Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-03-11 / 1049. szám

6 oldal ÉHMUNKÁS 1939 március 11. ^ "Szervezés^ — /íNevelés// — "Felszabadulás" ^ W * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W A spanyol tragédia Irta: FÖLDVÁRY MIHÁLY Barcelona föladása s a fasiz­mus kezére való jutása diadal­üvöltésre késztette nemcsak az olasz, germán, de a Haynau fé­le magyarországi fasizta körö­ket és sajtóikat. Most van 90 esztendeje an­nak, hogy 1849-ben a magyar népnek a spanyol néphez hason­lóan vívott szabadságharca el­bukott. Miként 1849-ben a ma­gyar nép szabadságharcát nem I. Ferencz József hadserege, ha­nem a cári reakciós Oroszor­szág katonai csapatai verték le és Világosnál Görgey Arthur ennek megfelelően Rüdiger orosz tábornok előtt tette le a fegyvert s nem az osztrák fő- parancsnok előtt. Azonképpen a spanyol nép most folyó heroi­kus szabadságharcában is olasz és germán hadseregekkel, ara­bokkal és nem spanyolokkal szemben kell küzdenie. Ezen a tényen mit sem változtat az, hogy strohmanként ezt az egész rabszolgaság iránti hadjáratot néhány könnyű lelkiismeretű és a szabadság puszta szavától is irtózó “hazafi” Franco és ha­sonszőrű társai fedezik. Mi ma­gyarok tudjuk azt, hogy hason­szőrű “hazafiainkat” 1848-49- ben is tehát 90 évvel ezelőtt meglehetett találni nem kis számban a magyar szabadság­leverése után biztosított “bűn- rák ármádiában épen úgy mint az orosz segédcsapatoknál. Hisz öreg magyarok még ma is em­legetik az azóta szabadalmazott egyes magyar urak elődeinek egyik másikát mint “muszkave­zetőket”. Hogy a szabadságharc leverése után biztostott “bün­tetlenséget” miként értelmez­ték a “fölszabaditók”, mert hisz úgy állították be a szabadság- harc leverését, hogy az országot a lázadók terrorja alól szabadí­tották meg, azt Haynau útját szegélyező bitófák ezrei a piaco­kon megkorbácsoltatott félme- zitelenre vetköztetett nők ezrei és a börtönökbe összezsúfolt magyarok tízezrei bizonyítják. Ez a magyar sorstragédia is­métlődőt meg 70 évvel később 1919-ben is. Eltérés legföljebb annyi volt, hogy a szabadságért harcoló magyar népet amely szabadságharcát 1919-ben is idegen haderő segítségül hívá­sával verték le, még kegyetle­nebből kínozták, pusztították és gyalázták meg mint 1849- ben. 1849. után 1867-ben 18 év­vel tehát a szabadsághars leve- retése után, megszűnt a Cabi­net Noir terrorja Magyarorszá­gon. Ellenben az 1919. után kö­vetkező terror ma, 20 év után tehát nemcsak, hogy nem szűnt meg és nemcsak, hogy fokozó­dott, de állandósult is. Talán éppen ezért van az, hogy élénk figyelemmel, de bát­ran állíthatjuk, a magyar nép fölött terpeszkedő Haynau- Horthy szellemű uralom dacá­ra is azt, hogy szívvel lélekkel áll a magyarság szabadságsze- ető rétege, szabadságharcában a spanyol nép mellett. Csak szó­ba kell ezt hozni. Mindjárt ki­derül, hogy Barcelonának a fas­izmus kezére való jutása éppen oly fájdalmas érzést váltott ki, mint amikor Pest-Buda az oszt­rákok kezére jutott. A magyar nép 1848-49-iki szabadságharcát “szimpátiával” kisérte Anglia és Franciaor­szág, de már akkor is benem- avatkozási komédiát folytat­tak. Az orosz beavatkozással szemben. Igaz, hogy Kossuth és társai vendégjogot kaptak ille­delmesen végig is hallgatták őket, úgy Angliában, mint Franciaországban, de aztán a benemavatkozás politikájához híven ez volt részükről minden. A londoni munkásság messzebb ment. Haynaut legalább jól el­verte amikor fölismerte. Az olasz nép aktiv segitségét élvezhették a szabadságharcban oda emigrált magyarok. Jól tudjuk az olasz nép, hogy az osztrák elnyomatás alól fölsza­badult, nem kis részben köszön­heti az oda emigrált magyar “lázadókénak. Talán éppen ezért szorul min­den becsületes és szabadságsze­rető magyar ember keze ökölbe, amikor szinte naponta olvashat­ja a Haynau szellemre teljesen átálitott “magyar?” sajtó ha­sábjain, szinte kiszínezett bő lé­re eresztett tudósításokból, hogy Mussolini igy, az olasz csapatok amúgy nyilatkozik és vesz részt a spanyol nép sza­badságharcának leverésében. Szinte Haynaut múlja felül Mussolini amikor a Franciaor­szágba emigrált kataloniai sza­badságharcosok menedékjoga ellen tiltakozik és nem kíván többet, csupán annyit, hogy ezeket akiket “Francoék köröz­nek” szolgáltassa ki Franciaor­szág Francoéknak. Aki ilyen követelést merészel fölállítani az csak őrült, vagy gazember lehet. Tessék tehát meghatároz­ni. Képzeljük bele magunkat apáink, nagyapáink helyébe, ha a magyar szabadságharc leveré­se után az országból kimenekült honvédeket Haynau követelni merészelte volna azoktól az ál­lamoktól, hogy szolgáltassák ki kezeibe, miképpen gondolkoztak volna 90 évvel ezelőtt. A mi vérünk is hullott tehát Itália szabadságharcában ? S elnyomottból föltétlenül el­nyomóvá kellett lennie? Igen talán éppen ez az ami minden magyart ma gondolko­zásra késztet és éppen a spa­nyol nép szabadságharca és tra­gédiája ami a magyar nép szo­lidaritását élvezi szemben Fran­co, olaszaival, arabjaival és ger­mánjaival. Bár ne segítették volna elődeink az olasz függet­lenségi harcot kivívni — mond­ják errefelé sokan — mert ak­kor ma Olaszország sem tölt­hetné be azt a szerepet a spa­nyol nép szabadságharcának le­verésében, amit 1849-ben az orosz kozákok a magyar sza­badságharc leverésében betöl­tött. A germánság, amely mindég rabszolgatartó volt, pedig, hogy szintén segít a spanyol szabad­ságharcot leverni, csak arról tesz ezúttal is tanúságot kutyá­ból nem lesz szalonna. Legközelebb részletesen be­számolok a spanyol nép szabad­ságharcának utóbbi ettapjáról, most pedig úgy hisszük világo­san látható, miért lelkesedik a Haynau féle fasizmus a spanyol nép szabadságharcának szenve­désein, s miért lesi a magyar­ság ha a szabadság katonai eredményt — bármilyen jelen­téktelen is legyen az — érnek el. Ilyenkor szinte ragyog az örömtől az emberek arca. Ezek tehát az igazi magyarok. S Y M P O S IU M MEGBUKOTT-E A BOLSEVIKI FORRADALOM? öt kérdés és érdekes feleletek. A “Modern Quarterly”, negyedévenként megjelenő radiká­lis — tudományos folyóirat, tizennyolc ismert íróhoz és szer­kesztőhöz, körivet küldött, melyeken a feltüntetett öt kérdésre, kiszabott határidőn belül kérte vissza a válaszokat. — Szocia­listák, kommunisták és trotzkyisták sem hiányoznak a lisztáról és amennyiben a beérkezett válaszok terjedelmesek, annyit köz­lünk belőlük hetenként, amennyit lapunk terjedelme megenged. Az öt kérdés a következő: 1. Megvalósitotta-e a bolsheviki forradalom, proletár cél­kitűzéseit? 2. összeegyeztethető-e a Proletár Diktatúra, a Párt Dik- diktaturával? 3. Kialakulhat-e a proletár Állam a bérrendszer alapján Párt-Állam ellenőrzésében? 4. Helytállók-e Lenin azon tézisei, melyek szerint: az im­perialista terjeszkedés szakaszában, kizárólag csak a proletáriátus képes a forradalom befejezésére és leve­zetésére, a “Burzsoázia” helyett?' mikor Mexicoban Törökországban és egyebütt, Cardenás és Kemal-ék állanak az események élén és nem a forradalmi pro­letáriátus. 5. Történelmi távlatból bírálva az eseményeket — hát­ráltatta-e a proletáriátus világforradalmát a Bolshe- vikiek hatalomra jutása? Mégegyszer előre bocsátjuk, hogy a magunk véleményét rezerváljuk és először másokénak adunk helyet. Az említett ti­zennyolcak között, vannak, akik röviden, szabatosan, egy pár sorban intézik el az ügyet és vannak, akik időt vesznek maguk­nak, érdemlegesen boncolgatják a kérdéseket. A válaszok közlé­sét, jövő heti lapszámunkban kezdjük meg. MOST VASÁRNAP! Az IWW kebelében működő Modern Színkör jelenti, hogy ez év március hó 12-én saját helyiségében, (2759 E. 79 St.) d. u. 3 órai kezdettel ez év leg­nagyobb szabású kabaréját ren­dezi táncai egybekötve. Azonkí­vül kitűnő vacsoráról is gondos­kodva lesz. A kabarén a legjobb erők lépnek fel. Színre fog ke­rülni egy könnyekig kacagtató bohózat “A perzsa bunda” Ma- csánszky fellépésében és rende­zésében. Miss Margaret Martini operaénkesnő. Páros jelenetek. Müdalok. Kupiék. Táncszámok. Zeneszámok és sok más egyéb. Tánchoz a zenét kitűnő cigány zenekar szolgáltatja. Kérjük la­punk olvasóit, hogy erre az al­kalomra megjelenésükkel te­gyék lehetővé a minél nagyobb sikert. Részletes műsor a kö­vetkező számunkban. MOST VASÁRNAP! RÉSZVÉTNYILATKOZAT. Megilletődéssel jele n t j ük, hogy Mrs. Helen Kocsis, a cle­velandi öntudatos munkások kö­zött előnyösen ismert és szere­tett munkástársnőnk, aki 3022 E. 123-ik Streeten lakott, hirte­len elhunyt. Legutóbb, még a bazáron sze­repelt és szórakoztatta, kelle­mes hangjával a clevelandi ma­gyar munkásságot. — Bánatos férjének és közvetlen családjá­nak ezúton küldjük részvétnyi­latkozatunkat a clevelandi mun­kásság és az IWW csoport ne­vében. NOTICE! On Sunday June 25th, 1939 the Brooklyn IWW Branch will hold their Annual Boat Ride and Picnic aboard a steamer expressly chartered. All organizations, societies, clubs, etc. are urgently requ­ested to please abstain from holding affairs on this day. Particulars in future issues. The Boat Ride Committee 158 Caroll Street, Brooklyn, N. Y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom