Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-11-25 / 1086. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 november 25. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: '’•gy évre ______ $2.00 One Year _____ $2.00 irélévTe .... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám *ra .... 5c Single Copy ________ 5c ______Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders _____ $c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.'S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd„ Cleveland. O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly bv the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Osztályszolidaritás (P) A vajúdó társadalom amelyben ma élünk, nem a human* izmusra van alapozva, hanem egy kiváltságos osztály uralja, azok, akik birtokokosai a termelő eszközöknek. Ez az osztály­uralom ami magán az osztály szolidaritáson alapszik. Ha az ural- okdó osztály nem is egyezik meg teljesen minden tekintetben — ha politikai nézeteik sokban különböznek is, de egyben mégis megegyeznek, hogy a magántulajdon rendszere felett továbbra ,s ők a hivatottak rendelkezni. Ebben egységes a kapitalista osz­tály. Meg van közöttük az osztályszolidaritás. A politikai néze­tük ebben nem befolyásolja. Az a tükör, amely a politikájukat adja vissza a gazdasági téren teljesen elhomályosodik és eme tények bizonyítják, hogy az emberek csak gazdasági érdekeik­hez megfelelően csoportosíthatók, mint egy osztály. Magát a munkásosztályt is csak gazdasági érdekeik csoportosíthatják egyé, mint egy osztályt. Mert gazdasági egyenjogosultságuk ré­vén képezik a munkásosztályt. Habár a munkásság nagy tömege nem tudja megérteni, hogy helyzetével és annak megjavításával szorosan összefügg az, hogy gazdaságilag mind egy kategóriába tartozunk és az osztály szolidaritásnak egyetlen összekötő kapcsa csak a gazda­sági szervezeteken keresztül jöhet létre. Az IWW mint forradalmi gazdasági szervezet fennállása óta hirdeti, hogy a munkásosztály csak úgy képviselheti önmagát, ha gazdasági téren szervezkedik; mert csak ez az egy mód van ahol a munkásokat osztályérdekeiknek megfelelőleg lehet szer­vezni. Eisern lehet képzelni az osztályszolidaritást másképen. Az IWW mint osztályszervezet nem törődik azzal, hogy valakinek a szervezeten kívül milyen egyéni véleménye van, vagy politikai nézete, mert ha a munkásosztály egyszer megérti és megtanulja azt, hogy szervezeteit úgy építse ki, ahogyan a munkán a mun­kások dolgoznak és a munkásokkal megérteti azt, hogy a kizsák­mányolás tényleg a termelés terén történik, akkor a munkások tudni fogják, hogy bárminemű aktivitás ami az iparokon kívül történik, nem szolgálja a munkásosztály érdekeit. Azok akik hivatásos felszabadítókra bízzák a munkásosztály felszabadítását rendesen azzal indokolják meg téves felfogásai­kat, hogy a munkásosztály megszervezése igen hosszadalmas és soha olyan nagy többséget nem lehet megszervezni, amennyi ele­gendő volna a társadalmi rendszer megváltoztatásához. Akármilyen legyen egy társadalmi átalakulás, de mégis mindig a proletáriátusnak jut az oroszlánrész abból, hogy a tényleges harcot megvívja. Ha a munkásosztály hivatása, hogy a harcot megvívja, ak­kor miért nem válassza a harcnak azt a módját amely a legbiz­tosabb és legeredményesebb a kiharcolt vívmányok megtartásá­ra. Csak az osztályszolidaritás alapján lehet, tényleges osztály­harcot vívni. Maga az a tény, hogy a kapitalista társadalomba nemcsak két osztály van, de a tényleges harc a társadalom uralásáért, mégis csak a két osztály között kell, hogy végbemenjen — mert a tényleges kizsákmányolt csak a munkásosztály, azok akik bér­ért dolgoznak és munkájukért nem kapják meg annak teljes ér­tékét. Lehetnek a munkásosztályon kívül állók, olyanok, hogy helyeselhetik a feltörekvő munkásosztály küzdelmét, de rende­sen csak addig, amig az ő gazdasági érdekeiket nem látják ve­szélyben forogni. Maguk, azok az egyének, akik hívei a különbö­ző munkás politikai pártoknak, nem látnak semilyen gazdasági kockáztatást a pártpolitikában, sőt előnyöket különösen akkor, ha egy ilyen pártnak jelölti lisztájára kerülnek és esetleg meg­választatnak. Semilyen politikai párt nem képezhet osztályszervezetet amelynek tagjai nem csupán egy osztályból kerülnek ki. És mivel tagjai nem egy osztályt képviselnek, igy egyetlen politikai párt sem épülhet az osztályszolidaritás alapján. Csak egy egységes munkásmozgalom lehet az, amely tényleg a kizsákmányolt munkásosztály érdekeit képviseli-az osztályszoli­daritás alapján. Mikor a törvény nem törvény (Folytatás az 1-ső oldalról) számú telepén, két osztályban ülősztrájkkal feleltek a gyárve­zetőség túlkapásaira, akik mar nem fértek a bőrükben. Tették ezt anélkül, hogy a vezér urak jóváhagyását kikérték volna. E cselekvésért kétszeresen kell, hogy elismerést adjunk a harc­ban résztvevőknek. Se beszéd se lárma. A helyi hírszolgálat még annyi jelentő­séget sem tulajdonított a tör­ténésnek, hogy egy eldugott helyet szorított volna. Hej pe­dig volt idő, amikor az első ol­dalt teljesen lefoglalták a gumi munkások harcai. Bömbölte rá­dión a bemondó torkaszakad- táig. Ordította a rikkancs az ucca sarkon jobb üzlet remé­nyében, hogy: “read all about the Goodyear strike”. Úgy tör­tént akkor, amikor a hitleriz- mus és stalinizmus, még nem veszélyeztette a “demokráciát” és nem volt szükség propagan­dára mint most. Miért nem irt a helyi lap? Miért nem jelentet­ték a rádión azt, hogy a Good­year kettős számú telepén két osztályban ülnek a munkások a munkán, és hogy tizenegy órai ülés után a gyári vezetőség a munkások követelését teljesí­tette ? Hogy miért a nagy haliga tás? Arra alább próbálok tudá­somhoz mérten válaszolni. 1. Az Egyesült Államok leg­felsőbb bírósága alkotmány el­lenesnek mondotta az ülősztráj­kot, avval a megokolással, hogy az egy mozdulat az iparok ki­sajátítására, amely a magántu­lajdon szentségét sérti és min. az ilyen, törvényesen bünteten­dő. A felsőbíróság fenti hatá­rozata értelmében a Goodyear ülősztráj kólókkal mint törvény- sértőkkel kellett volna elbánni. Hogy miért nem tették ? Eszembe jut, a harcos múltnak egy története, amely az ülő­sztrájknak hathatóságát igazol­ja. Egy ülősztrájk alkalmával a rendőrfőnök szolgálatát aján­lotta föl, a gyárvezetőségnek, a sztrájkolok kitakarítására. Ezt a gyárveztőség avval a megoko­lással utasította vissza, hogy “ön az embereivel csak kán tenne amire nekünk nincs szük­ségünk. Az uccán történtek tar­toznak az ön hatáskörébe, ami a gyár falain belül történik, ahhoz önnek semmi köze”. Válasznak az első kérdésre csal: ennyit. Hogy miért kerültek a vas­rácsok mögé, egy a sztrájkoló- kat védő ügyvédet idézek min . választ amit a védőbeszdjében használt: “Ha a törvénykönyvek és törvény paragrafusok gumike­reket és a többi árukat amit a gumigyárakban készítenek el­fogják készíteni, akkor törvény a törvény. De mig emberekre van szükség a munka elvégzé­sére megszűnt a törvény min­den hathatósága”. Miért a nagy titkolódzás és a zárt ajtók mögötti tárgyalás a sztrájkólókkal ? Mivel erre a kérdésre nem kaphatunk vá­laszt azoktól akikhez a kérdései: intézve vannak, igy kénytelen vagyok a magam által feltett kérdésre egyedül válaszolni. Nem hiszem, hogy tévedek ha válaszom a következő. Féltek, hogy a többi osztályokban tudo­mást szereznek, nemcsak arról, hogy ülnek, hanem arról is, hogy a bószok mily tehetetle­nek ! És mivel sérelmeik vannak amelyek orvoslásra várnak a többi departmentek munkásai is leülnének. A bószok ennek még a gondolatától is félnek. Hisz a múltban lezajlott ülő­sztrájkokban libabörössé vált a hátuk és még ki se simult jó­formán. Hát már, megint kez­dik ! ? Ez már több a soknál . . . A gyári vezetők titkolódzá­sát megtudjuk érteni. De a munkás vezérek hallgatása kö­rülményesebb és ha csak ez vol­na az egyedüli bűne a vezérkar­nak? De nem ez az egyedüli! Ám jól van ez igy. Kezdetnek ez is nagyszerű! Lesz még több a közel jövőben! Nem rajtunk múlott, hogy a munkásság igy kénytelen tanul­ni. Ezen az utón és igy kell megismernie az ellenséget, úgy a kapitalizmust, mint a szak- szervezeti bürokratizmust. Saj­nos, de való, hogy csak ilyen leckék után lesz kénytelen az ipari szervezkedés útjára lépni. De, hogy is mondja az IWW Elvinyilatkozatának idevonat­kozó szakasza? “ . . . mert e szomorú állapotokat megváltoz­tatni és a munkásosztály érde­keit megóvni csakis olykép felé­pített szervezettel lehet, mely­nek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi ipar­ban dolgozó tagjai — beszün­tessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összes­ség sérelmének tekinti.” Bischof. A CSEH DIÁKOK LÁZADNAK A német protekturátus alatt vergődő volt Csehország egye­temi és felső iskolai hallgatói, mint a jelentések hírül hozták, fellázadtak. A szigorú cenzúra között ki­jutott hírek szerint, a tünteté­seknek 30 körüli áldozata volt. A diákok közül tizenkettőt ki­végeztek. sokat bebörtönöztek és koncentrációs táborokba hur­coltak — leányokat sem kiméi­vé — mig az iskolákat három évi időtartamra beszüntették. Mi nem hisszük, hogy az a rendszer, amely ezt űzi, három évig még megmarad. MARTINS FERRY ÉS KÖR­NYÉKE MAGYAR MUNKÁ­SOK FIGYELMÉBE! Értesítjük a magyar munká­sokat, hogy november 25-én, szombat este 8 órai kezdettel, a Rosemont Hal’ban, 508 N. Main St., NÉPGYÜLÉST tar­tunk a világeseményekkel kap­csolatban. Előadó Wiener An­dor a Bérmunkás szerkesztője Clevelandból. Gyűlés után a helyiség zárá­sáig tea mellett fognak a ma­gyar munkások elbeszélgetni. Belépő dij nincs, mindenkit szí­vesen látunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom