Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-07-08 / 1066. szám
(í oSctaj BÉRMUNKÁS 1939 julius 8. Magyarország a germánság bekebelezése előtt áll? Irta: FÖLDVÁRY MIHÁLY Igen gyanús, hogy újabban igen sokat hangoztatják a magyar kir. kormány tagjai Magyarország sértetlenségét, önnál- lóságát és függetlenségét. Gyanús, nagyon is gyanús ez. Jól tudjuk azt, hogy ha Magyarország területe e pillanatban még mentes is a fasizta germán haderőtől, ez még nem jelenti önállóságának és függetlenség___________________________ gének bár látszatszerint fonnál lását, hogy valóságban is igy volna. A fasizta germán birodalom ha szövetségi formában is bár, de birtokába vette a Haynau- Horthy rezsim segítségével Magyarországot. Miben nyilvánul ez meg? Politikai, gazdasági téren maga a Haynau-Horthy rezsim vak eszközként teljesiti már jóideje mindazokat a parancsokat, amelyeket Germánia előír, kiad számára. Az u. n. hírhedt zsidótörvény amelynek hátterében valóságban a magyar gyáripar és ke- reskedelm germán kézbe való átcsempészését az előbbinek elsorvasztását és germán ipari termékeknek ezáltali magyar piac megszerzését, az utóbbinak a szétosztás germán kezekbeni majorizálását jelentette, nagy gyorsasággal halad kifejlődése felé. A gyáripari érdekeltségek 72 százaléka e rövid idő alatt már germán kézbe van. A vállalatok igazgatása egészen le az előmunkásokig, szinte majori- zálva van a germánok által, vagy legalább is hazai megbi- zottaikkal a svábokkal. Minden vállalatnál csalétkül és leplezendő a békés gazdasági okkupá- ciót 1-1 diszmagyart villámhárítónak az élen hagytak, de ez az eszköz csupán a fizetéseit veszi fel és a germánok intézkedéseit szankcionálja. Más szerepe nincs és nem is lehet. Ravasz raffinéria nyilvánul meg még e disz vagy kirakati magyarok megválasztásánál is. Ugyanis ha ezeket a magyarokat kissé közelebbről nézzük, megvakarjuk a piros, fehér, zöld mázt rajtuk, azonnal megállapíthatjuk, hogy Swarcz-Gelb az istenadta származása és vagy a szabadságharc (1849) leverésénél tevékenykedett őse vagy jobbik esetben az azt követő időkben került Magyarországra mint az osztrákok beamterje, vasúti, finánc vagy firkászi minőségben. A germanizmus magyarországi térhódításánál ezek az elővédek és besúgók. Munkásnyuzásban elnyomásban vitézkednek ők is, mint őseik. A kereskedelemben hasonló őrségváltások folynak. Lassanként a kivitel és behozatal és az u. n. nagykereskedelem főleg a kivitel és behozatal közel 80- 90 százaléka az ő majoritásuk alatt van. Itt is sorvasztják azokat a cikkekbeni kivitelt, amelyet a germán birodalom gyáripara állít elő. Behozatalnál viszont a germán iparcikkeket favorizálják még akkor is ha azok lényegesen drágábbak vagy silányabbak is, mint más államok termékei. A kiskereskedelem még meg van hagyva legalább is egyenlőre a régi kezekben, de a nagykereskedelmi árak úgy alakultak, hogy a régi megélhetési nívót már régen nem biztosítják, vegetálnak, nyögnek a folytonosan növekedő közterhek (adók stb.) súlya alatt és hogy pusztulófélben vannak, mi sem bizonyítja jobban, mint az egyre növekvő számú kiadó üzlethelyiségek légiója, amire bérlő már nem jelentkezik. A hivatalos kormányférfiak szívélyes viszonyban vannak a germán kormányférfiakkal. A germán fasizta kormány látszólag távoltartja magát magyar- országi belügyekbe való beavatkozástól. Minek is haragítaná még jobban magára a világot egyenlőre a nyílt beavatkozással. Parancsa, amely olyképpen van kifelé és befelé végrehajtva mintha az a magyar kormány kezdeményezéséből fakadna, végrehajtást nyer 100 százalékig. Tudjuk azonban, hogy miként Olaszországban, azonkép- pen Germániában sem lehet semmit tenni a kormány tudta és beleegyezése nélkül. Különösen olyasvalamit nem mint pl.- ul a propaganda amely, pénzbe, igen sok pénzbe kerül. Már pedig a sváblakta vidékeken, sőt a fővárosban, de a magyarok által lakott vidékeken is gurulnak a márkák 10 és 100 ezrei megszámolatlanul. Tudott dolog az, hogy a Nyilasok mozgalmát ők kezdeményezték, finanszírozták, a választással együtt. De ez még nem minden. A magyar közigazgatási hatóságok; belügyminisztertől lefelé a csendőr és rendőrségeken át a falusi jegyzőig, akiknek mindenki gyanús aki él és akik igen nagy prakszisra tettek szert abban, hogy tudtuk nélkül egyetlen nem a községbe való ember se tartózkodhassék és ha stb. stb. és ha valaki mégis tartózkodik, mivel tölti idejét, vagy működése nem tetszik lehetetlenné tegye ott tartózkodását, lefogja, lecsukja, kito- loncoltatja — magam bőrén is tapasztaltam e hideg terrort nem egyszer — most felsőbb parancsra süketté, vakká vált. Hosszú ideje már annak, hogy németbirodalmi germánok ezrei nem titokban, illegálisan, de teljes nyíltan falkákban luk- szuautókon amelyen a német horogkeresztes zászló és germán autórendszám fityeg, járják a sváb falvakat, városokat. Ott minden bejelentés nélkül gyűléseket tartanak a Néptársaknak, a gyermekeket a korcsmákba összeterelik és ott nevelik beléjük azt, hogy ők nem magyarok, hanem németek és az a föld ahol élnek tulajdonképpen németföld volt és marad. Ennek a germanizálásnak amelyet az a cscendőrség, rendőrség észre sem vesz, amely ha három elkeseredett magyar összejön tiltott gyűlés címén, azonnal lecsap és börtönbe hurcol, az a bíróság amely egy-egy kifakadásért vagy véleményért 10-15 éveket sóz a magyarok nyakába, mindezekről nem akar tudomást venni. Pedig a klerikálisok ugyancsak sürgetik a beavatkozást. Amig a prolik ellen elég egy névtelen följelentés és máris működésbe jön a csendőrszu- rony és rendőrcsizma, addig “Mesedélutánok a kocsmában” c. cikkében az Uj Nemzedék c. klerikális lap junius 2-iki számában Schwartz József róm. kath. hitoktató, magyar sváb aláírással többek között ezeket olvashatjuk: “Vasárnap délutánonként németbirodalmi nők jelennek meg, akik a korcsmában gyűjtik össze gyermekeinket — már 8-9 éveseket is — és énekekben és versekben arra tanítják, hogy ti nem vagytok magyarok! Ti németek vagytok! Hozzánk tartoztok! Német faj vagytok. Testvéreink vagytok! — majd igy jellemzi a mesedélutánok eredményeit — “Előttem fekszik egy kis sváb gyermek füzete. A tanitónéni Írásbeli föladatot adott nekik. írják le otthon szépen a magyar Hiszekegyet. A mi kis svábunk is elővette otthon irkáját és kezdte írni “Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök .... Amikor a kis gyermek idáig ért, apja kikapta kezéből a füzetet és ezt irta bele: “tanító néni bocsásson meg, de ezt nem fogadom el!” Gyermekére pedig ráförmedt, te nem vagy magyar, hanem német! Az idézethez csak annyit klerikális urak, papok, már késő a fölébredés! A reakció a fasizmus kegyetlenül fog rajtuk is átgázolni, mint ők tették 20 év óta minden szabadságmozgalommal szemben. Úgy bizony csuhás urak! Azután egy csöppet sem meglepő az, hogy ifj Huber Mátyás főiskolai hallgatót, aki Hegy hátmarócon ahová germánia melletti agitáció miatt megjelent a Zentner József gazdálkodó házánál összegyűlt svábokat imigyen agitálta a németek melletti aktivitásra: “Lassan itt mindennek né metnek kell lennie, a magyaroknak el kell tünniök, a magyarokat ki kell irtani.” Ez a főiskolai hallgató a pesti egyetemre jár, Magyarországon született és Nyilas. Emlékszünk 10-15 esztendei fegyházbüntetés kiszabására és nem is egyre, csak azért mert proletárok összehasonlítást tettek az orosz és magyar viszonyok között. És most a törvényszék 7 havi börtönt szabott ki A hadbíróság amely prolik fölött szokott ítélkezni politikai ügyben, miért nem ítélt itt is? Vagy a másik Müller György csávolyi sváb gazda az októberi katonai behívás idején a behívó hirdetményt dobszó mellett fölolvasó községi rendőrnek azt mondotta: “Ne magyarul pofázzon és ha magyarul akar pofázni menjen magyar községbe!” 100 pengőre lett Ítélve. Hej lett volna csak ez a gazda magyar paraszt, vagy munkás hadseregelleni izgatásért vádolva, amellett, hogy a csendőrök nyomorékká verték volna, nem úszta volna meg 10 évi fegyhá- zon alul a hadbíróság által. Hja Germánia nem avatkozik be Magyarország belügyeibe. Oh dehogy. Csupán pl. Sopronban annakidején germanofil propagandisták elleni tárgyaláson a fővádlottat egy idegen állam (német) detektívj ét, aki a vezére volt a Magyarországot a magyarságot gyalázkodó röpcédulát előállító és terjesztő germán és sváb társaságnak és akit a germán követség ügyvédje védett kellett a törvényszéknek — nyomásra fölmentenie. Igen ide juttatta Haynau- Horthy féle fajvédő hazafias rézsim Magyarországot. De a proletárok, a gaz hazaáruló, hazátlan bitangok ugyebár? Hol?Mikor?Milesz? DETROITBAN julius 9-én vasárnap, a finn IWW-isták nagyszerű nyaraló telepén a GORDON ROADON (Harper és E. Jefferson uccák között) a Vas és Fémmunkások angol csoportja pikniket rendez. Jó zenéről és mindenkit kielégítő szórakozásról gondoskodik a rendezőség. Minden nyelvű ipari forradalmároknak megjelenését kérik. CLEVELAND EAST Bérmunkás Otthon kerthelyiségének felavatása. Most szombaton este, julius 8-án, 8 órai kezdettel. Az Otthon cime: 2759 E. 79th St. Sazabad bemenet. O’NEIL NAGYMAMA EGYET LEKENT. MEGBÜNTETTE A BÍRÓ New Millford, Conn, jelentik, hogy rendháboritás címén P. O’Neil idős munkásasszonyt, aki egyébként nagymama is, megbüntetett egy “bölcs” biró. O’Neil nagymama azáltal követte el a rendzavarást, hogy a szövőgyár előtti piketelés közben, egy szkebbel összeszólalkozott, aki őt becsületében megsértette. Az irish temperamentum nyomban felforrott az idős proletár asszonyban és lekent egynéhány egészséges pofont. A biróság előtt sem szabadkozott O’Neil mama. Jogos felháborodásában a sértés megismétlődése esetén, újból csak azt csinálná, — mondotta. A biró $9.25 költségekre és 5 dollár pénzbírságra ítélte el, de az öt dollár pénzbírságot elengedte. “Bölcs” megindokolásában azt hangoztatta Öméltósága, hogy még a nagymamáknak sincsen joguk a törvényt saját kezükbe venni, mert azért vannak a bírói testületek, hogy olyan sérelmeket, mint az O’Neil mamáé — orvosoljanak. Persze, amint O’Neil mama egynéhány olyan ügyet a biró előtt megemlített, amely az övéhez hasonló és még sem intézte el megelédésre a biróság — nem vette figyelembe. A kis városban felháborodva tárgyalják a munkásberkekben, O’Neil nagymama büntetését.
