Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-07-08 / 1066. szám

1939 julius 8. BÉRMUNKÁS 7 oldal SZIMPÓZIUM MEGBUKOTT-E A BOLSEVIK! FORRADALOM? öt kérdés és érdekes feleletek. A “Modern Quarterly”, negyedévenként megjelenő radiká­lis — tudományos folyóirat, tizennyolc ismert íróhoz és szer­kesztőhöz, körivet küldött, melyeken a feltüntetett öt kérdésre, kiszabott határidőn belül kérte vissza a válaszokat. — Szocia­listák, kommunisták és trotzkyisták sem hiányoznak a lisztáról és amennyiben a beérkezett válaszok terjedelmesek, annyit köz­lünk belőlük hetenként, amennyit lapunk terjedelme megenged. Az öt kérdés a következő: 1. Megvalósitotta-e a bolseviki forradalom, porletár cél­kitűzéseit? 2. összeegyeztethető-e a Proletár Diktatúra, a Párt Dik­tatúrával? 3. Kialakulhat-e a proletár Állam a bérrendszer alapján Párt-Állam ellenőrzésében? Miben áll a kapitalizmus megdöntése? 4. Helytállók-e Lenin azon tézisei, melyek szerint: az im­perialista terjeszkedés szakaszában, kizárólag csak a proletáriátus képes a forradalom befejezésére és leve­zetésére, a “Buzsoázia” helyett? mikor Mexicoban Törökországban és egyebütt, Cardenas és Kemal-ék állanak az események élén és nem a forradalmi pro­letáriátus. 5. Történelmi távlatból bírálva az eseményeket — hát­ráltatta-e a proletáriátus világforradalmát a Bolshe- vikiek hatalomra jutása? Mit mond Charles Malamuth iró, a “Golden Calf’’ (Az arany borjú) nagysikerű könyvnek szer­zője ? 1 — A bolseviki forradalom fő célkitűzése, a burzsoá társa­dalmi rendszer megdöntése — olyan teljesítmény, amelyet még a Stalin féle ellenforrada­lom nem semmisített meg. Más proletár célkitűzések, amelyeket a bolseviki forrada­lom elért: az iparok és a terme­lés irányítása a munkások ál­tal; saját maguk által válasz­tott Szovjetteken keresztül (amelyek sokkalta demokrati- kusabbak, mint bármely buzsoá politikai testület — amelyek el­seperték mindazokat a legális és igazságos formulákat, mint a burzsoá társadalom karatkte- risztikumait) néptribünök fel­állítása által, a nők felszabadí­tásával; a nevelési rendszerben bevezetett szabadabb gyakorla­ti kísérletezésekkel; a művé­szet és irodalom és más számos felsorolásra szükségtelen dol­gokban, vagy magnyomorodtak, vagy megsemmisültek, a reak­ció nyomása következtében. A weimari német köztársaság sem valósított meg sokat célki­tűzéseiből, de nemcsak lehetet­len, hanem igazságtalanság is volna a Hitler alá került mai Németországgal való összeha­sonlítása. Hogy mennyivel igazságtala­nabb a bolsevikiek proletár cél­kitűzéseinek a mérleghasonlata, megnyilvánulhat a hősies küz­delmek között elért eredmények értékében, amelyet a blokád el­lenére egy fejlődésben lemaradt országban megvalósítottak! Csupán azért, mert az orosz- országi ellenforradalmat sikere­sen leplezik a hivatásos propa­gandisták, akik nem bírnak ki­menekülni a bolseviki forrada­lom hagyományainak következ­ményeiből, mint amely olyan nyomokat hagyott a tömegek lelkületében, amelyeket kitö­rölni nem lehet: kényszerültek az ellenforradalmi intézkedése­ik bevezetéseit, bolseviki jelsza­vakba burkolni. De mindez nem ád okot azoknak, akik nem tör­ténelmi analfabéták — olyan kérdéseknek a megszerkeszté­sére mint a szóbanforgók. Nem ád okot arra a feltevésre, hogy a mai Oroszországot elválaszta­ni lehet attól a hősiesen küzdő Oroszországtól, amely Lenin, Trotzky és a többi öreg bolse­viki vezérek vezetése mellett végig küzdötte az első éveit. És a kérdésből mégis az csúcsoso­dik ki. 2. — A proletár diktatúrá­nak, kifejezője lehet, bármilyen politikai alakulat, amely beve­zeti, védelmezi és az összeom­lástól megóvja történelmi emel­kedésében ,s amely a szintérről vissza vonja, az osztálynélküli Szocialista Társadalom bekövet­kezésével. Az orosz Szovjet Köztársasá­got, fennállásának első hét hó­napja alatt, koalíciós kormány irányította. Akkor jött az első nagy krízis. Az igazságtalan brest-litovski béke elfogadása körül, a forradalmi elemekből álló szocialista forradalmárok balodali csoportja, puccsal pró­bálta a bolsevikieket a koalíció­ból kibuktatni. Dierzinskyt sze­mélyesen tartóztatta le a szoci­alista forradalmárok csoportjá­ba tartozó CHEKA főnökhe­lyettese. A német imperializmus ellen folytatandó szentháboru- hoz kiprovokálták a propagan­dát ami sikerült is nekik a konzul legyilkolásával: mikor ez történt (ha jól emlékszem). A Minden-oroszok Kongresszusa gyűlését tartotta és a két szo­cialista párt koaliciós képvise­lete a brest-litovski béke aláírá­sa mellett, egy erős vörös had­sereg megszervezését határozta el. A bolsevikiek gyorsabbnak bizonyultak a ravasz húzásnál és ők bántak el a Szocialista Forradalmárokkal az helyett, hogy azok ővelük. így hát a Bolseviki Párt került a kor­mány polcra a lebukás helyett. A tényleges hatalom elfogla­lása után (1917 novemberében) néhány nappal, egy JOBBOL­DALI oppozició, Zinoviev, Ka­menev, Rykov, Lunacharsky és más öreg bolsevisták vezetésé­ben, ragaszkodott a koaliciós kormány összetételéhez, amely­ben nemcsak a Szocialista For­radalmároknak, de a Menseviki- eknek is helyet követeltek. A Mensevikok megtagadták a kor­mányba való résztvételt mind­addig, amig Lenin és Trothzky benne vannak. Másszóval a bol­sevikok lemondásával kötötték össze. A történelem furcsa kár­tyakeverésének következménye­ként, az októberi forradalom abba az irányba degenrálódik, hogy Lenin és Trotzky is eltű­nik a szintről. Lenint súlyos be­tegsége és halála mozdítja el. Trotzkyt belső intrikákon ke­resztül a száműzetés. Folyomá­nyaként a dolgoknak — az öreg bolsevikik is, vagy intrikáknak, elfogatásoknak, erkölcsmerény­leteknek és a Kommunista Párt politikai életében általánosság­ban divó karaktergyiloknak let­tek áldozatai. Óhaj szerint beszélve, kívá­natos lenne, ha a diktatúra pe­riódusában, úgy gazdagítanák a prloetáriátust, hogy minden pártnézet képviselve legyen ab­ban a történelmi folyamatban, amelyben az osztálynélküli tár­sadalomnak az útját egyenge­tik. De a gyakorlati tények vi­szont azt mutatják, hogy ilyes­mit remélni is ostobaság. (Folytatjuk.) KIS JELENTÉS MÉG KÉT NEW YORKI KÁVÉ ESTRŐL Olvasóink előtt már talán kö­zömbössé vállt, a new yorki ká- zézásról szóló állandó jelentés, mi azonban újabb és újabb energiával fogunk neki a né­hány sor írásnak, mert minden alkalommal újabb és újabb energia forrást is jelent az la­punk részére. Egy ilyen kis meglepetési kávézás volt jun. 16-án pénte­ken este, amidőn munkástársa­ink a Fishbein család ünneplé­sére tartottak egy rögtönzött estét, a helyi mozgalmi ügyek megbeszélése után. Ugyanis ez alkalommal volt Fishbeinék 20 éves házassági évfordulója, melyről családias körben emlé­keztek meg munkástársaink. Basky Frencz családi felköszön­tője után többen tartottak al­kalmi beszédeket a munkástár­sak és jókívánságaik közepette a Bérmunkás lapunknak ma­radt tiz dollár. Mig jun. 23-án péntek este pedig Stefankó munkástársnő 50 éves születés napjának év­fordulójáról emlékeztek meg munkástársaink, szintén a helyi ügyek megbeszélése után. Fish­bein mtárs tartott beszédett rá­mutatva a proletár élet 50 esz­tendős küzdelmére, példakép­pen állítva oda Stefankóék ön­tudatos családi életét az évtize­dek hosszú során át. Ez alka­lommal is tiz dollár maradt a Bérmunkás javára, mig Stefan­kó mtársnő külön tiz dollárt pó­tolt a helyi lakbérhez. Hasonló jó szokások, melyek az egymás iránt való tiszteletnek és test­véri érzésnek a jelenségei, még remélhetőleg jó sokáig megma­radnak a new yorki szokásban. Legyünk tehát számosán jelen minden péntek este a gyűlése­ken .különösen a hónap első péntekjén, MOST PÉNTEKEN IS. TEMPóSABBAN ÖREG FIUK! Messze vagyunk a száztól. New York IWW-istái messze előre szaladtak abban az akci­óban, melynek célja nemcsak lapunk megjelentetése, hanem tartozásaink letörlesztése is. Mint az alanti sorok mutatják, még messze vagyunk a száztól. Julius hónapjának beálltával reméljük ,hogy tempósabb lesz a munkástársak csatlakozása és a teljes számot kikerekitve lesz módunkban közölni. Nem akar­juk egyik várost a másikkal szembe állítani, mert mi hisz- szük, hogy ha lassan is, de lesz száz jelentkező a Bérmunkás Gárdába, mert van száz olyan ipari forradalmár az országban, aki még képes és hajlamos ily nemes versenyből kivenni a maga részét. Tempósabban öreg fiuk! Kerekítsük ki ezt a lisz­tét százra! A BÉRMUNKÁS GÁRDÁBA BEFIZETTEK JUN. HÓBAN. Fazekas István, N. Y........ 1.00 Pál Lajos, Ambridge ....... 3.00 Ács Sándor ....................... 1.00 Pataky József ................... 5.00 Stefánkó M. _,................... 1.00 Stefánkó M.-né ................. 1.00 Fishbein László ................. 1.00 Mrs. Loczy ......................... 2.00 Bodnár József ................... 1.00 Gonda Arnold ............... 1.00 Lefkovits Lajos .... 10.00 Hajnal Helén ..................... 1.00 Vaszkó György ......—...... 2.00 Csorba Pál ......................... 1.00 Nagy József ....................... 1.00 Fülöp Lajos ....................... 1.00 Fülöp Irma ......................... 1.00 Vlasits Márton ................. 2.00 A. Réfi ............................... 1.00 E. J. Havel ......................... 1.00 Alex Kecse, Chicago ....... 1.00 Zs. Fábián, Chicago ......... 1.00 P. Pika, Chicago ..... 3.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 4.00 Mrs. Kozsány, Saratoga Sp. 1.00 J. Gatnarek, Pittsb............ 1.00 J. Lengyel, N. Y................ 1.00 G. Nagy, N. Y...................... 1.00 Z. Zatykó, N. Y.................. 2.00 L. Kristofik, Pittsb........... 2.00 P. Hering, Buffalo ........... 2.00 L. Rost, Phila..................... 1.00 A. Molnár, Clev.................. 3.00 G. Scherhaufer, Clev.......... 2.00 J. Fodor, Ch. Falls ........... 2.00 FRANCIA MEGOLDÁS AMI FRANCIÁSAN HANGZIK A Nemzetközi Antifasizta Hírszolgálat jelenti, hogy a Francia hatóságok, nagyarányú felhajtást kezdtek a spanyol loyalista katonák között az in­ternáló táborokban. A propa­ganda lényege az, hogy néhány ezer millitáns harcostól szeret­nének megszabadulni és egyben hasznosítani is e szabadulást. Afrikába, az egyenlítő vidé­kére csalogatják a spanyol har­cosokat útépítésre — ahol mint mondják teljes szabadságukat is biztosítják részükre. Tiszteknek egy frank, közle­gényeknek fél franki fizetést ígérnek, az ellátáson kívül. A bér alacsonyságától eltekintve, a Kommission jelentése szerint, európai ember az éghajlatot nem bírná ki. Munkástárs — hány lejárt előfizetést ujjitottál meg e hé­ten?

Next

/
Oldalképek
Tartalom