Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-06-01 / 1113. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 junius 1 U.S. bankárai háborús lázba esnek midőn profitjuk veszélyeztetését látják (Folytatás az 1-ső oldalról) másoknak a háborúskodásába keveredni, (a szakértők vélemé­nye szerint) hogy figyelmün­ket fordítsuk arra, hogy miként segíthetjük a szövetségeseket mindenféle háborús anyaggal és mellette abban a hitben rin­gatózzunk, hogy egyetlen ame­rikai anyának sem kell a fiát elküldeni idegen harcmezőre meghalni. Először eladjuk áruinkat. Az­tán amidőn üzletünk veszélyez­tetve van és hitelért folyamod­lak, azt is megadjuk nekik, ar­ra számítva először is, hogy azt visszatérítik, aztán meg arra, hogy nagyon olcsón megszaba­dulunk az áldozat hozástól az­által, hogy inkább pénzt adunk, mint emberanyagot. De azután, amint Hugh S. Johnson tábor­nok fejtegei, (a kék sas első direktora — szedő gyerek) “A menet egyre terhesebb lesz. Benne leszünk az összekapás gazdasági és rokonszenvi ré­szén. Barátaink háttal a falnak szorítva! Az eddigi hang telje­sen megváltozik. Küldjétek ne­künk embert. Ha nincsen felsze­relésük küldjétek ingujban. A követelődzés valóságos inzultusá növekedik, hogy adjuk fel ed­digi organizációnkat és rendel­kezéseinket, fogjuk kényszer- sorozásba embereinket, hogy idegen zászló alatt és tisztek vezénylésére harcoljanak.” ELFELEJTETT ÍGÉRETEK Az összes Ígéretek, hogy egyetlen amerikai anyának a gyermekét sem küldik külföld­re ,a patkány lukakba kerülnek. “Mi embereink milliót présel­jük mint megannyi szardíniát transzportba. Megátkoznak ben­nünket lassúságunkért, fukar­ságunkért és félénkségünkért. Aztán jön a győzelem (talán) és rájövünk, hogy becsaptak bennünket a háború célkitűzé­sei felől. A győzők nem osztot­ták a mi ideális felfogásunkat és titkos szerződésekkel, min­dent maguknak foglalnak le és semmit nem hagynak nekünk, ráadásul aztán letagadják az összes kölcsönöket és legyaláz­nak bennünket mert kérjük a visszafizetést.” Ehhez hasonlóan ir, Ernest Lindley, prominens levelező és Roosevelt elnök volt életirója a következőkben: “Már is a 1915- 17-es ösvényen haladunk, miál­tal a háborús kivitel fellendü­lésére támaszkadunk, hogy gaz­dasági rendszerünket fenntart­hassuk. De ha majd és amikor a szövetségesek dollár tartalé­ka kimerül, akkor a háborús ki­vitel üzlet biztonságáért folyó­sított hitel nyomása erőtelje­sebbé válik.” ÓVAKODJUNK AZ ELSŐ LÉPÉSTŐL “A lényeges factum fenforog amennyiben úgy látszik, hogy a Roosevelt adminisztráció ki van téve, ha a szükség felmerül, hogy továbbmenőleg segítse a szövetségeseket, mint eddig tette — még azon esetben is, ha támadó szerepet vállal a le­vegőben és a vizen. Ha már ad­érthetővé elhatározásukat, hogy távolmaradni kívánnak és nen akarnak résztvenni ember mil­liók lemészárlásában mások kedvéért és érdekeiért. A háború ellenes nemzeti egyesület CSALÁDI KIRÁNDULÁS AKRONBAN. Junius 2-án a csoportunk családi kirándulást fog ren­dezni a Fülöp féle farmon Lesz több szórakoztató játék, ami a kirándulást élvezetesse fogja tenni. A kirándulók na­gyobb része már a délelőtti órákban fogja elkezdeni a napnak a szépségét. Szalonna sütéssel. Útirány: Menjünk az Air- portnak. Vegyük a 224-es utat a Wingfoot Lake-ig. A vasúton innen jobra fordu­lunk, ahol már jelzőtáblák fogják jelezni az útirányt. A rendezőség mindenkit szíve­sen lát. dig megyünk, akkor mindjárt sorozzuk is magunkat egészen be. Közülünk még sokan emlé­kezhetnek 1917 áprilisára, mi­dőn az hangzott el és sokan azt el is hitték, hogy a mi háború­ba való avatkozásunk csak azt jelenti, hogy pénzt kölcsönö­zünk, tengerészetünkkel segít­jük és legfeljebb átküldünk egy kis sereget, csak azért, hogy megmutassuk, hogy szivünk a helyén van.” Tekintettel a fentközölt szak­értők véleményére, mi Ameri­kának a teendője? U.S. részére a legbölcsebb követendő Irány, hogy törődjön csak a maga ba­jával. Beleavatkozni az európai háborúba most, vagy később George Fielding Elliot őrnagy szerint, nagyon elhibázott lé­pést jelentene. Azt jelentené, hogy azok a belföldi problémák, melyekkel az ország jelenleg küzködik, soha megoldást nem nyerne. Mi nagyon veszélyes ponton vagyunk a játszmában. Mielőtt tovább mennénk, szükséges, hogy az amerikai nép gondol­kodjon erről a fontos kérdésről és minthogy másokra támasz­kodjon, hogy bennünket távol­tartsanak a háborútól, tegyék A NEWARKI MAGYAR MUN­KÁS OTTHON EGYESÜLET saját helyiségében, 37-16th Ave. TUDOMÁNYOS ELŐADÁST rendez, 1940 junius 7-én, pén­tek este 8 órai kezdettel. Tárgy: A mai világesemé­nyek. Előadó: Fishbein Lász­ló, New Yorkból. Belépő dij nincs. Minden- denkit szívesen látunk. MUNKÁSOK ÉS CSALÁDJAIK BIZTOSI TÁSA A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN AZ ÖN JÁRANDQSÁGAI AZ AGGKORI BIZTOSÍTÁS UTÁN. Ha ön aggkori biztosításra igényt tart és a Társadalombiz/ tositási Törvények előírásának eleget tesz, úgy élete végéig kapja a havi járandóságokat 65. éve betöltése után, vagy később amint a munkával felhagy. A havi járandóságok az ön átla­gos havi fizetése egy bizonyos százalékát teszik és ehez járul még a fedezett negyedek után számított járulék. Ez a rendel­kezések által felölelt foglalko­zásokra vonatkozik és minden naptári évet magában foglal, amely alatt ön 200 dollárt vagy annál többet keresett. Az ön havi járandósága kiszámításá­nál két lépést kell ismernie: 1. Számítsa ki az Ön átlagos ha­vi fizetését; 2. az igy nyert át­lagos egy százalékhoz adja hoz­zá a járulékot a fedezett évek után. AZ ÖN ÁTLAGOS HAVI FIZETÉSE Az ön havi átlagos fizetését úgy számíthatja ki, hogy a ren­delkezések által felölelt foglal­kozásokban nyert összes fizető sét összeadja. Ezt a törvén ■ életbelépésétől, tehát 1937 ja> nuár elsejétől annak a negyed­évnek kezdetéig kell számítani, amikor Ön nyugalomba vonul, akár 65 éves korában, vagy ké­sőbb. Az igy nyert összeget osz- sza el a hónapok számával, ami az említett időn belül eltelt. Ezen általános szabály két kivételt ismer. Az egyik oly munkásokra vonatkozik, akik most aggok, a másik a fiatalo­kat érinti, még pedig: Ha ön már 1939 előtt betöl­tötte 65. életévét, úgy összes fi­zetéséhez ne adja hozzá azt, amit 65. éve betöltésétől 1939 január elsejéig keresett és a hónapokhoz ( amivel majd el­ossza az összeget) ne számítsa hozzá azokat a hónapokat, ame­lyek születése hónapja és 1939 január elseje között elteltek. Példa: Ha Ön 1937 előtt — amikor is a törvényt életbelép­tették — betöltötte 65. évét, ön 1939 janur elsejétől fogva szá­míthatja a fizetését. Ha ön 1937-ben, vagy 1938-ban töltöt­te be 65. évét, úgy adja össze azokat a fizetéseket, amelyeket 1937 január elsejétől egészen születése napjáig kapott; azu­tán a születése napjától 1939 január elsejéig eltelt időt hagy­ja számításon kívül; és attól fogva számítsa ismét addig a negyedévig, amig munkájával, illetve foglalkozásával fel nem hagy. (Ez azért van igy, mert az eredeti törvény a béreket nem vette figyelembe 65. éves kor után és a megváltoztatott rendelkezés csak 1939 január elsejéig megy vissza.) Ha ön fiatal munkás és 22. születésnapját a törvény életbe­lépése után (tehát 1937 január elseje után) érte el, úgy adja össze minden fizetését korára való tekintet nélkül. De amikor a hónapokat adja össze az átlag kiszámítása végett, hagyja ki azokat a negyedeket 22 éves ko­ra betöltése előtt, amelyekben 50 dollárnál kevesebbet kere­sett. így például, ha 18 éves ko­rában kezdett időleges munká­kon dolgozni, három dollár heti fizetésért, vagy negyedévenként 50 dollárnál kevesebbet kere­sett, úgy azokat a hónapokat számításon kívül kell hagynia. AZ ÖN HAVI JÁRANDÓSÁ­GÁNAK ÖSSZEGE A havi kifizetéseket igy szá­míthatja ki: számítson le 40 százalékot az ön átlagos havi keresetének első 50 dollárjából, aztán számítsa le 10 százalékát a következő 200 dollárnak (havi 250 dolláron felüli összeget nem vesznek figyelembe) és az igy Yiyert két összeget adja össze. Most vegye az összeg egy szá­zalékát mindazon évek után, amelyekben 200 dollárt vagy an­nál többet keresett a rendelke­zések által felölelt foglalkozási ágakban és adja az előbb nyert összeghez. Az ily módon kapott összeg az Ön havi járandósága. Tegyük fel, például, hogy az Ön havi kereseti átlaga 10 éven keresztül 50 dollárt tett ki. Az 50 dollár 40 százaléka 20 dollár. A 20 dollár egy százaléka a tiz év mindegyike alatt 22 dollár. Ez tehát az ön havi járandósá­ga. Ha Ön 50 helyett átlagos ha­vi 100 dollárt keresett, úgy a következőként számit: Az első 50 dollár 40 százaléka .............. $20.00 A fenmaradt $50 — 10 százalék ............. 5.00 $25.00 $25. 10 százaléka 10 évre 2.50 $27.50 Ezenfelül, az ön járandósága alapján, kifizetésekben részesül az ön családja is. Az Ön aggkori biztosítási já­randósága sohasem lesz havi 10 dollárnál kevesebb. Másszóval, ha a járandóság kiszámítása kevesebbet jelezne, az összeget 10 dollárra fogják emelni. JEGYZET. — Az Aggok és Hátramaradottak Biztosítási Prog­ramja csak olyan bér, vagy fizetéses alkalmazottakra vonatkozik, akik a biztosítási tervezet kivánalmainak megfelelnek. Ezt ne tévesszük tehát össze a Közsegéllyel, amely Szövetségi-Állami prog­ram és szükséget szenvedő egyéneknek: öregeknek, vakoknak és eltartásra szoruló gyermekeknek nyújt segítséget. A biztosítási rendszerre vonatkozó információért forduljon a Social Security Board legközelebbi hivatalához. Közsegély ügyben pedig a lakhelyéhez legközelebb eső köz- segély-hivatalhoz kell fordulnia bővebb felvilágosításért. A “Social Security Act” (Társadalombiztosítási Törvény) egy törvény, amelyet a Kongresszus megszavazott. Ez a törvény két­féle társadalmi biztosításról gondoskodik — az egyik: munkanél­küliek biztositása, a másik: aggok és hátramaradottak biztosítása fizetéses alkalmazottak és azok családjai esetében. Közsegitséget nyújt a szükséget szenvedő öregeknek és vakoknak és az eltar­tásra szoruló gyermekeknek. A Társadalmibiztositási Törvényt 1935-ben szavazták meg és 1939-ben kibővítették. Az alábbiakban cikksorozatunk egyikét kö­zöljük és megmagyarázzuk olvasóinknak, hogy a törvénynek ag­gokra és hátramaradottakra vonatkozó rendelkezései miféle jo­gokkal, járandóságokkal és kötelezettségekkel járnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom