Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-05-18 / 1111. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS . 1940 május 18. Tanulmányoz a“bölcsek tanácsa” Megszűnt a munkássággal szemben az a vád, hogy izgat a mai társadalmi rendszer ellen, valahányszor hangoztatja élhe- tetleh helyzetét és annak javításáért harcol. Már maguk a társadalmi rend magas őrei, az összemberiség ügyét intézni hivatott hatóság, nemcsak látja, érzi, a helyzet tarthatatlanságát, de nyíltan bevallja, hogy baj van ^ a rendszer fundamentumában amelyet valamiképpen reperál- ni kell, hogy mint a kártyavár, össze ne omoljon. Időről időre, nyilvánosságra kerül, hogy tanulmányozás tárgyát képezi részükre, valamelyik probléma, de még odáig nem jutottak, hogy az egész rendszernek düledező alkotmányát tegyék tanulmányozás tárgyává, hogy miképen lehetne azt — hamár nem is radikálisan átépíteni — legalább a szükséghez képest úgy alátámasztani, hogy ők maguk biztosítva lennének az ellen, hogy nem dűl reájuk idő előtt. Nem régiben tanulmányozták a negyven éves és azon felüli munkások szánalmas helyzetét, a tanulmányozás eredményéről idáig semmitsem hallottunk. Most itt van a másik probléma melynek megoldására — igy elkülönítve a többi problémáktól — az összes tanulmányozó bölcseknek minden bölcselkedése, képtelen. Most a technikai gépek rohamos terjedését tanulmányozzák, párhuzamba a 40 éven aluli munkástartalékkal. Ez kérem alásan, egy acélke- ménységü kérdés, amelyet nem idomíthatnak a Ford és General Electric elnökei hidegen, tetszésük szerint, akárhogyan kalapálják keményfejü bölcsességükkel. Ezt a kérdést pénzel, sok pénzel kell tüzesiteni, hogy némileg elfogadható formába lehessen kalapálni. Ma, a technikai gépek terjedése a munkástól nem annyira erőt, mint inkább technikai tudást igényel, hogy a munkát végző gépre ügyeljen, kezelje és szakszerűen kiszolgálja. Ebben a gépkorszakban tehát, csak úgy tarthatja magát — békés megértében — a munkaadó a munkással, ha a munka gyümölcséből legalább annyi jut a munkát végző munkásnak, hogy családjával emberhez illően, gondnélkül, rendesen megélhessen. Azonban ez a kis reform nagy műtétet igényel a szenvedő tőkések pénzes szekrényében. íme a recept: Első vágás: Ha nem is egészen eltüntetni, de alaposan meg kell nyirbálni a végrendelkezési jogot úgy, hogy mindazok a tőkések, akik egy millió dolláron felüli vagyon felett rendelkeznek, elhalálozásuk esetére, vagyonuknak csak huszonöt százalékát hagyományozhatják legközelebbi hozzátartozóikra. A fennmaradt hetvenöt százalék, az állam tulajdonába megy. Második vágás: Tizennyolc éven aluliak nem dolgozhatnak. Harmadik vágás: A munkaidő csak húsz órára terjedhet ki hetenként, napi négyszeres felváltással. — Dolgozzon a nép. Negyedik vágás: A munkabér nem lehet alacsonyabb tiz dollárnál naponta. Minden öt évben egy választott bizottság legyen hivatva tanulmányozni a munkások életstandarját és aszerint emelni mai keresetüket. Ötödik vágás: Munkanélküliség, betegség, munkaképtelenség esetén, a munkás állami segélyben részesül. Hatodik vágás: ötvenöt éves korában a munkás állami nyugdíjba megy. A munkások munkája folytán a munkaadó részéről felhalmozott, neki felesleges tőkével kell biztosítani a mai társadalom részére a legnagyobb gazdasági és társadalmi előnyöket, a technika ésszerű felhasználásával. Itt ki kell jelentenem, ez nem a mi elvünk. A mi végcélunk oda irányul: közös ipari termelés, a munka gyümölcsének egyenleges felosztásával. Tekintettel azonban, a bölcsek tanácsának jelenlegi tanulmányozására, bátorkodom — átmenetileg — ez a reformot ajánlani. Adler Lajos ‘SZEGÉNY GAZDAGOK” A jövedelmi adó behajtásával kapcsolatosan kiderül, hogy a nagy kutyáknak mennyi bevételük van. Sok esetben olyanformán van ez elkönyvelve, hogy ne nagyon legyen szembeötlő, lázitó. Sajnos kevesen is érdeklődnek ez iránt, és még ellenünk fordulnak, amikor ezt a nagymérvű rablást, melyet profitrendszernek hívnak, elitéljük. Három fizetett alkalmazott, Wm. S. Knudson elnök, C. F. Kettering és Donaldson Brown alelnökök, 4.110.000. dollárt kerestek, illetve vettek el a G.M. munkások kerestéből mint fizetés, bonusz és haszon részesedés fejében. Itt van egy néhány tulajdonos, akik nagyobb részét elteszik annak a 183 millió dollárnak melyet mint tiszta hasznot elzsebeltek 1939-ben. Most minden részvényt meg kell szorozni, 3.50 centtel, mivel annyi osztalékot kaptak egy-egy részvény után. Tulajdonos Részvény Henry B. DuPont........... 91.72 Henry F. DuPont ............ 26.600 Lammont DuPont ....... 36.624 Pierre DuPont ................153.021 Lawrence P. Fisher .... 65.199 William A. Fisher ....... 35.346 Samuel McLaughin ....... 78.143 Charles S. Mott ...........500.000 John J. Raskob ............. 76.198 J. Thomas Smith ___ 125.481 Ez még nekik nem elég. A fenti három ur elnök és alelnökök most azon törik a fejüket, hogyan tudnának még nagyobb hasznot csinálni és 1940 első negyed évében bizony szépen sikerült nekik, melyet a második negyed évben is egész biztosan megközelítik a 65 millió dollár hasznot. így van kilátás, hogy az évben 200 millió dolláron felül csinálnak hasznot, de arra nem lehet remény, hogy a fenti urak még akkor is meg legyenek velünk elégedve. Yi. Előfizetési kampányunk vagyis a két dolláros előfizetéshez adott füzetek ingyenes kiküldése május 18-ávaI, most szombattal megszűnik. Akik leveleiket május 18-án adják postára a kettő dollár összeggel, azoknak még elküldjük a füzeteket, amelyeknek minden sora a munkások helyzetét tárgyalja és ismerteti azokat az utakat és eszközöket, amelyekkel már ebben a rendszerben is megjavíthatjuk helyzetünket. Az IWW a legnagyobb krízis idejében is a könyöradományt jelentő segélyezés helyett MUNKÁT követelt a munkások részére, ugyan akkor tisztán megmutatta az utat is, amelyen minden munkás munkához juthat. MUNKÁSOK ÉS CSALADJAIK BIZTOSÍTÁSA A TARSADAL0MBIZT0SITASI TÖRVÉNY ALAPJÁN A “Social Security Act” (Társadalombiztosítási Törvény) egy törvény, amelyet a Kongresszus megszavazott. Ez a törvény kétféle társadalmi biztosításról gondoskodik ■—- az egyik: munkanélküliek biztosítása, a másik: aggok és hátramaradottak biztosítása fizetéses alkalmazottak és azok családjai esetében. Közsegitséget nyújt a szükséget szenvedő öregeknek és vakoknak és az eltartásra szoruló gyermekeknek. A Társadalmibiztositás) Törvényt 1935-ben szavazták meg és 1939-ben kibővítették. Az alábbiakban cikksorozatunk egyikét közöljük és megmagyarázzuk olvasóinknak, hogy a törvénynek aggokra és hátramaradottakra vonatkozó rendelkezései miféle jogokkal, járandóságokkal és kötelezettségekkel járnak. Milyen Módon részesülhet ön is az agg-biztositási kifizetésekben Hogy a Társadalombiztosítási Törvénynek aggokra és hátramaradottakra vonatkozó rendelkezéseit ön is élvezhesse, igazolnia kell, hogy Ön olyan munkálatokon dolgozott, amelyeket a törvény e célból felölel és hogy munkájáért meghatározott negyedévenként bizonyos összeget kapott fizetés fejében. Ilyen munkahelyen: gyárak, műhelyek, bányák, malmok, amerikai hajók, üzletek, jrodák, bankok és más kereskedelmi és ipari helyek. (A rendelkezéseken kívül esnek, általában, a földművelési munkálatok, háztartásbeli alkalmazások, szövetségi, állami, vagy helybeli kormány alkalmazások, vagy alkalmazás egyházi, jótékonysági, vagy bizonyos ha- szonnélkül működő szervezetekben.) A fizetés összegét illetőleg, ki kell mutatnia, hogy bizonyos számú negyedévenként, vagy naptári negyedévenként 50 dollárt, vagy annál többet kapott. Naptári negyed, három hónapból áll és kezdődik az január ápr. julius vagy okt. havának első napjával. A negyedéveket, amelyek alatt Ön 50 dollárt, vagy annál több fizetést húz “fedezett negyed”-nek nevezik. Hogy a kivánalmaknak eleget tehessen, a következő “fedezett negyedekkel’ kell bírnia: 1. Legalább fele annyi “fedezett negyedet” kel kimutatnia, mint amennyi naptári negyed van 1937 január elseje után, amikor is a törvény életbe lépett, és a negyed előtt, amidőn Ön 65. életévét betöltötte. Például, tegyük fel, hogy 1941 február havában lesz az Ön 65. születésnapja és 1937 és 1938 folyamán Ön átlagosan 60 dollárt keresett havonta. És a példa kedvéért tegyük fel, hogy 1939-ben alig keresett valamit is, illetve abban az évben egyetlen negyedben sem érte el az 50 dollárt, sem 1940 első két negyedében. Végre 1940 julius havában ismét rendes munkához jutott és ismét 60 dollárt keresett havonta. Mire február havában 65. évét eléri, mint fedezett negyedeket, a következőket számíthatja fel: mégy negyedet 1937-ben, négyet 1938- ban, kettőt '1940-ben, összesen tehát 10 negyedet. A törvény életbelépte, tehát 1937 január elseje óta — a négy esztendő alatt — 16 negyed volt, másszóval ön a kivánalmaknak ebben az esetben eleget tenne, mert a 10 negyed, amit kimutat, több mint a féle a naptári negyedeknek a törvény életbelépése, tehát 1937 január elseje óta. 2. Minden esetben, önnek legalább hat “fedezett negyedet” kell kimutatnia, tehát 1937 január elseje (amikor a törvényt életbe léptették) és 1940 január elseje között (amikor a havi járandóságok kifizetését a 65. évét betöltött munkásoknak megkezdték) eltelt negyedek felét. Aki 1940 julius elseje előtt éri el 65. életévét, hat “fedezett negyed” kimutatása elegendő. 4. Az ön járandósága egész életre biztosítva van, amint 40 fedezett negyedet tud felmutatni. Például: ha Ön most 22 éves és a rendelkezések által felölelt munkálatokon dolgozik a következő tiz esztendőben — állandóan, 32 éves korától fogva a kivánalmaknak eleget tesz, még akkor is ha azután másféle, — a rendelkezéseken kívülálló foglalkozásban dolgozik. Hogy a járandóságokat megkaphassa, megkívánja a törvény, hogy 65. életévét betöltse és kereset céljából többé ne dolgozzon. Ha havi 15 dollárnál kevesebbet keres — a rendelke- kezésekben felölelt szakmákban — vagy olyan munkát végez, amelyekre a rendelkezések nem terjednek ki, foglalkoztatását nem számítják be “munkának”. Nem szükséges igazolnia, hogy az Egyesült Államok polgára.
