Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-04-22 / 1055. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 április 22 BÉR MUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetni árak: Subscription Rate«: r?y évre ----------------- $2.00 One Year____________$2.00 félévre ..------ 1.00 Six Months___________1.00 Egyes szám -/a ......... 5c Single Copy____________5c _____Csómagos rendelésnél- 3c Bundle Orders_____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd„ Cleveland. O. Entered as seer ad-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Kajafás álma Azért követi mesterét csupán, Hogy elárulja a nagy éjszakán. Hitet tanul, hogy később megtagadja, Alkura, csókra, mindig kész az ajka. Zsolozsmát hallgat, Ámde a fülének a pénz csengése leggyönyörűbb ének. A költő fent idézett sorai jutnak eszünkbe, midőn a napi hirek nyomán arról értesülünk, hogy Homer Martin és társai, megkezdték Green és társaival a tárgyalásokat, melyeknek alap­ja, az automobil iparban dolgozó robotosoknak az AFofL akol­ba való visszaterelése. Martinnak nem uj az AFofL-el való szeretkezés. Rosszul jövedelmező papi állását és a tógáját azért a zsírosnak ígérkező koncért cserélte fel, amit a munkásvezéri pozíciótól remélt és az AFofL-ben nem kapott meg. Még vissza kell emlékezzenek az automobil ipari robotosai az 1937-es időkre, amikor a CIO lázban ez a munkásféker olyan perzselő beszédeket vágott ki az AFofL és Greenék ellen, hogy szinte meghódította azokat az ezreket, akik az ülősztrájkkal vi­szont a nagy korporációkat hóditgatták. Ezidőben Greenék nyilatkozatokat adtak a nyilvánosságnak sajtó utján, amelyben kezeiket mosták és elitélték a sztrájkokat is, a taktikákat is amelyeket a munkások bennük használtak. Ekkor hangzott el Martin ajkáról válaszként az AFofL áru­lására és Green sztrájkolókat gyalázó kijelentéseire az azóta feledésbe ment dupla keresztnév: Green az amerikai munkás­mozgalom “JUDÁS — ISKÁRIÓTJA”. Ezért jut ez nekünk most eszünkbe, mert annak idején seni hagytuk magunkat megtéveszteni sem a véresszáju egyháznél­küli paptól, sem attól a hirtelen láztól, mely a CIO születésével együtt jelentkezett. A tudományos górcső vizsgálatunk azt diagnoszkálta, hogy a két szervezet között szerkezeti különbség nincsen, hogy csak jelszavakban különböznek és a vezérgarniturák személycseréjé­ben, amelyek változásoknak vannak alávetve. Green azóta sem változott, az AFofL szintén nem. De Mar­iin sem és vezérei sem. Csak a dzsábok változtak. Csak ott tör­téntek némi eltolódások. Sőt a szervezet összetételében sincsen semmi változtatás azóta, hogy megszületett. Amennyiben mégis van, az sokkal hasonlóbbá teszi szerkezetileg is az anyaszerve­zethez, melynek emlőjéről akkor vált le, amikor önállóságra volt kilátás. Az IWW tudományos megállapítása és lesújtó véleménye a szakszervezetekeről, illetve azoknak vezéreiről sokkal előbb bizo­nyosodott be, semmint azt reméltük. Green és Martin ölelkezé­séhez nemcsak a cikk elejéhez passzol a ritmusos bekezdés. Ka­jafás álma mindig egyforma, legfeljebb csak az ágyát cseréli. Egy lyukkal beljebb Mi nem szoktunk perlekedni a kormánnyal, sem azok poli­tikai hóhéraival. Az IWW, megalakulásától fogva, megmaradt a neki szabott utón és az volt a baj körülötte, hogy arról nem volt hajlandó letérni, hogy nem hagyta magát sem édes, sem érces szavakkal a nyílegyenes gazdasági fronttól eltéríteni. Községi, városi, megyei, állami avagy szövetségi politika: egyenes választási heccek, vagy görbe graftek és panamák, ál­talunk egyformán kezeltettek. Ha nagyobb volt a hang és lárma a dolgok körül, mi is gyakrabban foglalkoztunk velük. Ha kisebb ugv rá sem hederitettünk. Minket a munkások szervezetlensége a szervezetlen munká­sok szervezése és nevelése kötött le, az érdekelt mindig elsősor­ban és mindenek fölött. S hogy most Pennsylvania állam Arthur James névre hall­gató kormányzóját tollhegyre szúrjuk, annak sincsen különö­sebb oka. Erre azzal szolgált rá a kormányzó ur, hogy a közel­múltban olyan nyilatkozatokat tett, ami nem vall valami külö­nös politikai bölcsességre, de még államférfim meglátásra sem Ugyanis, amikor az épület ipar fellendítését célzó javaslat ellen foglalt állást és ellenfelei azt kérdezték tőle, hogy hát mi lesz az államban megszüntetett WPA-ről lekerült munkanélkü­liekkel? Mi lesz azokkal, akik a reliefről is lekerültek? Azt fe­lelte, hogy: Egy lyukkal beljebb húzzák a nadrágszijjat és meg­tanulják az élet nehezebb részét is. Ha szabad ezt mi úgy egér szitenénk ki, hogy az élet nehezebb részének megtanulásának az ábc-je ott kezdődik, hogy meg kell tanulni nem hinni a politiku­soknak. Ám amennyiben a