Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-11-04 / 1083. szám
ti oldai BÉRMUNKÁS 1939 november 4. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ____CS...Ő megjegyzései“ Komédia A komunácik nem nagyon válogatósak abban, ha headline- ra kerülésről van szó, mert nekik a legfontosabb az, hogy minél nagyobb vásári zajt csaphassanak, hogy azzal megukra tereljék a közfigyelmet. Mostanában ez a headlinera kerülés túlságosan is sikerült, az orosz-német szövetség, mely szinte általános közutálatot váltott ki, ráterelte a figyelmet a szövetség amerikai ügynökeire, a nácikomikra és igy a dolgaik szellőztetése kapcsán a két fő emiszárius Fritz Kuhn és Earl Browder lakat alá került. A komunácik szeretnék Browder ügyét aprópénzre váltani, kijátszani őt, mint a munkásmozgalom mártírját. Mi készséggel meggyőződésünk teljes erejével támogatunk minden oly munkást, ki a kapitalizmus elleni harcban kerül szemben a polgári bírósággal, tekintet nélkül az illető világnézetére. De a Browder ügyét a legjobb akarattal sem lehet, az osztályharc ügyének nevezni. Mi történt tulajdonképpen? Browder a gyakori moszkvai ki- rádulásai alkalmával két Ízben hamis útlevelet használt. Ha erre az amerikai hatóságok kény- szeritették volna Browdert, akkor elismernénk azt, hogy tényleg üldözték, de erre az “illegális” komédiára Browdernak semmi szüksége nem volt, mert mint született amerikai polgár minden akadály nélkül kaphatott volna, mint ahogy kapott is amerikai útlevelet, ugyanugy mint bárki más, ő is megkaphatta a szokásos átutazási vízumokat, tehát arra, hogy hamis útlevelet használjon, semmi szüksége nem volt, ha csak az nem, hogy Moszkvába úgy állítsa be a dolgát, mintha a parancs átvételére való kirándulásai veszélyes utak volnának. Legjobb esetben is gyerekes illegális játéknak lehet minősíteni ezt az ügyet, amely minden esetre jó arra, hogy most meginduljon a “Browder védelmi” gyűjtés. De ehhez az osztályharcnak semmi köze nincs. Jellemző még az egész hep- hep-hecre az, hogy a fővezér elvtársért a bondot egy “társaságbeli” hölgy tette le. Bizony ma már az egész komunáci komédiához sokkal több köze van a “társaságbeli” uraknak és hölgyeknek, mint a munkásságnak. Mert sokkal inkább az előbbiek érdekeit szolgálja mint a munkásmozgalomét, amelynek gátlói és rombolóivá lettek. Egy gyár Az utóbbi három hetet Wier- town, W. Va.-ban dolgoztam és igy alkalman volt, valamennyire bele nézni a hírhedt Wierto- ni szkeb acél telep életébe, már amennyire az ott divó spicli rendszer megengedte, százalékos üzemmel dolgozik, A gyár maga majdnem 100 uj épületeket emelnek, úgy, hogy a gyár förtelmes füstje ráfekszik a városra, a rendszere meg a lakosságának a lelkű- létére. Az ott dolgozó munkások megvannak félemlitve, unióról beszélni se mernek. Ha valakit megkérdeztem, rögtön elhallgatott, ott hagyott annyira félnek a gyár spicli rendszerétől. Bevannak szervezve a company unióba, amelyet a gyár formánjai igazgatnak. Ez az “unió” nagyon tevékeny, majd minden este foglalkoztatja a tagjait, no nem a gyári ügyek megtárgyalásával, hanem az egyik este, bingó, máskor tánc, majd különböző versenyekkel kötik le, különösen a fiatalság figyelmét. Ha valaki a legkisebb vétséget is elköveti a gyári szabályok ellen, már kint is van és örülhet ha az employment office előtt hetekig tartó ácsorgás után újra robothoz juthat. őrületes speed-up van, ami meg is látszik a munkástömegeken. Az emberek allig vonszolják magukat a napi robot után. A speed-up másik következménye a rengeteg ipari baleset. Sehol sem láttam annyi félkezü- lábu, egyszemű és más módon megnyomorított embert, mint a Wiertoni rabszolga telepen, a gyilkos füst, a méggyilkosabb robot, a szervezettség teljes hiánya, korai pusztulásba viszi a wiertoni prolikat, akiket a templomok légiói tartanak lelki eltompultságban, igy segítve a munkások rabszolga sorsba való tartását. Egy másik gyár Wiertonból vissza jőve hallottam, hogy a Draper hordógyárba munkásokat vesznek fel, miután a megélhetés kényszere kerget bennünket, természetes én is jelentkeztem, de nem a gyár office előtt, nem a hivatalnoktól, supertől kértem munkát. Nem, a Draper gyárban nincs employment office, a munkás- felvételekbe nincs beleszólása a supernek, mert a Draper gyárat az IWW controlálja. Ott a felvételt a munkások által megválasztott committee végzi. A gyáron kívül, a gyűlés helyiségében veszik fel a munkásokat. Az asztalnál ül az IWW szervezője és a committee négy tagja, kik nem válogatva veszik fel a munkásokat, hanem az szerint a liszta szerint, ahogy az IWW helyiségébe felíratták magukat a munkára. E sorok írója és W. munkástárs ki 21 éves IWW könyvet hord a zsebében, nem voltak még a lisztén és hiába minden mozgalmi aktivitásuknak, nem kerülhettek a felvett munkások sorába, addig, amig a jelentkezettek végére nem értek és csak azért lehetett bekerülnünk a felvettek sorába, mert a feliratkozottakból többen időközben munkát kaptak. Nincs protekció, de nem is próbálkozik senki azt keresni. Jóleső büszkeséggel néztem a bizottság munkáját és összehasonlítást tettem a wiertoni gyár előtt ácsorgó protekcióért a bószok kegyeiért esengő roboto- sok helyzetét az öntudatos Draper fiuk helyzetével. Pedig amit a Drapernél elértek azt ellehetne érni a wiertoniaknál is csak erős IWW szervezetre lenne szükség, amelynek az előfeltétele az öntudatosság. De ebből, illetve az IWW szervezeti formájából tanulhatnak az úgynevezett szervezett munkások is, ahol ha zárt műhely rendszer is van, a közvetítés a munkaadóval való tárgyalás, a nagyon jól fizetett unió vezérek kizárólagos joga, amelyet a tagság csak legtöbbször tudomásul vehet. Miután a közvetítés az őkezükben van, ezzel a hatalommal úgy élnek vissza, hogy mindig azokat a tagokat helyezik el, akik hűséges uszályhordozóik, másrészt pedig az ellenzéki tagokat a munkába helyezéssel hallgattassák el, vagy a munkába nem helyezéssel terrorizálják őket. Nem ritka eset az sem, amikor a munkába helyezést meg is kell fizetnie a korrupt tisztviselőknek. Ez a helyzet egyformán áll fenn, úgy a CIO, mint az AFL-nél nemkülönben az úgynevezett független szervezeteknél. Csak egyedül az IWW az, amelynél úgy a közvetítést, mint a mun- daadóval való tárgyalást a tagság által megválasztott committee végzi. i- : I - ' Kis hazugságok Tulajdonképen úgy kellene írni, hogy a hazugságok, köpönyeg forgatások sorozata, amikor a magyar komunácik lapjáról írunk. Mert ma minden amiért még két hónappal ezelőtt rajongtak az rossz és ellenforradalmi. Még két hónappal ezelőtt Roosevelt volt a rajongott vezér, akit a komiknak tüzön- vizen követnie kell, aki vezeti a harcot a nagytőke ellen, aki a demokrácia világ jelentőségű bajnoka. Ma már lassan eljutunk a 1933-34-es időkhöz, amikor az elnök fasizta “a nagytőke cselédje” stb. volt. Ma már a lap esze Nagy János azt írja, hogy az “elnök is a tőkésektől függ.” Három hónappal ezelőtt a szenátorok többsége, eszerint a nagy jános szerint “náci párti reakciós banda volt” mert nem szavazták meg az embargó eltörlését, igy “elősegítik Hitlernek a rablóhadjáratát”. Ma ezek az urak már Coughlinnal, a Hearst lapokkal együtt Amerika védői, mert közben Hitler szövetséget kötött Stalinnal. Szeptember elseje előtt ez a fickó, mikor a “szülőhaza” sorsán kesergett, azt ajánlotta, hogj- Horthy ék “a demokratikus” francia-angol szövetség alá helyezzék magukat, ma mert állítólag azt teszik, már ez hazaárulás. így lehetne folytatni végtelenségig nemcsak a “Magyar Jövő”-ből, de ugyanúgy a magyar nácik lapjából is, mert mind a két alakulat, minden kérdést azon a szemüvegen néz, hogy az miként használ a Hitler-Stalin szövetségnek, öntudatos munkás azért dobja k úgy a náci, mint a komunác, sajtó szemétet. MEGFENYEGETTÉK A GOODYEART Kis eldugott hirben számol be egy kapitalista lap arról, hogy az NRLB megfenyegette a Goodyear gyár vezetőségét .amiatt, hogy Gadsden, Alabamában lévő telepén, kijátsza a Szövetségi Kormány munkatörvényeit. A gumi trösztök, közöttük a Goodyear is, csupán azért, hogy az alacsonyabb életstandardon élő déli államok munkásaiból még több hasznot van módjában kipréselni, mint az akroni- akból — igaz, hogy az akroni- ak is elég puhák és nedvtartal- muak — több telepet délre költöztettek. Egyenlőre csak a törvény keze piszkálgatja őket kapzsiságukért. De vájjon mi lessz akkor, ha a kulisorban élő déli kreckereknek tenyerük szorul ökölbe, vájjon hová viszik a telepeket ? Meglehet, ha addigra az ak- roniak nem mutatnak nagyobb harciasságot, hát délről Akron- ba hozzák . . . HALOTTI TOR A Nemzetek Ligáját, december 3-ára gyűlésre hívták ösz- sze Genfben. Ez a gyűlés inkább megfelelni fog halotti tornak. Először azért, mert a Liga halva született, másodszor azért, hogy ha élne most szülőinek a kapitalizmusnak jóvoltából kellene meghalnia. »«' ■» na I ■■ r ■ Kozonbosek A férj: dr Közömbös Ödön köz- és váltókuli. Kopaszodik, de nem nagyon mert azelőtt se volt sok haja. Általában semmiből se volt sok neki, csak a munkából. Most, újabban, gyakorló közömbös. Úgy gyakorolt, hogy naphosszat még álmában is ezt motyogja: mi közöm hozzá? mi közöm hozzá? Napjában nyolc- ezerkétszázötvenegyszer. Kedvenc szava járása: ugyan, kérem! Kizárólag vicclapokat olvas. Neje: dr Közömbösiné, született Erzsiké. A haja szőke. Nem egészen hiteles szőkeség, inkább “annak égi mása”, ahogy a költő mondaná. Démont játszik délután. Délelőtt nem játszik, délelőtt takarít és ebédet főz és azon töri a fejét, hogyan ossza be a kosztpénzt. Egyéb nem érdekli, ő is gyakorló közömbös. • Jelszava: majd csak lesz valahogy. És hogy hogyan? Az már nem az ő dolga. Gyermekük: Közömbös Pistike. Olyan közömbös, hogy még az intő sem érdekli. A futball jobban. A mozi még jobban. De legjobban a papa “nem neki való” könyvei. Közömbösék kizárólag más közömbösökkel barátkoznak és sokszor éjfél utánig együtt ülnek és bizonyítgatják, hogy őket mennyire nem . . . hogy őket egyáltalában. Azután elbúcsúznak és hajnalig sétálnak az uccán — persze külön-külön — és megvárják a reggeli lapokat, mert hátha van bennük valami . . .
