Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-09-16 / 1076. szám

'JíQrt ft K M UNRÁS 1939 szeptember 16. Úgy halt meg, mint egy generális - ágyban A ludlowi mészárlás főgyilkosa, Rockefeller hóhér segédje St. Péternél jelentkezett le szolgálatra Denver, Colo. — Régmúlt borzalmak elevenednek fel an­nak a hirnek kapcsán, hogy Pat Hamrock ezredes, kiadá bűnös lelkét és meghala. Pat Hamrock volt annak a miliciának a pa­rancsnoka, amely a ludlowi mé­szárlást, 1914 áprilisában a bá­nyászasszonyok és gyermekek között elkövette. Az 1914-es nagy colorádói bányássztrájkban, olyan el­szántságot mutattak a bányá­szok, hogy a Rockefeller érde­keltség már már meghátrálni készült.* A milicia, melyet a sztrájkzónába kirendeltek, már leszerelt. Hamrock ezredes az ilyen ku­darcba nem volt hajlandó bele­nyugodni. Szolgálni akarta gaz­dáját és ördögi tervet eszelt ki e célra, összeverbuválta a váro­sok salakjait, betörőket és gun- maneket és ezeket húzta milicia mundérjába, másrészben pedig beosztotta őket sztrájktörő szolgálatra. De a sztrájkoló bányászok szolidaritását igy sem lehetett megtörni. Husvét vasárnapján volt, 1914 áprilisában. Egy hamis hírrel, a sztrájkoló bányászo­kat félrevezették és valameny- nyien oda tartottak Ludlowból, ahol állítólag a sztrájkoló bá­nyászok nyílt harcban voltak a gunmanekkel és szorongatott helyzetbe kerültek. Mikor leszállóit az éj és a kilakoltatott, sátrakban lakó bányászasszonyok gyermekeik­kel együtt nyugovóra tértek, Hamrock emberei petróleummal leöntötték a sátrat és az asz- szonyokra, gyermekekre rá­gyújtották. Tizenkilenc gyer­mek és nő égett porrá, fulladt meg a füstben. Ennek a tűznek füstje és az agyonsütött proletárgyermekek hulláinak pecsenyeszaga, olyan bűzt támasztott országszerte, amit ma sem bírnak feledni azok, akik a munkásmozgalom­ban résztvettek. Rockefeller Sr., bűnös lelkiis­meretének megnyugtatására ek­kor kezdte el milliók költését jótékonyságokra, hogy az irá­nyában táplált általános gyűlö­letet a népnél ellensúlyozza. Pat Hamrocknak ez volt utol­só szerepe katonai minőség­ben. De gazdái nem feledkeztek meg róla és hálájuk kifejezésé­ül, a tömeggyilkosnak mindig juttattak jövedelmező szolgai szerepeket. Denverben, a megyei börtön­nek volt igazgatója huzamo­sabb ideig. Illetve addig, amig lopáson kapták rajta. Az volt utolsó politikai szereplése. Kimúlását az öntudatos mun­kások részvéte nem kiséri. Ne­gyed század távlatából is 'olyan gyűlölet kisérte nevének puszta emlitését, mint amilyen csak tömeggyilkosoknak jár ki. Még rohadó poraiban sem mehet ne­ve feledésbe, mert valahányszor a munkásmozgalom történelmé­be újoncok és regruták belefog­nak tekinteni: valahányszor Ludlow Colorado borzalmainak megörökítését olvassák, Pat Hamrock Rockefeller szolga és tömeggyilkos nevével mindig találkozni fognak. SZAKSZERVEZETI VESZE­KEDÉSEK MIATT 50 EZER MUNKÁS ÁLL SZTRÁJKBA. Philadeplhia, Pa. — Az Ame­rican Federation of Labor 26 locáljának mintegy ötvenezer tagja lépett sztrájkba, megbé­nítva teljesen az épület ipart. Mint mondják a sztrájk oka, két csőszerelőnek (plumber) az eltávolítása, akiket nem volt hajlandó sorai közül kizárni a plumber szervezet. A Szakszervezeti Tanács hi­Nagyidőkkel egybeeső konvenciók (Folytatás az 1-ső oldalról) Az Építészeti Ipar alapszabá­lyait is azszerint dolgozták át, hogy ebben az iparban az elért eredményeket tartóssá és állan­dóvá tehessék. Az IWW Egyetemességét al­kotó Ipari Egységek lezajlott konvenciós határozatai és indít­ványai, most kerülnek az Egye­temes Szervezet huszonnegye­dik Kongresszusának asztalára, amely e sorok Írásakor már megkezdte ülésszakait Chicago városában. Komoly forradalmárok előtt feleslegesnek tartjuk annak a hangsúlyozását, hogy milyen történelmi időbe esik ismét az IWW kongresszusa. Kétségtelen, hogy a delegátu­sok ismételten állást foglalnak a háború ellen és arravaló te­kintet nélkül, hogy az ilyen ál­lásfoglalásért életben, szabad­ságvesztésben, bebörtönzéssel milyen árat fizettetett velünk a kizsákmányoló tőkés osztály, kifogunk tartani elvi meggyő­ződésünk és háborús gyűlöle­tünk mellett. Nem vágunk tehát elébe a dolgoknak, hanem bevárjuk a hivatalos határozatokat és ál­lásfoglalásokat, hogy azok véte­le után, a világ legforradalmibb szervezetének deklarációit, a magyarajku munkások elé tár­juk. Minden ingadozó, nagyképüs- ködő és gyáván meglapuló ma­gyarázkodások helyett, amelye­ket a szerte hulló pártok és mondva csinált “forradalmi” alakulatoktól kaptok e történel­mi időkben, figyeljétek csak meg, hogy milyen csengő, tisz- tahangu és bátor az az állás- foglalás, amelyet az a szerve­zet tanusit most is, amelyikkel olyan borzalmas árat fizettet­tek a tőkések az elmúlt háború­ban. Figyeljétek az IWW Egyete­mes Kongresszusának határoza­tait ! vatalos képviselőjének nyilatko­zata szerint, a plumberekkel ál­landóan baj van az iparban. A legcsekélyebb ügyek miatt is sztrájkba lépnek és megbénít­ják az építkezést. Most úgy akarnak ennek véget vetni, hogy a plumberek közül a két legmilitánsabbat sztrájk által akarják eltávolítani Philadel­phiából és véglegesen kizárni az épület iparból. OKTÓBER 15 — Az IWW clevelandi női tag­jai, ŐSZIRÓZSA BÁLT ren­deznek október 15-én vasár­nap d. u. 3 órai kezdettel. A bál rendezését egy három ta­gú bizottságra, Farkas, Leiz és Bercsa munkástársnőkre bízták. AESOP MESE Mindannyian emlékszünk meg a Béka és az ökör meséjére, amikor a mocsárba élősködő va- rangyos béke meglátta az ökröt elhatározta, hogy addig fuj ia fel magát, amig olyan nem lesz mint az ökör. Próbálkozásának eredménye az volt, hogy a va­rangy megpukkadt. Ez a mese ismétlődik meg a clevelandi mocsárba fetrengő varangyai, ki úgy fel fújta ma­gát, hogy most már olyan ökör­nek hiszi magát, aki diktálhas­sa az amerikai magyarságnak azt, hogy mit csináljon, hová tartozzon. Ez a Lombroso típusból szár­mazó Tárcái, most a pukkadás szélén áll, dühében, hogy ma­gyar IWW-isták egy nagy­szerű gesztussal összeadták a Bérmunkás adósságát kifizető 750 dollárt. Tehetetlen ostoba dühében, most a magyar mun­kásokat azzal igyekszik elijesz­teni a mozgalmunktól, hogy az Amerikaiatlan és mint ilyen veszélyt jelent a munkásokra. Ez az alak meri Amerikaiat- lannak nevezni az Ipari Union- izmust, amely 100 százalékig amerikai, az amerikai technikai fejlődés terméke. Ez az alak aki évekig szolgálta a náci irány­zatú magyar kormányzatot, aki a talmud helyett Hitlert ma­gyarázta mindaddig amig a má­sodik zsidótörvény alapján ki nem rúgták a szolgálatból. De jól tudja ez a nagyon is gyanús eredetű varangy, hogy az amerikai magyar munkások nem hallgatnak a Trebits Lin­coln fajtára, tehát visszatér a régi jól bevált módszeréhez a denunciáláshoz. Csak a közel múltba irta meg róla, Hinder a a Munkás és legutóbb Vlasits munkástársunk, hogy közönsé­ges spicli. A kezdődő háborús hisztériá­val úgy érzi, hogy megint itt az ő konjukturája és vastag szedéssel jelenti be, hogy de- nunciálni fogja a mozgalmun­kat. Mi megtesszük neki azt a szívességet, hogy felhívjuk az olvasóinkat arra, hogy kisérjék figyelemmel a bejelentett de- nunciálást és hogy biztosabban megpukkadjon ez a varangyból ökörré felfúvódott alak, foko­zott mértékben terjesszék az amerikai ipari forradalmárok lapját a Bérmunkást. Gitlow a volt kom­munista vezér a párt feloszlatását kéri A Dies bizottság előtt kihall­gatásra idézték be az elmúlt hé­ten Ben Gitlow hajdani kom­munista vezért, aki Foster el­nökjelölésének idejében, az al­elnöki tisztségre pályázott kom­munista platformon az 1928-as politikai választások idejében. Már régen feledésbe ment ugyan, de valószínűleg vannak még akik viszaemlékeznek arra, hogy a kommunista lapok (a dicstelenül kimült “U1 Előre” is) azzal csigázták fel az érdek­lődést és követőik kíváncsisá­gát, hogy Gitlow “elvtársat” Texasban elrabolták. Igaz viszont, hogy Gitlow va­lamelyik ranchen üdült és belső utasításra tartotta magát tá­volt a nyilvánosságtól, hogy ez­zel a csalafinta elrablási heccel a választásokban nyakig úszó pártjára terelődjék a figyelem. Sem Foster, sem Gitlow meg­választásából semmi sem lett. A leadott szavazatok száma sze­génységi bizonyítványa volt a pártjuknak. Röviddel a választási bukás után, Gitlow is, mint sokan má­sok, kegyvesztett lett és a moszkvai vörös egyház, vörös pápái átokkal sulytották. Mivel azonban' U. S.-ben nem rendel- kezhették úgy Sztalinék, mint az oroszországi kelepcébe szo­rult ellenzékiekkel, Gitlow a legnagyobb büntetéssel, a párt­ból való kizárással lett sújtva csupán. Most ugyan ez a Gitlow, ugyan az a volt alelnök kom­munista jelölt, úgy vallott a Dies bizottság előtt volt pártja ellen, mint a karikacsapás. Meghazudtolta Earl Brow- dert és felajánlotta, hogy szem­besíteni hajlandó annak bebizo- náitására, hogy a kommunis­ták ma is, csakúgy mint tiz esztendővel ezelőtt, Moszkva parancsa alatt állanak és min­dent vakon teljesítenek, ami a főegyház korifeusaitól jön. Gitlow szerint — Washing­tonnak, egyszerű rendelettel megkellene a Kommunisták Amerikai Pártját semmisíteni. őszintén szólva, néha már majdnem megsajnáltuk, a meg­hurcolt Gitlowot. De a Dies bi­zottság előtt tett kijelentései után, megváltozott véleményünk róla az, hogy bizony ő mégis csak a kommunisták közé illik. Kár volt ilyen becstelen alakot soraikból kiközösíteni. A magyar közmondás szerint is, “CSÚNYA MADÁR AZ AMELY SAJÁT FÉSZKÉBE RONDÍT, DE MÉG CSÚNYÁBB AZ AMELY MÁSRA FOGJA”. LEVÉLTÖREDÉK Általános beszédtárgya lett Hitler-Sztalin összeölelkezése. Miért kellett ennek most bekö­vetkezni? És miért nem akkor, amikor kilenc millió szocialistát és vagy hét millió kommunista szavazatot mutattak ki Német­országban? Akkor nem állottak a németek olyan közel a Szov­jetekhez mint most? Török Sándor, Chicago

Next

/
Oldalképek
Tartalom