz ki a tejtermékek és a tojás kivitel pedig 32 százalékot tesznek ki. Germánia vaj és tojásbehozatalát szinte teljes mértékben fedezni tudja. Viszont behozatali cikkeit, igy főleg tüzelőanyagot és gépeket Germániából minden fennakadás nélkül megkaphatja. Megszállása súlyosan érinti Angliát, amely élelmiszer szükségletének 20 százalékát eddig Dániából szerezte be. Norvégia sokkal nagyobb ország, területe 322.681 négyzet- kilométer, de a lakosainak száma alig 3 millió. Norvégiához tartoznak a Spitzbergák, valamint a Medve-szigetek is. Felszíne erősen tagolt, partvidékét fjordok és kiszögelések teszik zeg-zugossá. Az ország területén hatalmas erdőségek vannak, sok lakatlan terület s az éghajlat igen szigorú. Norvégia területének 70 százaléka teljesen terméketlen és kopár, 25 százalékát erdők borítják és csak 2.1 százaléka alkalmas gazdálkodásra. A lakosság igen jelentős része foglalkozik erdőgazdasággal és halászattal, a norvég parti vizek halban rendkívül gazdagok. Norvégia azonban távolról sem olyan gazdag mint Dánia, élelmiszer tekintetében jelentős behozatalra szorul. Álat- tenyésztése elég fejlett, különösen a szarvasmarha és a juhtenyésztés ért el elég magas fokot. Ipara a szénhiány miatt lassan fejlődik. Vízi energiáit éppen ezért igyekszik intenziven kihasználni s ennek köszönhető, hogy ma már elég jelentős faiparral, elektrokémiai és elek- metallugriai, konzerv, hajó, gép és cement iparral rendelkezik. Parti hajózása igen jelentős. Kereskedelmi flottája 4 millió tonnát tesz ki, tehát nagyobb mint a francia kereskedelmi flotta űrtartalma. Vas és kénbányászata igen fontos szerepet játszik az ország kivitelében, külkereskedelme egyé b k é n t passzív, mivel rengeteg cikkben szorul behozatalra. A germán államkapitalizmusnak Norvégia stratégiailag fontos. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a Norvégia északi részén fekvő Narvik kikötőnek, amelyet vasútvonal köt össze a svédországi vasércbányák középpontjával, Kiru- nával. Egyébként Narvik környékén is vannak ércbányák s innen érthető az a küzdelem, amelyet a germán államkapitalizmus és az angol-francia magánkapitalizmus kifejt e környék birtoklásáért. Ha a germán államkapitalizmus teljes egészében meg tudja szállni Norvégiát,^ úgy biztosította a maga számára az Északi-tenger szabadságát s egyben elvágta az angol magánkapitalizmust a vasércbányáktól, amelyek mindkét fél számára jelentősek. Dánia elfoglalásával pedig Germánia élelmiszer ellátása lénye- gesen könnyebb lett. Ily módon a háborúnak ez az előre nem látott — már akik által nem látott — fordulata bármennyire is tagadnánk elsősorban az államkapitalista Germániának jelentett a magánkapitalizmus fölött előnyt. Budapest 1940. május hó. Háry Ilona. CHICAGO FIGYELEM! Az IWW chicagói csoportjai 1940 junius 9-én vasárnap reggeli kezdettel tartják az első PIKNIKET. A Caldwell- Erdőben, amely hely a Milwaukee és Devon Ave.-nál van. Az 53-es számú helyen. Ahol lesz tánc jó zene mellett. Belépti dij nincs. Legyünk ott mindannyian. POLICSÁNYI JÁNOS munkástárs West Virginia bánya vidékein a közeli napokban meglátogatja a Bérmunkás olvasóit. Policsányi Jánosnak meghatalmazása van előfizetési összegek felvételére is. a Bérmunkás Lapbizottsága
