Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-11-11 / 1084. szám
1939 november 11. BÉRMUNKÁS 3 oldal A pártkommunisták összeomlása Franciaországban HÁROMSZÁZMILLIÓ FRANK VOLT A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT KÖLTSÉGVETÉSE AZ ELMÚLT ÉVBEN PÁRIZS — Az a rendelet amellyel a Daladier-kormany feloszlatta a kommunisták franciaországi pártját, a kontinens egyik legnagyobb politikai tömörülését szüntette be. A pártnak hozzávetőleg félmillió tagja volt, központi napilapja, a Huma- nité 400.000 példányban jelent meg, parlamenti csoportja 71 főből állott s ami a legjellemzőbb, egyévi költségvetése — amint ez a házkutatás során előkerült adatokból kiderült — 300 millió frank körül mozgott. Budge-je tehát (amelyik egy része moszkvai forrásból származott) megfelel egy kisebb állam összkiadásának. A párt igazi súlya és ereje azonban nem a taglétszámon és a megforgatott milliókon keresztül fejeződött ki, hanem inkább abban állott, hogy a szociáldemokratákkal való együttműködés elmúlt két esztendejében a franciaországi munkásság politikai és szakszervezeti irányítása teljesen a kommunisták kezébe került. S ennek megfelelően a párt igazi halálát nem a Daladier-kormány betiltó rendeleté jelenti, hiszen a rendelkezést a régi forradalmi recept szerint meg lehetett volna kerülni földalatti tiltott akciókkal, hanem inkább az, hogy a párttól a munkástömegek kiábrándultán és meghasonlottan fordultak el. A kormány feloszlató végzése volt a kisebb baj. A tömegek mélységes csalatko- zása a nagyobbik. AZ UJ FIRMA: FALUSI ÉS VÁROSI DOLGOZÓK BLOKKJA A képviselőház folyosóin, hol a parlamenti ülések szünetelése ellenére is igen élénk az élet, már 24 órával a feloszlatás előtt elterjedt a kormány drákói intézkedésének hire. Ramette, a kommunista parlamenti csoport legszélsőségesebb vitaszónoka lelkendezve közölte a hirt Duc- los-val, a Chambre des Deputies ugyancsak kommunista alel- nökével: — Feloszlatják a pártot! Tudja mit jelent ez. Duclos elvtárs? Azt, hogy elveszítjük az arcunkat! Az alelnök higgadtan igy felelt: — Sebaj! . . . Majd felrakjuk az álarcunkat. S a feloszlatást követő második órában ez az álarc már meg is született. Neve: Falusi és városi dolgozók blokkja.” A megszüntetett kommunista párt vezetősége eme lárva alatt vélte folytatni az ügyvitelt. A régi tömegsikerekre akkor sem lett volna kilátás, ha ez a terv sikerül. A kommunisták táborában megindult a belső bomlás folyamata, amit igazolt, hogy a párt 71 képviselőtagja közül már csak 43 csatlakozott a “Falusi és városi dolgozók blokkjáénak cégére alatt tovább- menő régi bolthoz. De, ha mérsékelt reményekkel is, a blokk talán megtarthatta volna létjogosultságát, amennyiben fennállásának első napján nem követett volna egy- egy olyan szarvashibát, amely után vonta midennemü kommunista tevékenység megfojtását és valósággal tajfunerejü közfelháborodást váltott ki az országban. Ez a hiba az volt, hogy a frissensült “blokk” levelet intézett Herriot-hoz, a képviselőház elnökéhez és a levélben a német-orosz békeajánlat azonnali elfogadását követelte. Nem lehet tudni, hogy miként hangzik ennek a levélnek a szövege. De a lényegre és a stílusra következtetni lehet abból, hogy Leon Blum volt miniszter- elnök, aki mindig előharcosa volt a kommunisták és a szociáldemokraták egységfrontjának s aki helytelenítette a kommunista párt feloszlatását is, igy ir a Populaire hasábjain: “Mikor egy barátom telefonon felolvasta a volt kommunista képviselőknek Herriot-hoz intézett levelét, megállítottam az egyik közbeeső mondat végén. Szivem összeszorult: nem bírtam tovább hallgatni. A cinizmusnak és a képmutatásnak ilyen adagját már lehetetlen fizikailag elviselni s a gyomor kidobja magából, mint a romlott ételt.” De nemcsak a politikailag iskolázott Blum reagált ily szenvedélyesen a kommunisták akciójára, hanem az ucca is. íme egy intermezzo, amely jellemzi a közhangulatot: a villamosra felszállt egy fiatalember gomblyukában sarlós-kalapácsos jelvénykével. A következő pillanatban egy idős munkásasszony tenyere nehezedett arcára. Magyarán : egy hatalmas pofon csattant el. — Egy fiam yan uram, a fronton . . . .! önként jelentkezett, mert szenvedélyes kommunista volt s önök éveken át azt hirdették, hogy a nácikat le kell ütni. Ezért ment ki az én egyetlen fiam a frontra . . . Fogadja hát, uram ezt a csekélységet ! Mily primitívnek látszik ez a jelenet. Pedig benne van a kommunisták franciaországi pártja tragikomédiájának minden oka, indokolása, eleme és magyarázata. Ez a párt valóban, esztendők óta a hitleri Németország ellen való kereszteshadjárat parancsoló szükségességét hirdette. Áruló volt mindenki, aki a harmadik birodalommal egyezkedés utján gondolta az ellentéteket kiküszöbölhetőnek. A müncheni kompromisszum ellen senki sem vitt felháborodottabb és kétségbeesettebb küzdelmet, mint éppen a kommunista párt. De már Bucharin is megírta, hogy minden külföldi ország kommunista pártjának taktikáját és ideológiáját Moszkva határozza meg. Most, miután a komintern pillanatnyilag más sínpárra irányította stratégiájának szerelvényét, a francia kommunista párt, megtagadván egész múltját, a berlini jelszavakhoz igazodik s készen állana minden békére és minden barátságra a mai Németországgal. “Soha népéképviselők nem leplezték le nyomorultabb cinizmussal bérencségüket, soha nem vállaltak még ily közösséget ellenséggel!” — kiált föl az Ordre hasábjain Emil Búré, a kommunistáknak még minap is barátja. AZ ANTIKOMINTERN UTÁN KIMÚLIK A KOMINTERN IS Felmerül a kérdés, hogy a kommunista mozgalomnak oly kíméletlen megsemmisítése után miként alakulna Párizs és Moszkva viszonya, amelynek egyensúlyozására a Quai d’Orsay szemmelláthatólag még a mai körülmények között is nagy gondot fordít. A franciaországi kommunisták pártja a komintern utolsó nagy európai erődítménye volt. Sokan oda következtetnek tehát, hogy a Daladier-kormány belpolitikai huszárvágása végzetesen elmér- gesiti majd a francia-orosz kapcsolatot. Ez a feltételezés, mint erre Boris Szuvarin, a kitűnő orosz publicista a Paris Soir hasábjain rámutat, téves. Sztálin már uralmának első percétől fogva mélységesen lebecsülte a kominternt, amely “egy század év alatt sem lenne képes akár egyetlenegy forradalmat provokálni”. Éppen ezért Moszkva mindinkább elejtette a külföldi kommunista pártjait, amelyeket utóbb már csak pressziós eszközökként támogatott és tartott fenn. Jellemző, hogy amikor egy külföldi diplomata szó- vátette Sztálin előtt a hazája- beli kommunista párt felforgató tevékenységét és ravaszul megkérdezte Moszkva urától, hogy mi lenne a teendő, Sztálin igy felelt: — Akasztani! Ugyanez a párbeszéd megismétlődött Laval francia miniszterelnök és Potemkin párizsi szovjetkövet között, amikor Laval szemrehányólag említette meg a francia kommunista párt antimilitarista akcióit. A követ naiv egyszerűséggel jelentette ki: — Tiltsa be, excellence, az újságjaikat. Börtönözze be vezetőiket. Ki akadályozhatná önt meg ebben? Azok, akik Moszkvának a külföldi pártokkal szemben megnyilvánuló, némileg megvető közönyével tisztában vannak, a francia kommunista párt betiltásától Párizs és Moszkva viszonyának javulását várják. A magyarázat? Szuverin szemléltetően mutat rá arra, hogy Moszkva éppen az erős, könyörtelen, sőt kegyetlen ellenfeleket akceptálja. El lehet-e felejteni, hogy Kemál pasa 1921-ben a török kommunista párt tizenhat vezető tagját, akik a kimentem közelkeleti kongresszusáról tértek haza Moszkvából, Trebizond közelében a Fekete-tengerbe dobatta ? A pártnak azok a tagjai, akik e sommás eljárás ellen tiltakoztak és bosszút esküdtek, a Boszporusz hullámaiban lelték sírjukat. Néhány szenvedélyes vezércikk jelent meg a Pravdában, meg a Izvesztiá-ban .... Egyébként a török—orosz barátság konszolidálódott. Csang-Kai-Sek valósággal eltüntette a komintern kínai csoportját. Ez azonban nem volt akadálya valamivel későbben Sztálin és a kínai marsall egy- ességének. Amint Berlin és Moszkva barátságát sem gátolta meg az a harc, amelyet Németország a kommunista törekvésekkel szemben úgy a spanyol polgárháború során, mint hosz- szu évek óta minden európai terrénumon oly hevesen folytatott. A francia kommunista párt elfoszlatása tehát nem élezi ki különösebben az ellentéteket Párizs és Moszkva diplomáciai vonatkozásaiban. Az uj orosz külpolitika feláldozta az osztrák, cseh és lengyel kommunista szekciókat, számolnia kellett tehát az utolsó európai fellegvár, a francia kommunista párt romlásával is. Az Építő Gárda eddigi teljesítménye Az épitőgárda tagjait ezúton kérjük, hogy akiknek neve után a befizetett összeg kimutatása nem helyes, hogy egy postakártyán tudassák azt velünk. Fazekas István, N.Y......... 4.00 Pál Lajos, Ambridge ....... 6.00 Ács Sándor, N. Y.............. 5.00 Pataky József, Brooklyn ..21.00 Stefánkó M., Brooklyn ..... 9.00 Stefánkó M.-né, Brooklyn 8.00 Fishbein László, N. Y. __ 2.00 Mrs. Loczy, N. Y................12.00 Bodnár József, Brooklyn .. 8.00 Gonda Arnold, Astoria .... 2.00 Hajnal Helén, N. Y. .....12.00 Vaszkó György, N. Y. __25.75 Csorba Pál, N. Y. _____ 8.00 Nagy József, Astoria ___ 4.00 Fülöp Lajos, N. Y.............. 8.00 Fülöp Irma, N. Y.............. 8.00 Vlasits Márton, N. Y.........11.00 J. Lengyel, N. Y................ 6.00 G. Nagy, N.Y. _ 5.00 Z. Zatykó, N.Y................... 4.00 J. Feczkó, N. Y.................. 8.00 J. Németh, N.Y...................10.00 Mrs. I. Pollák, N.Y............. 3.25 Szigeti E., N. Y................... 1.00 Rothberger E., N. Y........... 1.00 Mrs. I. Pollák, N. Y............ 2.00 A. Réfi, Lodi ...................... 4.00 E. J. Havel, Garfield ........12.00 Alex Keese, Chicago ....... 1.00 Zs. Fábián, Chicago............ 2.00 St. Sütő, Chicago .............. 1.00 A. Szász, Chicago .............. 1.00 P. Pika, Chicago ............... 3.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 48.00 Mrs. Kozsány, Saratoga .. 12.00 J. Gatnarek, Pittsb.............. 1.00 L .Kristofik, Pittsb............. 2.00 A. Kucher, Pittsb.............. 2.00 P. Hering, Buffalo ......... 5.00 L. Rost, Phila................ 5.00 A. Alakszay, Akron ......... 4.00 Jos. Vizi, Akron .............. 7.00 Jim Farkas, Akron ............ 4.00 Lefkovits L., Clev...............11.00 A. Molnár, Clev................... 4.00 G. Scherhaufer, Clev........... 4.00 J. Fodor, Ch. Falls ............ 8.00 A. Wiener, Clev.................. 2.00 B. Farkas, Clev.................. 3.00 M. Kaczibán, Clev............ 2.00 J. Herczeg, Clev................... 5.00 Jos. Takács, Clev................. 4.00 N. N. Clev........................... 2.00 L. Bauer, Newark .............. 2.00 F. Duschek, Nutley, N. J. 12.00 L Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Herold, Bridgeport ........ 6.75
