Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-08-26 / 1073. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 CLEVELAND, 1939 AUG. 26 (Vs intézett) NUMBER 1073 SZÁM----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. A National Labor Relation Board az acéltruszt ellen döntött Lorain, O., augusztus 22 — Abban a kampányban, melyet az IWW vezet Lorainban, hogy a nyílt műhely rendszert else­perje és szervezett várossá ala­kítsa át, uj és nagyon érdekes fejlemények alakultak ki az utóbbi napokban. Az ecél tröszt gerince, nem bírta el az IWW puhitó maszi- rozását és munkánk alatt, illet­ve annak következtében ketté törött. “Honest” Joe Sheppler ügyvéd, a Steel Stamping Co. és tulajdonosa — Berman ellen, olyan döntést hozott U. S. Ke­rületi bírósága, amely lemosha- tatlanul megbélyegezte őket mint olyanokat, akik illetlen eszközöket alkalmaztak munká­saik szervezkedésének megállí­tására. Két nappal a döntő szavazás előtt jött ez az Ítélet ugyanak­kor, midőn az NRLB is falnak szorította őket. Kétsébeesésükben, mindent megígértek. ígéretet tettek, hogy nyilatkozatokat függesz­tenek ki a gyári órák lapjára, amelyekben Ígéretet tesznek, hogy semminemű beavatkozás részükről a jövőben nem fog történni. ígéretet tettek, hogy a mun­katörvény 7-es szakaszát be­tartják és nem foganatosítják a beígért 50 ezer dolláros pert sem, amit a munkásoknak az IWW-tól való elijesztésére gon­doltak ki. E sorokat a szavazás előtti napon Írjuk. Az emberekkel va­ló érintkezésünk és a társulat­nak a törvényes közegek általi elitélése, szinte csalhatatlan jelekként mutatják, a holnapi szavazás eshetőségét. Biztató jel az is, hogy a tör­vényes döntés után, Joe Shepp- lert, még telefónon sem lehe­tett érinteni. Kámforrá vált, Willy Green ügyvéd veje, aki az acél trösztnek is kiszolgáló­ja. Legjobb értesülésünk sze­rint vakációra ment. Érdekes, hogy pont most kellett ennek az urnák vakációzni. De az is meglehet, hogy az IWW-val va­ló birkózás annyira kifárasz­totta őt, hogy nagy szüksége van a pihenésre. Már pedig, ha “Honest Jóénak” ez a kis csete­paté is fejfájást okozott, min­den nagyobb fantázai nélkül el­képzelni lehet, hogyan fogja majd érezni magát, a holnapi választások eredménye után! Bili Feczkó. AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL ____CS...Ő megjegyzései' ŐK IS ISMERIK Néhai Bebel német szocialis­ta mondqtta azt, ha az ellensé­geink, helyeslik a taktikánkat, támogassák az akciónkat, ak­kor nagy baj van a mozgal­munk körül, azt feltétlenül fe­lül kell vizsgálnunk. Bebelnek ezt a feltétlen helyt­álló megállapítását, melegen fi­gyelmébe ajánljuk az S.L.P. még gondolkodni tudó (ha van ilyen) tagjainak, mert ha van bennük egy kis öntudat és for- radalmiság, akkor rá kell jön­niük arra, amit mi már régen megállapítottunk. Nevezetesen, hogy az S.L.P. egy tehetetlen, saját köldökét vizsgáló társa­ság, kiknek a marxi talmudis- taságuk is csak arra jó, hogy a Marxizmus félremagyarázá­sával gátolják meg az igazi munkásmozgalom kialakulását. Magyar Amerikában a náciz­musnak két legfőbb organizmu­sa, a bridgeporti “Egyetértés” és a “Verhovayak Lapja”. Mig az előbbi csak helyi újság, ad­dig az utóbbi vagy 25.000 ma­gyar család asztalára kerül, tehát magyar a munkásmozga­lom szempontjából veszedelme­sebb mint a három-négy náci irányzatú lap együttvéve. Az elmúlt héten a bridgepor­ti “Egyetértésiben az S.L.P. Kudlikjának egy majdnem há­rom hasábos elmefuttatása je­lent meg, együtt Birinyi, Ladá­nyi, Csongrádi nácizmust dicső­ítő antiszemiták cikkeivel. Kud- lik cikkét megjegyzés nélkül hozta le Csongrádi mert jól tud­ja azt, hogy ezek a talmudisták nemcsak, hogy nem veszélye­sek a kapitalizmusra, hanem valójában a nácizmusnak a szá- láscsinálói, akkor amikor gátlói az Ipari Unionizmus kifejlődé­sének. Ez az elgondolás szállhatta meg Daragó Józsefet, a Verho- vay fő-elnökét és szerkesztőjét, (Folytatás a 3-ik oldalon) NÉHÁNY SZÓ A KÉT LIPOT- RÓL ÉS AZOKNAK A SZÖVETSÉGESEIKRŐL Irta: VLASITS MÁRTON Nem kell megijedni. Nem történelmi fejtegetésekről lesz itt szó. A Munkás Betegsegélyzö Szövetség Somló Lipótjáról és Hirsch Lipótjáról lesz szó. Magyarországnak pontosan két Li- pótja volt. Mindakettő Hapsburg és bizony egyikkel sem lehet sokat dicsekedni. Az első Lipótról azt Írja az öreg Budai Ezsaiás református prédikátor, hogy<^- “nem bánt vala kegyelmesen a magyar néppel”. Második Li­pótról annyit jegyez föl a törté­nelem, hogy született, élt és meghalt. És igy a történelmi kutatásom is megakadt, de mint mondottam nem is arról akartam Írni. A Munkás Beteg- segélyző Szövetség Somló Li- pót nevű titkárának szövetsége­seiről volná néhány szavam, akik neki kevés kivétellel, hir­detések, fizetett hirdetések fe­jében fölajánlották és adták a szolgálataikat. Kronologikusan, időszerinti sorrendben akarok szólni elő­ször az “Ember” cimü lap szer­kesztő-kiadójáról Göndör Fe­rencről, aki máskülönben és polgári szempontból harcol a demokrácia mellett és ostoroz­za az amerikai magyar életben az utóbbi időben megnyilvánu­ló reakciót, de egy szava sincs Somló barátja és szövetségese ténykedése ellen, aki önkénye­sen, az alapszabályok fölrugá- sával fosztat meg évtizedeken át fizető munkás embereket tagsági jogaiktól. Aki nem átal- ja az általa orránál fogva veze­tett gerinctelen intéző bizott­sággal egy hetven éves rokkant munkást azzal fenyegetni, hogy megfossza tagsági jogitól, ha az alapszabály adta jogaival mer élni, ha fölszólal a basás- kodás ellen. Szabályt fogadtat el az orruknál messzebb nem lá­tó intéző bizottsággal, amely a liberalizmusával nem nagyon dicsekedhető Pennsylvania ál­lam reakciós törvényeinek is reakciós. O tempóra! O mores! mondják diák nyelven. Ó idők, ó erkölcsök! New York állam Tammany-demokrata biztosítá­si osztály hivatalnoka ir át an­nak a régi, hűséges, tizenhárom próbás szociáldemokrata titkár­nak, hogy cselekvése ellent­mond a demokráciának. Ohio állam Insurance Department je már hazaküldte Somló urat. Vissza kell neki helyezni a ki­zárt tagokat, ha elakarja ke­rülni azt, hogy a Munkás Be- tegsegélyző Szövetség működé­sét Ohio államban beszüntessék. Szép fogalom a baráti loyali­tás! Göndör Ferencz nagyobb zajt szokott csapni sokszor kisebb dolgok miatt. Egy fölül négyezer tagot számláló mun­kás egyletről és annak vagyo­na fecsérléséről van szó. Mert az ilyen dolgok pénzbe kerül­nek. Somló ur pedig jobban is­meri az Ember olvasóközönsé­gét mint én és igy azt is tudja, hogy az “Ember”-ben elhelye­zett hirdetés alig hoz két gyer­mektagot. Másodiknak a szövetségben az “A Munkás”-t kell említe­nem. Az “A Munkás” legdühö­sebben támadta a M. B. Sz.-t, úgy vélte, hogy öntudatos mun­kásnak nem szabad csatlakozni a M.B.Sz.-hez. Pedig Somló ur akkor még nem heréltette ki a Szövetségnek a munkásmozga­lomhoz való viszonyának az alapszabály pontját. Dacára a kiherélt alapszabálynak az A Munkás piszkolja és piszkolta a saját külön fuxgyuláival azo­kat akik a M.B.Sz.-t munkásin­tézménynek akarják megtarta­ni. Megbocsáthatatlan bűnt kö­vetnék el, ha nem foglalkoznék a szövetségi viszony kapcsolat­ban a “Magyar Jövő” eimü, be­lülről Stalin kommunista, kívül­ről demokrata egységfront dob­ját verő hetilappal. Ennek a lapnak van egy házi betegse- gélyzője, amely tulajdonképpen a fejős tehén szerepét tölti be. A főtitkár ur tudja, hogy a Magyar Jövő sem hoz neki tag­szaporulatot, de ő a főtitkár udja azt is, hogy miképen kell közeledni a Magyar Jövőhöz. Hát csak úgy, hogy hirdetést ad neki. Ha ezt Somló ur a sa­ját zsebeiből adná nem lenne ellene kifogásom, de azt én, meg a többi nehezen robotoló tagtársaim fizetik. A Magyar Jövő kap hirdetést és ennek fe­jében piszkolódik is. Ez az a Magyar Jövő amelynek a házi betegsegélyzőjében még ma is működő Fehér Jóska mint fize­tett szervező a legpiszkosabb módon locsogott a M.B.Sz. el­len .amikor az a korszerinti be­fizetést bevezette. Fehér Jóska (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom