Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-05-25 / 1112. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD the Act of March, 3, 1879 y/ *u77?/ /7A. VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 MAY 25 NUMBER 1112 SZÁM A háborús beszéd itt is növekedik, amint a profitharácsolók arra felbujtatják a papságot és a politikusokat MOST MÁR IGAZSÁGOS HÁBORÚNAK NEVEZIK AZ EMBER MÉSZÁRLÁST ÉS NYÍLTAN HANGOZTATJÁK U. S. BEA­VATKOZÁSI SZÜKSÉGESSÉGÉT. AZ EGY NAGY SZERVE­ZET A LEGBIZTOSABB GARANCIA A BÉKÉRE. Ismét és pedig folytonos arányokban növekedik a hangos beszéd, hogy U. S. intervenciója az európai háborúba elkerülhe­tetlenné válik. Különösen az Atlantic tenger melléki városokban sugárzik ki légióként az erre való hajlam, ahol a politikai és fi­nanciális intrika központosul. Eddig a közölt megjegyzések, azok részéről, akik készek (köz-f- vetve) vérben gázolni, nagyon óvatosak, ugylátszik, hogy tu­datában vannak, miszerint ha a közvéleményt megnyerni és ve­zetni akarják, akkor nem sza­bad nekik azt teljesen mellőzni. Volt már ehhez hasonló pro­paganda a múlt ősszel is mikor a háború kezdődött. A kong­resszusi semlegességi vitát kö- vetőleg, amelynek ideje alatt mind a két fél biztosította a né­pet, hogy a vita célja az volt, hogy az országot a békének megtartsa. Az a kurjongatás, hogy “elkerülhetetlenné” válik a verekedő falkába keveredés, suttogásé halkult eddig. De most ismét növekedőén emelke­dik. Florence Brewer Broeckle észrevétele az, hogy a háborús kezdeményezők véleménye ed­dig az volt, hogy hagyjuk a vá­lasztások utánra, mig most kí­sérletet tesznek az intervenció­ra “lehetőleg a választás előtt.” KORLÁTOLT A HASZON A motívumok, melyek az újabb publicitás mögött rejle­nek az intervenció mellett, bizo­nyára többszörösen választéko­sak, azonban nem férhet kétség ahhoz, hogy a legfőbb inspirá­ció azoktól ered, akik több pro­fitra áhítoznak és még több profitra azáltal, hogy U.S. had­serege és tengerészete is bele­gázoljon a túloldali véres játék­ba. Dacára a megnyilvánuló elé­gedetlenségnek, a háborús pro­fit már eddig is bámulatosan kiadós volt, hogy kielégíthetné még a legkapzsibb természetű- eket is. De közelebbről szemlél­ve az elégedetlenség okait, rá­jövünk, hogy onnan ered főként mert az eddigi haszon nem ke­rült még szélesebb megoszlásra és még mindig vannak üzletek ezerszámra, amelyek éhes sze­mekkel tekintenek a nagy mu­níció és repülőgépgyárak dúsan jövedelmező aratására. Természetesen, nem közvet­lenül az iparok és a nagy pén­zeszsák parazitái verik a nagy dobot. Sokkal tapasztaltabbak, minthogy maguk vállalnák a keresztes háború hirdetését. A keresztes hadjárat és profit kö­zötti kapcsolat nagyon is közel­ről felismerhető lenne abban az esetben. De erre nekik nincs is szükségük, mert hiszen hatal­mas sereg van készenlétben rendelkezésükre a közvélemény átformálására és azonkívül elég nagy számmal a háborút dicső­ítő amatőrök, akik magukat a világ civilizáció arkangyalainak szerepére tolták fel, mások a demokrácia megmentésére és a kereszténység védelmére, asze­rint, hogy ki-ki mire hajlamos. A HANGULAT KELTŐK A háborús hangulat keltök között, akik rajta vannak, hogy U.S.-t is belevigyék a konflik­tusba, ott találjuk Nicholas Roosevelt a volt magyarorszá­gi nagykövetet is. Az Economic Club összejövetelén tartott be­szédében, New Yorkban a je­lentések szerint a következőket mondotta: “Az Egyesült Álla­mok álljon azon nemzetek olda­lára, amelyek a nemzetközi gangszterizmus erői ellen küz­denek. Ez előttem kétségtelen kérdésnek mutatkozik. Mert nem nézhetjük nyugodtan ülve, szorosan izolálva és mondhat­nánk, hogy az ügy kimenetele bennünket nem érint.” Közvetlenebb és jobban a fe­jén találja a kérdést Jules S. Bache, a Dones bányák elnöke, midőn kijelenti, hogy ‘“lehetsé­ges, hogy a szövetségesek is el­végezhetik a munkát önmaguk és a németeket leverik. Azonban ha az nem sikerülne, akkor U.S. feltétlenül be kell avatkoz­zon az ő oldalukon.” Robert E. Sherwood színmű iro is belekontárkodott a hábo­rús szerenádba, midőn a béke melletti vitát itten “béke hisz­tériának” nevezte. A REVERENDA SZEREPE Nehogy lemaradjanak a nagy parádéról, amit kapitalista ural­kodóink megszervezni kísérel­nek, hát a klérusnak is meg van a háborüs szó-szólója. így például a massachusetti protes­táns egyház jeles püspöke, Wil­liam Lawrence legutóbb kijelen­tette, hogy “mi nagyon sokat beszélünk magunkról, mint va­lami nagy és erőteljes nemzet­ről, de ez a nemzet nem kockáz­tatna egyetlen életet azok mel­lé állva, akik azon eszmét vé­delmezik, amelyen ez a nemzet felépült.” Kedvenc gyakorlattá kezd vál­ni már, a háborús hangulat kel­tőknél az arra való hivatkozás, mintha elleneseiket a kommun­ista doktrínák inspirálnák. A béke ellenzők táborába találjuk Lawrence Hunt new yorki fis­kálist is, aki úgy nyilatkozott, hogy “U.S. előbb-utóbb háború­ba keveredik a szövetségesek oldalán, a náci-kommunista pro­paganda ellenére is és dacára a megnyilvánuló semlegesség mel­letti maradásnak a nemzet ve­zérei részéről.” Névjegyzékünk az itthoni há­borús hangulat keltőkről igen terjedelmes. Ebben a névjegy­zékben találhatók William T. Manning római katholikus püs­pök, akit leginkább “ a morális és lelki kérdések érdekelnek” a háborút illetőleg. Aztán Anne Morgan a nagy pénzfejedelem, J. P. Morgan nővére. Tehát a háborús uszítok soraiban ezek a lelki és morális ügynökök nagy felhevülést képesek kifej­leszteni, ha megadatik a kellő felbátoritás, hogy kiöntsék a mérgüket korlátlanul. Minden­esetre valamennyien hajlandók a reájuk eső rész kivenni “az emberiség megmentésében”. Az ő részük volna az itthoni tüzet éleszteni, úgy amint hasonlatos elődeik tették az előző világhá­ború idején. A KÜLFÖLDI NYOMÁS Hogy a szövetségesek akar­ják-e ezidőszerint, hogy U.S. közbelépjen, vagy nem, még kérdéses lehet. Azonban nem lehet kérdéses, hogy a szövetsé­gesek megtették az előkészüle­teket az eshetőségre. Erre vo­natkozólag Florence Boeckel a következőket mondja: “Azonban a U. S. háborúba avatkozása kikerülhetetlen n é válik, a következő 9-12 hónapi időközben az európai viszály­ban. Az ilyen beszédek mögött felismerhető a sokoldalú nyo­más, amely külföldről ered és belföldön fokozódik. Csak leg­utóbb történt, hogy canadai hi­vatalos körben úgy nyilatkoz­tak, miszerint Canadának leg­főbb szerepe az, hogy ezt az or­szágot is belekeverje a háború­ba. Duff Cooper angol vezér, midőn visszatért U. S. előadá­sainak útjáról, kijelentette, (Folytatás a 8-ik oldalon) HÍR szemle ________írja: KY._________ A BÉRMUNKÁS lévén az egyet­len forradalmi eszmét szolgáló és kí­méletlen osztályharcot hirdető orgá­num magyar nyelven, elismerten ki­mondott hivatása a munkásosztály célirányos nevelése. Mint ilyen, nem végezhet a híradás terén aktuális ténykedést. Heti közlönyben képte- lenség_ az egyre változó események­kel lépést tartani. így történt meg, hogy múlt heti rovatunkban közölt angol parlamenti veszekedések tel­jesen idejét múlták, mire a Bérmun­kás postára került. A veszekedő munkáspárti képvise­lők meg lehetnek elégedve önmaguk­kal, mert a háború erőteljesebb foly­tatását nem kell másoktól várniuk, amennyiben a mai kormányban reá­juk bízták a főbb szerepeket, a kor­mányelnök kivételével. Most már boldogak lehetnek az angol munká­sok is, mert az általuk megválasz­tott képviselő urak rendelkezései kül­dik majd a hősi halálba őket a tory képviselők helyett. Amint a múlt na­pok eseményei igazolják, nagyon sok hősre lesz szükség a náci seregek feltartóztatására. Addig fondorko- dott az angol tory kormány, hogy a világ közvéleményét a maga javára billentse, amig az teljes mértékben sikerült, a náci seregek újabb táma­dása révén. Sikerült ugyanis a náci­kat támadásba kényszeríteni, amit azok csak semleges területen voltak képesek eredménnyel végrehajtani. Az eredménye az lett, hogy már eb­ben az országban is nyíltan kibonta­kozott a háborús hangulat a szövet­ségesek mellett. A kongresszus meg­gyorsított eljárással törekszik meg­szavazni itten is a nagyobb előkészü­letekhez szükséges költségeket, amit a mi liberális elnökünk is felette sür­get. Tehát nem valószínűtlen, hogy az események árja ezt az országot is magával ragadja ismét. A világesemények eddigi történé­se, csak szomorúsággal tölthet el minden gondolkodó embert és ebben domborodik ki az IWW elvi állás­pontjának, harcmodorának és osz­tályharcon alapuló aktuális tevékeny­ségének beigazolt helyessége. A Bér­munkás mint az IWW magyar nyel­vű hivatalos közlönye, hétről-hétre felszólítja a dolgozókat, hogy soha sem késő helyesen szervezkedni, sőt most van itt a legfőbb ideje, hogy hozzáfogjon az önérdekét védelme­ző és jövőjét biztosalapokra fektető szervezet építéséhez. Még elég ideje van hatalmassá és erőteljessé tenni osztályszervezetét EGY NAGY SZERVEZETÉT, amely képes meg­állítani az embermészárlást, ha a munkásosztály azt akarja. Könnyen elérhető minden kívánságuk az EGY NAGY SZERVEZETHEZ VALÓ CSATLAKOZÁSSAL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom