Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-09-23 / 1077. szám

1939 szeptember 23. BÉRMUNKÁS 1 7 oldal Magyarországi Tükör Az IWW Hirszolgálati irodájától Budapest. BUDAPESTEN, aug. 18-án reggel kitört és általánosnak hirdetett — ami azért nem volt á’talános — épitőmunkások sztrájkja, amely 5 napi “harc” után részleges eredménnyel aug. 23-án végétért. Az elért béremelés 5 százalék, ma aug. 26-án kerül először kifizetésre a másik 5 százalék aug. 30-ika után — állítólag. Itt csak any- nyit, hogy az IWW-be szervez­kedett épitőmunkásság valósá­gos és nem kép’etes sztrájk­harcban 10 évvel ezelőtt (az ácsok) már most sem közelitik meg. Éppen ezért kellett az IWW-isták szövetségét felosz- lattatni a szakszervezeti vezér­karnak a belügyminiszterrel ugyebár ? AZ ELMÚLT héten Payer Károly fömufti és Szakasits Ár­pád örökifjú szakszervezeti ve­zéreket a belügyminiszter ma­gához kérette és fölhívta őket arra, hogy a szakszervezetek­ben a radikális elemeket is en­gedjék érvényesülni, hogy ezál­tal a nyilasoktól a tömegeket el­szippantsák. A germán protek- turátus alatt álló nyilasokkal a kormány igy próbál titokban operálni. Szegény szakszerveze­tek annyira “marxizálódtak”, hogy a rendőrminiszternek kell radikalizálnia őket, hogy életet vigyen bele? MÁR MEGINT. Hívják be iiptre katonai szolgálatra a ma­gyarokat. Egy éven belül im­már három ízben szakítja ki a fasizta militarizmus, munkahe­lyéről, családi köréből és élet- körülményeiből a parasztot és a prolit. Hogy mindez mire jó azt senkisem tudja. Még akkor sem’ ha a román határra viszik is őket. ÁLLÍTÓLAG: Ha háborús konfliktus törne ki Magyaror­szág szigorúan semleges marad. Viszont Magyarország urai a semlegességet nem proklamál- ták eddig. Annyi bizonyos a magyart a lengyelnek ugraszta­ni nem igen fog menni. gisztrálás és ujjlenyomatozást már is elvetette a Smith javas­latból. “A javaslatokat tekintve a 76. Kongresszus ugyancsak ide­gen-ellenes volt, viszont az elfo­gadott javaslatokat nézve, nem volt annyira idegen-ellenes, mint aminek ítélték” mondotta Mr. Lewis. “Az ülésszak utolsó napjaiban két javaslatot emel­tek törvényerőre — amelyek azóta szentesítve vannak — s amelyek sok ezer idegent fog­nak előnyösebb helyzetbe hozni. Az egyik a Certificate og Re­gistry Act egyik módosítása, amely törvényesiti az idegene­ket, akik 1924 julius 1. előtt törvénytelen utón érkeztek és akik ily módon polgárosodhat­nak. A másik egy negyed millió dollárt fűzött a Bevándorlási és Polgárosodási szolgálat költség- vetéséhez, aminek révén több vizsgálót és tisztviselőt fognak alkalmazni és ezáltal meggyor­sítják a polgárosodást, illetve kikerülik az eddigelé tapasztalt hosszú várakozásokat, amelye­AUG. 25-ÉN, Nagykőrös stb. gyümölcscentumokban Germá- nia és Lengyelország részére egyetlen gramm gyümölcsöt sem vásároltak. MA; AUG. 26-ÁN, Budapes­ten egyik óráról a másikra el­tűnt a disznóháj és a kristály- cukor a forgalomból. A BUDAPESTI Nyilasok — germánság élcsapata — aug. 27-én Hubay vezérlete alatt naggyülést és ezt követőleg az orosz-germán paktum megköté­se örömére Germánia és Itália melletti szimpátia tüntetőfelvo­nulást akartak rendezni a két fasizta hatalom pesti követsé­gei elé. De a szorongatott lengyel barátra való tekintettel a pesti rendőrség úgy a gyűlést mint a felvonulást betiltotta. HOGY GERMÁNIÁVAL nem jó egy tálból cseresznyézni azt a Csehszlovák köztársaság tete­méből lakmározók közül Len­gyelország tapasztalja legelő­ször. HÍREK SZERINT Hitler Ke­let-Európábán szabadkezet kö­vetel magának, mert az a terü­let'a német élettérhez tartozik. Lengyelország után tehát Ma­gyarország és Románia, na meg Jugoszlávia a soros áldozat ezek szerint. Horthyék jól megfagy- gyuzták Germánia torkát. Az események peregnek tehát. . . CSAK komoly alkalmakkor adható elő a himnusz. A vallás és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki a Himnusz egyöntetű tárgyában aug. 10- én. Az utóbbi időben, igen nagy túlzásba vitték a Himnusz éneklését, mire most korlátoz­ták annak előadási alkalmait is. MEGTÖRTÉNT: A Szakszer­vezeti Tanács aug. 7-én tartot­ta meg tisztujitó közgyűlését. Amint előre látható volt a kor­mány árjasitási kívánságának teljes egészében eleget tett a “marxista” szociáldemokrácia, mert egyetlen nem árja nincs bent az uj kupaktanácsban. két a segéderő hiánya idézett elő. “Mindazoknak, akik a hagyo­mányos amerikai türelmesség- ben igazságosságban hisznek — akár idegenek, akár polgá­rok — a 76. Kongresszus máso­dik ülésszaka még sokkal kriti­kusabb lesz, mint az előbbeni. A Dempsey, Hobbs és Smith javaslatokat végső tárgyalásra újból előhozzák. Hogy újból si­kerülni fog-e a megkülönbözte­tő, amerika-ellenes javaslatokat kiküszöbölni, attól függ, tudunk e a legszélesebb mértékben fel­világosító munkát végezni és elég ellenhangra serkenteni az idegenek és polgárok tömegeit. Nem elég ellenezni egy javasla­tot, de azt tudomására is kell hozni képviselőinknek és szená­torainknak. őrködés és határo­zott cselekvés az ára annak, hogy szabadságunkat megőriz­zük és továbbra is fenntartsuk az egyenlőség és igazságosság amerikai hagyományait”, feje­zi be tanulmányát Mr. Read Le­wis. FLIS. AZ IGAZSÁG ISTENE Bűnös szolgáim halljátok? Én vagyok az isten, halljátok? Ilyen szolgákat nem óhajtok, Kik megrontják az oltárom. Parancsba adta ne öljetek! Tik mégis szentelitek a fegyve­reket S bűnbe külditek az embereket Pusztuljatok előlem vérebek! Mert csodákat művelek! Parancsba adtam ne öljetek! S mégis a kincseket raboljátok, És mint herék lopva paráznál­kodtok. Megelégeltem a bűnötök! Pusztuljatok ördögök! Megbosszulom a világot! Ha nem hoztok igazságot. Felettetek uralkodók Összetöröm hatalmatok. Megbosszulom a hazugságot! S meg hózom az igazságot. Mrs. Nagy, Astoria, L.I. Nagy munkástársnő ez első próbálkozását készséggel bo­csátjuk sajtónk utján a nyilvá­nosság elé a maga eredetiségé­ben, de ugyan akkor felhívni szeretnénk figyehnét, hogy ha­sonló dolgozatainál tanulmá­nyozza a vers szerkesztés sza­bályait és különösképpen for­dítson figyelmet a szakaszok és sorok szabályosságára. Szerk. PÉNTEKI MEGLEPETÉS A BÉRMUNKÁS JAVÁRA A múlt tél folyamán annyi sok meglepetésről számoltunk be lapunk hasábjain, hogy már-már azt gondoltuk, hogy talán a vidéki munkástársaink megsokalták azokról irt beszá­molókat. De bizony mi azt lát­tuk,^ hogy lapunknál nagyon is kevés volt a meglepetési beszá­moló és szükséges volna azokat megsokszorozni, hogy a Bér­munkás megjelenése biztosítva legyen. Reméljük, hogy ennek a meglátásnak az első uj akció­ja volt a múlt péntek esti new yorki “kávézás” melyet Becker- né Lószy Janka munkástárs­nőnk készített elő, abból az al­kalomból hogy 65 éves születé­si napját ünnepelte. Becker munkástársnőt isme­rik a vidéki munkástársaink is még abból az időből, amikor a magyar IWW mozgalom kezde­tének az első éveiben volt. Ké­sőbb azután más elvekkel pró­bált utat keresni a harcos mun­kásmozgalom szolgálatára, de alaposan kiábrándulva visszake­rült sorainkba, ahol a régi fia­talos hévvel, követ el minden lehetőt az igazi eszme győzel­mének a támogatására. Fishbein mtárs. aki az ünnepel­tet több mint két évtizede is­meri, aki méltóan mutatott rá harcos munkástársnőnk érde­meire. Ezután kellett volna kö­vetkezni a kávézásnak, de ezt megelőzte a harlemi egylet Mrs. Töröknéje által készített ízle­tes vacsorának a felszolgálása, mely valóban kitűnő volt. A meglepetés vége pedig az volt, hogy a Bérmunkás javára 13 dollár jött be, mely összeget azonnal továbbítottuk lapunk­hoz. Munkástársnőnknek sok hsonló születésnapot, a Bérmun­kásnak sok hasonló pénteki meglepetést kívánunk. Tudósitó. Az amerikai tőke és európai háború A kétkulacsosok csaholása napról-napra hangosabb lesz az európai háborúval szemben. A napi sajtó amely a nagytőkét képviseli, kétoldalra agitál ha­sábokon azt írja, hogy Ameri­kának meg kell tartani a sem­legességet, más oldalról pedig uszít a háború mellett, hogy meg kell védelmezni (értsd alat­ta a nagytőke érdekét) a de­mokráciát. A laikusán gondolkodó ember úgy gondolja, hogy mi keresni valója Amerikának az európai harctereken ? Pedig ha nemzetközi kapita­lizmus összetételét hangoztat­juk, akkor egészen bizonyosra vehessük, hogy a világ leghatal­masabb kapitalista érdekeltség­nek, mint az Egyesült Államok­énak sokkal több köze van mint azok némelyikének akik ma már a csatatereken véreznek. Hogy az Egyesült Államok ma még semlegesek, az csak azért van, hogy eléggé felkészülhes­senek egy döntő csapásra. A kapitalizmust elsem lehet képzelni a maga valóságában, hogy ellenezzen egy háborút, hiszen ez létkérdése, mert csak addig tud létezni, amig egy irányban manőverezik. A világ katasztrófa a nyakunkba sza­kadt. A nemzetközi gangszte- rek egymást akarják legyűrni, hogy azután saját bőrüket még egy ideig megmentsék. Mivel a kapitalista termelési rendszer annyira kinőlte önma­gát, hogy nem tudja tovább sa­ját társadalmát irányítani, min­dent megpróbál, még milliók életének feláldozását is, csak saját létét hosszabbíthassa meg. Ne ringassuk magunkat abban, hogy nem lesz háború, hiszen benne vagyunk. Ma nem szokás még a hadüzenet sem — hanem egyszerű gangszter logi­ka “Aki bírja marja”. A REFőRENDUMOK, kimen­tek a havijelentésekkel együtt. Úgy intézzétek, togy azok leg­később szeptember 30-ra bent legyenek a központban. Az uj lapbizottság, október 2-án ül össze. Minden hozzájuk címzett javaslatot erre az időre kérünk. RENDKÍVÜLI ülésszakra hivta be az elnök U. S. Cong- resszusát, melyen a hadviselő államok elleni bojkott törvényt kívánják módosítani, hogy U.- S.A. semlegességét biztosítsák . . . Hogy ilyen semlegességtől mit várhatunk az legjobban ab­ból is kitűnik, hogy minden municiógyáros és az összes trösztképviselet, a bojkott mó­dosítása mellett foglal állást. MAGYARORSZÁGON föld­osztásba/ kezdtek, mint jelenti a hírszolgálat. Osztás alatt, azt kell érteni, hogy akik tehetik, vehetnek majd azokból a föl­dekből, melyeket a visszacsa­tolt felvidéken, a csehektől és a zsidóktól elkoboztak. A papi birtokok ,a grófi birtokok, to­vábbra is osztatlanul maradnak és azokra csak akkor kerül majd sor, ha nem a magyar parlamentben, határozzák el az “osztást”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom