Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-03-11 / 1049. szám
6 oldal ÉHMUNKÁS 1939 március 11. ^ "Szervezés^ — /íNevelés// — "Felszabadulás" ^ W * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W A spanyol tragédia Irta: FÖLDVÁRY MIHÁLY Barcelona föladása s a fasizmus kezére való jutása diadalüvöltésre késztette nemcsak az olasz, germán, de a Haynau féle magyarországi fasizta köröket és sajtóikat. Most van 90 esztendeje annak, hogy 1849-ben a magyar népnek a spanyol néphez hasonlóan vívott szabadságharca elbukott. Miként 1849-ben a magyar nép szabadságharcát nem I. Ferencz József hadserege, hanem a cári reakciós Oroszország katonai csapatai verték le és Világosnál Görgey Arthur ennek megfelelően Rüdiger orosz tábornok előtt tette le a fegyvert s nem az osztrák fő- parancsnok előtt. Azonképpen a spanyol nép most folyó heroikus szabadságharcában is olasz és germán hadseregekkel, arabokkal és nem spanyolokkal szemben kell küzdenie. Ezen a tényen mit sem változtat az, hogy strohmanként ezt az egész rabszolgaság iránti hadjáratot néhány könnyű lelkiismeretű és a szabadság puszta szavától is irtózó “hazafi” Franco és hasonszőrű társai fedezik. Mi magyarok tudjuk azt, hogy hasonszőrű “hazafiainkat” 1848-49- ben is tehát 90 évvel ezelőtt meglehetett találni nem kis számban a magyar szabadságleverése után biztosított “bűn- rák ármádiában épen úgy mint az orosz segédcsapatoknál. Hisz öreg magyarok még ma is emlegetik az azóta szabadalmazott egyes magyar urak elődeinek egyik másikát mint “muszkavezetőket”. Hogy a szabadságharc leverése után biztostott “büntetlenséget” miként értelmezték a “fölszabaditók”, mert hisz úgy állították be a szabadság- harc leverését, hogy az országot a lázadók terrorja alól szabadították meg, azt Haynau útját szegélyező bitófák ezrei a piacokon megkorbácsoltatott félme- zitelenre vetköztetett nők ezrei és a börtönökbe összezsúfolt magyarok tízezrei bizonyítják. Ez a magyar sorstragédia ismétlődőt meg 70 évvel később 1919-ben is. Eltérés legföljebb annyi volt, hogy a szabadságért harcoló magyar népet amely szabadságharcát 1919-ben is idegen haderő segítségül hívásával verték le, még kegyetlenebből kínozták, pusztították és gyalázták meg mint 1849- ben. 1849. után 1867-ben 18 évvel tehát a szabadsághars leve- retése után, megszűnt a Cabinet Noir terrorja Magyarországon. Ellenben az 1919. után következő terror ma, 20 év után tehát nemcsak, hogy nem szűnt meg és nemcsak, hogy fokozódott, de állandósult is. Talán éppen ezért van az, hogy élénk figyelemmel, de bátran állíthatjuk, a magyar nép fölött terpeszkedő Haynau- Horthy szellemű uralom dacára is azt, hogy szívvel lélekkel áll a magyarság szabadságsze- ető rétege, szabadságharcában a spanyol nép mellett. Csak szóba kell ezt hozni. Mindjárt kiderül, hogy Barcelonának a fasizmus kezére való jutása éppen oly fájdalmas érzést váltott ki, mint amikor Pest-Buda az osztrákok kezére jutott. A magyar nép 1848-49-iki szabadságharcát “szimpátiával” kisérte Anglia és Franciaország, de már akkor is benem- avatkozási komédiát folytattak. Az orosz beavatkozással szemben. Igaz, hogy Kossuth és társai vendégjogot kaptak illedelmesen végig is hallgatták őket, úgy Angliában, mint Franciaországban, de aztán a benemavatkozás politikájához híven ez volt részükről minden. A londoni munkásság messzebb ment. Haynaut legalább jól elverte amikor fölismerte. Az olasz nép aktiv segitségét élvezhették a szabadságharcban oda emigrált magyarok. Jól tudjuk az olasz nép, hogy az osztrák elnyomatás alól fölszabadult, nem kis részben köszönheti az oda emigrált magyar “lázadókénak. Talán éppen ezért szorul minden becsületes és szabadságszerető magyar ember keze ökölbe, amikor szinte naponta olvashatja a Haynau szellemre teljesen átálitott “magyar?” sajtó hasábjain, szinte kiszínezett bő lére eresztett tudósításokból, hogy Mussolini igy, az olasz csapatok amúgy nyilatkozik és vesz részt a spanyol nép szabadságharcának leverésében. Szinte Haynaut múlja felül Mussolini amikor a Franciaországba emigrált kataloniai szabadságharcosok menedékjoga ellen tiltakozik és nem kíván többet, csupán annyit, hogy ezeket akiket “Francoék köröznek” szolgáltassa ki Franciaország Francoéknak. Aki ilyen követelést merészel fölállítani az csak őrült, vagy gazember lehet. Tessék tehát meghatározni. Képzeljük bele magunkat apáink, nagyapáink helyébe, ha a magyar szabadságharc leverése után az országból kimenekült honvédeket Haynau követelni merészelte volna azoktól az államoktól, hogy szolgáltassák ki kezeibe, miképpen gondolkoztak volna 90 évvel ezelőtt. A mi vérünk is hullott tehát Itália szabadságharcában ? S elnyomottból föltétlenül elnyomóvá kellett lennie? Igen talán éppen ez az ami minden magyart ma gondolkozásra késztet és éppen a spanyol nép szabadságharca és tragédiája ami a magyar nép szolidaritását élvezi szemben Franco, olaszaival, arabjaival és germánjaival. Bár ne segítették volna elődeink az olasz függetlenségi harcot kivívni — mondják errefelé sokan — mert akkor ma Olaszország sem tölthetné be azt a szerepet a spanyol nép szabadságharcának leverésében, amit 1849-ben az orosz kozákok a magyar szabadságharc leverésében betöltött. A germánság, amely mindég rabszolgatartó volt, pedig, hogy szintén segít a spanyol szabadságharcot leverni, csak arról tesz ezúttal is tanúságot kutyából nem lesz szalonna. Legközelebb részletesen beszámolok a spanyol nép szabadságharcának utóbbi ettapjáról, most pedig úgy hisszük világosan látható, miért lelkesedik a Haynau féle fasizmus a spanyol nép szabadságharcának szenvedésein, s miért lesi a magyarság ha a szabadság katonai eredményt — bármilyen jelentéktelen is legyen az — érnek el. Ilyenkor szinte ragyog az örömtől az emberek arca. Ezek tehát az igazi magyarok. S Y M P O S IU M MEGBUKOTT-E A BOLSEVIKI FORRADALOM? öt kérdés és érdekes feleletek. A “Modern Quarterly”, negyedévenként megjelenő radikális — tudományos folyóirat, tizennyolc ismert íróhoz és szerkesztőhöz, körivet küldött, melyeken a feltüntetett öt kérdésre, kiszabott határidőn belül kérte vissza a válaszokat. — Szocialisták, kommunisták és trotzkyisták sem hiányoznak a lisztáról és amennyiben a beérkezett válaszok terjedelmesek, annyit közlünk belőlük hetenként, amennyit lapunk terjedelme megenged. Az öt kérdés a következő: 1. Megvalósitotta-e a bolsheviki forradalom, proletár célkitűzéseit? 2. összeegyeztethető-e a Proletár Diktatúra, a Párt Dik- diktaturával? 3. Kialakulhat-e a proletár Állam a bérrendszer alapján Párt-Állam ellenőrzésében? 4. Helytállók-e Lenin azon tézisei, melyek szerint: az imperialista terjeszkedés szakaszában, kizárólag csak a proletáriátus képes a forradalom befejezésére és levezetésére, a “Burzsoázia” helyett?' mikor Mexicoban Törökországban és egyebütt, Cardenás és Kemal-ék állanak az események élén és nem a forradalmi proletáriátus. 5. Történelmi távlatból bírálva az eseményeket — hátráltatta-e a proletáriátus világforradalmát a Bolshe- vikiek hatalomra jutása? Mégegyszer előre bocsátjuk, hogy a magunk véleményét rezerváljuk és először másokénak adunk helyet. Az említett tizennyolcak között, vannak, akik röviden, szabatosan, egy pár sorban intézik el az ügyet és vannak, akik időt vesznek maguknak, érdemlegesen boncolgatják a kérdéseket. A válaszok közlését, jövő heti lapszámunkban kezdjük meg. MOST VASÁRNAP! Az IWW kebelében működő Modern Színkör jelenti, hogy ez év március hó 12-én saját helyiségében, (2759 E. 79 St.) d. u. 3 órai kezdettel ez év legnagyobb szabású kabaréját rendezi táncai egybekötve. Azonkívül kitűnő vacsoráról is gondoskodva lesz. A kabarén a legjobb erők lépnek fel. Színre fog kerülni egy könnyekig kacagtató bohózat “A perzsa bunda” Ma- csánszky fellépésében és rendezésében. Miss Margaret Martini operaénkesnő. Páros jelenetek. Müdalok. Kupiék. Táncszámok. Zeneszámok és sok más egyéb. Tánchoz a zenét kitűnő cigány zenekar szolgáltatja. Kérjük lapunk olvasóit, hogy erre az alkalomra megjelenésükkel tegyék lehetővé a minél nagyobb sikert. Részletes műsor a következő számunkban. MOST VASÁRNAP! RÉSZVÉTNYILATKOZAT. Megilletődéssel jele n t j ük, hogy Mrs. Helen Kocsis, a clevelandi öntudatos munkások között előnyösen ismert és szeretett munkástársnőnk, aki 3022 E. 123-ik Streeten lakott, hirtelen elhunyt. Legutóbb, még a bazáron szerepelt és szórakoztatta, kellemes hangjával a clevelandi magyar munkásságot. — Bánatos férjének és közvetlen családjának ezúton küldjük részvétnyilatkozatunkat a clevelandi munkásság és az IWW csoport nevében. NOTICE! On Sunday June 25th, 1939 the Brooklyn IWW Branch will hold their Annual Boat Ride and Picnic aboard a steamer expressly chartered. All organizations, societies, clubs, etc. are urgently requested to please abstain from holding affairs on this day. Particulars in future issues. The Boat Ride Committee 158 Caroll Street, Brooklyn, N. Y.