nadrágszijesathoz és lyukakhoz nagyon közel van a gyomor, valóban James kormányzónak lesz igaza abban, hogy a tanulást nehezebbik oldalról közelitik meg azok a szerencsétlenek, akik a köldökzsinór fájdalmain keresztül érzik a társadalom vajúdását és egy pusztulásra Ítélt rendszer tart­hatatlanságát. Nem perlekedünk James kormányzóval. Ha politikus is, azért mondhat igazat. Tanulni kétféleképpen is lehet. Könnyeb­ben és nerezebb utón is lehet tudáshoz, felismeréshez jutni. A proletárok szerte a világon a tanulás nehezebb utján bo­torkálnak s ha a felébredés a köldök zsinóron keresztül vezet, úgy James kormányzó ur szolgálatot látszik tenni a nehezen ta­nulóknak azáltal, hogy a reszkető kezeket, a nadrágszijra pa­rancsolja. Úgy tudjuk a dolgot, hogy minden nadrágszijnak van ám vége és a lyukak sem megszámlálhatatlanok rajtok. És ha egy­szer a számolás végére ér a proli, ha a lyukgatással addig bel- jebbezik, amig a nadrágszij összehúzása által köldök kötés összeér a hátgerinccel, a felismerés nehezebbik utján is oda ér, hogy nincsen mit várnia sem a kapitalista rendszertől, sem azok­tól, akik haszonélvezői. BEFEJEZETT TÉNY Irta: FÖLD VARY MIHÁLY, Budapest (1939 március 16.) Az elmúlt és szeptemberi eseményeivel kapcsolatban rámutattunk arra a tényre, hogy a négy fasizta európai miniszterelnök (Chamberlain, Bonett, Hitler és Musso­lini) által végleges “béke megnientési hozsánna frázisnál és szé- ditésnél nem egyéb. Sajnos az események minket IWW-istákat igazoltak. 24 óra alíftt Kelet-Európábar/*> elbukott az u. n. polgári demok­rácia egyetlen és utolsó végva­ra Csehszlovákia. Elbukott ? Nem .ez túlságosan szép és hő­sies kifejezés. Egyszerűen el­adták amiként a barmokat- szokták a vásáron. A müncheni négy hatalmi konferencián történt meg ez az adásvétel és ma már az egész világ közvéleménye tisztában van azzal, hogy mindaz amit Chamberlain és Bonett csinált nem egyéb mint hitvány és gá­lád elárulása 14 milliónyi sza­badságban élő népnek nem egyéb mint ezeknek a Hitler fasizmus csizmája alá való ta- posási segítségének. Naivitás azt hinni, hogy a germán fasizmus, amely terüle­teket okupált a Haynau-Horthy fasizmus szép szeméért nébánts virágnak fogja tekinteni a ma­gyar határt. A Japánnak Mandzsúriában történt villám okupációjának germánia által európába való áttelepítése és alkalmazása be­vált. Bekellett válnia annál is inkább, mert, hogy eredménye­sen alkalmazható legyen ehhez Chamberlain és Bonnet is kel­lett. A germán terjeszkedés ma már nem a népi népcsoportok területeire terjeszkedett ki, amivel szeptemberben az egész világot megszéditették, hanem az osztrák-magyar monarchia | volt területeinek bekapcsolásá­ra a német élettérbe. Csehszlo­vákia okupáláció járói kiadott német jelentés is imigyen em­lékezett meg az okupáció tényé- ről. Ebből világosan látható, hogy az osztrák-magyar volt mo­narchiából, ami még nem lett mint jogutód által de facto a németbirodalmhoz csatolva, az Magyarország, Horvátország és Bosznia. Mivel Anglia és Fran­ciaország a müncheni konferen­cián teljes cselekvési szabadsá­got adott Kelet-E urópában — miként Bonnet most beismerte — Németországnak igy egészen bizonyos az, hogy miként Cseh­szlovákiának 12 óra alatti ka­tonai u. n. villám okupációjánál történt, hogy befejezett tények elé lett a világ közvéleménye állítva, azonmód a következők­ben a volt osztrák-magyar mo­narchia hátralékos területeinek okupációjánál is igy fog a sor­rend bekövetkezni. Hisz Ma­gyarországon is lesz és van egy Heinlein, Horvátországban is van egy Hacha és Boszniá­ban is akad még egy dr. Tiso féle ’’hazafi” akit pénzzel, szép szóval meglehet vásárolni. Az a tény, hogy Németország ezen lépését Magyarország ul­timátum átnyujtásával, fegy- verletételi fölszólitással, majd a ruszinföld okupálásával tá­masztotta alá és tette a német birodalmi hadsereg számára a Csahszlovák köztársaság villám megszállását szinte ugyanazon órában és percben germán pa­rancsra legföljebb annyit je­lent, hogy a Haynau-Horthyék a magyarok költségére és nem a németekére szállották meg a ruszinföldet és mint a volt mo­narchia egy részét tálcán ké­szen fogják Magyarországgal együtt a németeknek átadni. Nem véletlen tehát az együt­tes akció a germán és a magyar fasizmus urai között és bár Olaszország gátépitési terve a magyar-lengyel közös határ megvalósul, ezáltal áradat föl­tartó ereje alig jóhet számítás­ba egyrészt azért, mert a euró­pai fasizmus karmestere már nem Mussolini, hanem szeptem­ber óta Hitler lett és a porosz agresszivitás világszerte közis­merten sokszorosan felülmúlja az olaszt. (Folytatás a 6-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom