Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-11-25 / 1086. szám
1939 november 25. BÉRMUNKÁS 7 oldal Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. SZÉNBÁNYÁSZOK Már lehullottak a fákról a sárguló levelek és bánatunkra elmúltak a szép, meleg napok, beköszöntött az ősz. Az idő hűvösre fordult. Naphosszat esik az eső. A lenge nyáru ruházatot felváltja a melegebb téli öltözék. Aki teheti, ilyenkor kiváltja zálogházból télikabátját és magára ölti, hogy igy védekezzék a hideg ellen. Aki pedig nincs ebben a kellemes helyzetben, az összehúzza magán a kis- kabátját és igy próbál védekezni az idő viszontagságai ellen. Gondos és tehetős háziasszonyok éléskamrái ilyenkor már telve vannak befőttekkel, savanyúságokkal és különböző édességekkel. Kamráik szinültig megrakva szénnel, fával, igy aztán természetesen könnyen várják a hideg telet. Már a kora reggeli órákban mozgalmas az élet a ferencvárosi teherpályaudvaron. Asszonyok és egyerekek, a kezükben vödörrel, hajolgantak és szedik a fekete gyémántot. Nem köny- nyü munka ez: hajolgatni a? apró, félig kiégett széndarabok után. De nemcsak hogy nem könnyű, de életveszélyes foglalkozás is ez, mert szüntelenül, megállás nélkül közlekednek a mozdonyok és tehervonatok. Itt rakják le a mozdonyok a már elhasznált üzemanyagot, amelyből hatalmas salakhegyek emelkednek ki. Ezekből a salakhegyekből válogatják ki a téli tüzrevalót. Kérdezősködésemre az egyik asszony elmondja, hogy 20-25 kiló szenet tud igy összeszedni naponta. De már nagyon fáj a háta a hajolgatástól. De bár- 'mennyire is szeretné abbahagyni ezt foglalkozást, nem tudja, mert olyan rossz gazdasági körülmények között él, hogy máskép nem tudja beszerezni téli tüzelőszükségeletét. Télen pedig jó a fütött szoba. Ha már ki is égett az ereje ennek a tüzelőanyagnak, mégis csak felfü- ti majd valamennyire hideg lakást, úgyhogy talán nem kell annyit szenvedni a hidegtől. Pedig, higgye el — mondja —, itt is napról-napra nehezebb lesz a helyzet, mert itt is napról-napra többen leszünk, igy aztán mindig kevesebb és kevesebb zsákmány jut mindegyikünkre. A teherpályaudvar kezelősége sem szívesen látja, hogy itt kószálunk a sínek között, mert félnek, hogy valami szerencsétlenség történik és aztán nekik gyűlik meg miattunk a bajuk. Egy alig tízéves kisleány kezében szintén ott van a vödör, még csak reggel 6 óra van, szemében még ott van az álom, pedig vedre már félig telve van zsákmánnyal. Nehezen megy nála a munka. Elmondja, hogy negyedik osztályba jár. Apja egy közeli gyárban dolgozik. 18-29 pengőt keres hetenként, amiből alig tudnak megélni, nemhogy ebből még tüzelőre is teljen. így aztán nem marad más hátra, mint hogy igy kelljen összekör- mölni a téli tüzelőt. Már a nyári hónapok óta szedi itt a kiégett szenet, hogy majd megvédjék magukat az idő viszontagságától. Reggeltől délig itt hajlong, délután pedig iskolába megy% Serényen folyik a munka A hátak, mintha taktusra hajladoznának, küzdve veszéllyel, az életük kockáztatásával, hogy a zord időjárás idején majd meghúzódhassanak a zsákmányuk langyos melegénél. ELLENBEN-; van pénz levente, lövész és légvédelmi meg egyébb militarizálási masszá- vágyurására a magyar népnek. Október 24-25-én katonásdit játszattak Budapest lakosaival. E két napon légiriadógyakorlatra volt kötelezve mindenki. Ez a cirkusz jó pár százezer pengőt emésztett föl, egyedül Budapesten. Hát még az egész országot ha beleszámítjuk. Értelme? nullával egyenlő. Jól tudja mindenki, még a fő-fő bohócok is azt, hogy akkor, amikor a 34 milliós lengyel államot az ő 3 millió főnyi hadseregével együtt a barna és vörös fasizmus malomkövei szinte napok alatt pusztította el, a nálánál sokkal kisebb Magyarországgal sem történne másként. Minek tehát a százezreket azért, hogy néhány főbohóc a gellérhegyről gyönyörködhessék a légigyakorlatban csupán kidobni akkor, amikor sokkal fontosabb és hasznosabb közcélokra is lehetne azt fordítani. Végül ki vagy kik keresnek ezeken az üzleteken amire a nép csak ráfizet. tO órás munkanap Németországban A német úgynevezett munkafront, amit a szétrombolt szak- szervezetek helyett épített ki a náci uralom, teljhatalommal rendelkezik a német munkásság idejével, munkahelyével és munkaidejével. Dr. Robert Lee, a munkafront főnöke, most elrendelte, hogy “a ránk erőszakolt háború miatt” a törvényes német munkanap ezentúl nem nyolc, hanem tiz óra lesz. A két órás munkatöbbletért azonban nem jár külön fizetés. A rendelet demagóg jelszavakkal igyekszik pótolni a munkásoktól* igy ellopott béreket. A náci pártvezetőség ismét kénytelen előszedni régi taktikáját, hogy “szocialista” színezetű üres szólamokkal igyekezzék az elégedetlen munkásság hangulatát lecsillapítani. A Szocializmust a kapitalizmus ellen! — Munkát a pénzes-zsák ellen!” jelszavakat kellő értékére szállítja le a német munkásság, amelynek szeme előtt a változatlanul magánkézben lévő tőke és nagyipar mérhetetlen hasznot zsebel be a náci uralom alatt. Egy angol municiógyár önti magából a srapneleket, melyek a hitlerizmus által vágóhidra kényszeritett proletár életeket fogják ezerszámra kioltani. KÉT FÉL EGY EGÉSZ. Lewis és Grren igazat mondanak egymásról. Az utóbbi, hetekben állandóan napirenden van, az American Federation of Labor és a Congress of Industrial Organization egyesítésének ügye. A legérdekesebb ebben a dologban, hogy azok bezsélnek a legtöbbet az említett szervezetek egyesüléséről, akiknek legkevesebb közük van hozzá. Noha igaz, hogy a háborús profit kilátáshoz, szükséges kellék az irányított rabszolga sereg. Még szükségeesebb, ha nincsen a szakszerevezeti vezérek^ között veszekedés és zárt ajtók mögött lehet adni venni a munkásokat az olyan veszély fennállása nélkül, hogy a rivális vezérek kikiabálják egymást. Ennek az “ipari békének” útjában van a két szervezet vezéreinek egymás ellenes harca és azért olvashatunk oly sokat, békéről, egymáshoz való közeledésről. A kakasviadal további folytatása mellett nyilatkozott most William Green AEL és John L. Lewis CIO elnök is. Mindkét fél a másikat okolja a széthúzásért. Ha az egymásról leadott nyilatkozatokból leszámítjuk azokat, amit ki-ki magáról mint öndicséretet mond el a nyilvánossághoz, megkapjuk a tiszta képet. Gre- ennek igaza van abban, hogy Lewis egy féker. Lewisnak viszont abban van igaza, hogy Green féker. A két félnek egésszé tett nyilatkozatai teljes képet adnak mindkettőről. A legnagyobb baj az, hogy a munkások közül kevesen olvassák a nyilatkozatokat és még kevesebben ábrádulnak ki a ha- vidij fizetések megtagadásval. Mert, hogy bezsélnek? az mindaddig nem nyom sokat a latban, amig fizetnek! EGY KIS BESZÁMOLÓ A NAGY EREDMÉNYRŐL November 11-én a new yorki csoport egy megismételt kabaré estélyt rendezett, melynek nagyszerű sikeréről kívánunk néhány sort tudatni. A kabaré estén Szigeti József a hírneves cigányprímás, Medveczky Ferenc zongoraművész és Gypsy Confess Julia a népszerű ének- müvésznő szerepeltek rendkívüli sikerrel. Az est későbbi müso. rán még Tóth Sándor rádióénekes legújabb magyar dalokat adott elő. Elég szép számú közönség volt jelen, akik valóságos ünneppé avatták az estét, amidőn kiderült, hogy Vlasits Márton és Stefankó Márton munkástársainknak születés és névnapjuk volt azon a napon. Fishbein munkástárs tartott üdvözlő beszédet, melyben megjegyezte, ugyanis a már hosszabb idő óta húzódó zongora vásárlás is megoldást nyert a helyiségünk részére és a Vaszkó munkástárs által ajándékozott elsőrendű zongora felavatása is ma este van. Az est folyamán még több meglepetést jelentett, Green- feld és Zsákmány munkástársnőink által ajándékozott Ízletes torták árverezése. A közönség valóban családias hangulatban volt együtt a hajnali órákig. Az anyagi jövedelem 57 dollárt tett ki, melyért ezúton is köszönetét mondunk mindazoknak, akik akár támogatásukkal, akár nehéz munkálkodásukkal ahhoz hozzájárultak. Az IWW new yorki csoportja. Magyar IWW- irodalom van bőven a központban. Úgy intézzétek, hogy elfogyjon, hogy uj- jabbak kiadására legyen szükségünk. Ennek legegyszerűbb módja, az irodalom terjesztése. Hány füzetet adtál el e héten munksátárs?
