Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-04-22 / 1055. szám
1939 április 22 BÉRMUNKÁS 3 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL “___CS.. Ő MEGJEGYZÉSEI BIRINYI UTÓDJA A múlt héten megírtuk, hogy Dr. Birinyi a magyar kormány clevelandi emisszárusa kvitolt, lemondott arról, hogy az amerikai közvéleményt megnyerje a “magyar igazságnak”, illetve mert az amerikai magyayrság nem volt hajlandó Birinyi ur könyvét kemény két és fél dollárért megvenni, hát ő meg nem hajlandó ingyen hazát menteni. Lemondott arról, hogy továbbra is “felvilágosítsa” az amerikai közvéleményt. Nem igaz az, hogy más kárán tanul a magyar, mert, hogy a fent nevezett fajmagyar bele bukva a hazafias üzletbe és letette a lantot. íme már akadt egy 6 percentes magyar, aki megpróbálja átvenni Birinyi szerepét és folytatni az amerikai közvélemény megnyerését a magyar náci kormány érdekében. Ez a 6 percentes üzletember úgy gondolkodik, hogy Birinyi- nek azért nem sikerült az üzlet mert nagyon drágán mérte a hazafiságot, azért ő most mélyen leszállitott áron fogja kiárusítani a hazát. Tárcái ur a keresztes lovag a múlt héten bejelentette, rogy ő most már minden erejével neki fog és meg fogja változtatni az amerikai lapok véleményét, bebizonyítsa nekik azt, hogy a Horthy kormány egy független szabad Magyarországon uralkodik akiknek semmi közük nincs Hitlerhez. Ezért a nagy munkájáért nem is kíván öt dollárokat, hanem csak azt kéri, hogy minden magyar küldjön neki egy pár nickelt. Ahány 5 centet kap annyi amerikai lapot, politikust egyetemet fog meggyőzni a magyar igazságról. No amerikai magyarok itt az alkalom, amely soha többé visz- sza nem jön, itt van a “kerge” Birinyi méltó utódja Tárcái Lajos, aki hajlandó meg menteni a hazát és ezért a nagy munkáért, nem is két dollárokat, még csak dimeokat sem, hanem csekély őt centért szeretet hazánkat Horthytól, Imré- dytől, a zsidótörvénytől hajlandó megmenteni. Tessék beszállni, őrmestertől lefelé csaá felét fizetik. Segítsetek a szegény hazán és a még szegényebb Tárcái uron, csekély öt centtel. NÁCIK KÖZÖTT A körülmények véletlen játéka folytán, már a második munkát kaptam, tiszta nácik között és igy alkalmam volt bepillantani a náci gondolkodásba egészen közelről. Két hetet dolgoztam egy kis asztalos műhelyben, ahol a bősz, a fia és a három munkása, tagja a náci szervezetnek. Megdöbbentő az a fanatikus gyűlölet, amely ezeket a fickókat eltölti. A legvadabb gyűlölettel Roosevelt elnököt kezelik. Nincs az a szidalom, rágalom amelyet rá ne dobálnának, azért mert nem a leghizelgőbb véleménye van Hitlerről. Nem kevésbé szeretik a radikálisokat és a zsidókat sem, szerintük úgy a radikálisok, mint Roosevelt és a kormánya a nemzetközi zsidók bérence és a legenyhébb amit kilátásba helyeztek az, hogy mind annyio- kat belefojtsák a Lake Eriebe, ha Hitler uralomra jut ebben az országban. Ami szerintük 2 év múlva feltétlen be fog következni. Az egyik egy magyar sváb meglehetősen ismeri a amerikai munkásmozgalmat és a radikálisokba belefoglalta az S.L.- P.-t is mint olyanokat, akiket szintén úsztatni kívánnak, én ez ellen tiltakoztam, hivatkozva arra a munkásmozgalom ellenes munkára amit ezek a szegény- legények 30 év óta elkövetnek, mondottam neki, hogy ezek a kudlikok tulajdonképpen a szálás csinálóik a kommunistákkal együtt a fasizmusnak, mire ő kijelentette, hogy jól tudja, hogy az S.L.P. nem végez forradalmi munkát, de ha bele akar illeszkedni a “jövő” rendszerbe, akkor el kell hagyniok, a forradalmi jelszavakat, mert azok káros elváltozást okoznak az olyan félbolond álmodozók gondolkolásában, mint amilyenek az S.L.Pisták. Megnyugtattam a bodyt, hogy ha a munkásság nem találja meg az utat a fasizmus elleni harchoz, az S.L.P.-vel nem lesz bajuk, mert ezek a kudlikok, nagyon szépen elfogják hagyni a jelszavakat és bele fognak illesékedni a “jövő” rendszerbe, amire predesztinálja őket a 30 éves múltjuk. Ml LESZ A PUSZIVAL? Amint a magyar lapok annak idején Írásban és képben is lehozták, a magyar-lengyel közös határ megteremtésének a pillanatába, a magyar és a lengyel csapatok parancsnokai a találkozásnál összecsókolództak. Erről a csókról rengeteget Írtak össze a magyar és lengyel lapok, megható módon írták le ennek a csóknak a fontosságát, amely örök pecsétet ütött rá a hagyományos, lengyel- magyar barátságra. Most ezzel a csókkal baj van. A nagy testvéri ölelkezés veszélybe került és nem lehetetlen, hogy a két csókolódzó úri ember (aki közül a magyar Bél- dy ezredes, a vezérkari tisztem volt a vörös hadseregben) rövidesen egymásba vágja a kardját. Az imperialista hatalmak csoportosulása, nagyon gyors ütemben történik meg és nem lehetetlen, hogy a, szónoklatok helyett rövidesen összeütközik a két csoportosulás. A magyar kormány amint jól tudjuk, egyetlen európai ország amely nyíltan, a legszorosabb szövetséget tart fen a Hitler- Mussolini fasizta hatalmakkal. Mig a testvér lengyel nemzet, most kötött vérszerzcdést az angol-francia “demokratikus” imperialista hatalmi csoporttal. Bizony keserű lett a magyar hazafiaknak ez a csók. Mert tudják azt, hogy ez elkövetkezendő háborúba a lengyel testvérnek, az lesz a szerepe, hogy a közös határon áttörve megakadályozza Hitler hadseregének a felvonulását Románia ellen. Sőt a lengyel testvér nemzet és ezen csak azok csodálkoznak, akik sohasem olvasnak. — Franciaországban még a 18-ik században olyan elterjedt volt a babona, hogy egész területek népessége vitus táncba esett: Egy érsek elhunytával, a temetőt ostromolták állandóan, hogy annak szelleme megóvja őket a rossz betegségektől. Annyira elfajult és veszélyes arányokat öltött a dolog, hogy az akkori király egy ilyen parancsot függesztetett ki a temetőre. — Királyi parancs, hogy e szent helyen, az Isten csodát tenni ne merészkedjen! A nemek közötti párhuzamban, a férfiak nemi zsarnokságának volt áldozata a nő egészen a közelmúltig — mondja Vambéry — ennek oka viszont a két nem közötti gazdasági viszonyban lelhető fel. — Az osztályokra tagozódott társadalomban — a középosztály tudatlansága szinte megdöbbentő. — Az arisztokrácia viszont olyan mint a krumpli növény. Az egyedüli élvezhető része a földalatt van. A háborúval kapcsolatos véleményét igy illusztrálja a tudós. — Mit szólnának ahoz a disznótenyésztőhöz, aki száz disznaja közül a 98 egészségeset elpusztítaná és a két satnyából próbálna nyájat nevelni? Hát szerencse, hogy az ember legalább a disznótenyésztésben nem olyan ostoba mint — Miután az állatvilágnak tudtommal nincsen közöttünk képviselője — mondja Vám- béry dr: — úgy magunk között állapodjunk meg, hogy a Nílus menti lovak, ha tudnának repülőgépeket készíteni és repülni; akkor sem pakolnák tele bombákkal, hogy a kínai lovakra rádobálják azokat, mert hiszen a lovak intelligens állatok. Az iskolai nevelési rendszerről nemkevésbbé lesulytó véle ményt nyilvánított. Tanítani az iskolákban tilos olyan módszerekkel, amelyek a dogmákat kizárják. — Nem fejlesztik a gondolatot, hanem elzárják és meggyőzés helyett, hitet terjesztenek az ifjúság között. — Nem vagyok ellene a tekintélynek, módja. Érdemsze- rint, kell tekintélye is legyen az embernek de . . . nem a tudást tekintik manapság mint a haladás eszközét, hanem az erőszakot. — A politikának, mindig a kerülő ut a legegyenesebb vonal. valószínűleg, garantálja a vele szövetséges Romániának a határait, tehát Erdélyt is. Igv érthető, hogy a tegnap még a csókon lelkesedő Csongrádi Ta- tyu, a lapjában ma már megfenyegeti Lengyelországot, hogy ha nem paríroz Hitler hatalmi csoportjának, akkor ez a csoport beleértve Magyarországot is, újból feloszlatja a “testvér” Lengyelországot. — Kolompost sem láttam még olyant, A JUHOK KÖZÖTT, amely saját maga akasztotta volna nyakába a kolom- pot. De olyan esetről sem tudok A JUHOKNÁL, hogy ezer ko- pót hívnának segítségül csak azért, hogy saját kolomposukat azok védjék meg tőlük. A kérdések során csak röviden tért ki a magyar állapotokra és egy angol közmondással jellemezte a magyar kormánykörök helyzetét: — They are between the devil and the deep sea — (Az ördögök és a tengerek mélysége között imbolyog- nak) Dr Vambéry csak úgy a sorok között — egy megjegyzéssel sejtette a hallgatósággal, hogy valószínűleg végleges Magyarországról való távozása. Mint mondotta: — A menekültek ügyével foglalkozva, a Manchester Guardian cimü londoni lapban egy cikket irt, melyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a menekültek problémája, az okok eltávolítása nélkül megoldhatatlan és az okok viszont a diktatúra rendszerében vannak. Dacára annak, hogy a londoni lapokat repülő posta viszi Pestre és megjelenésük után való napon, már lovassuk — mondja Vámbéry — a cikk megjelenése után eltelt TIZENKETTEDIK NAPON — négy pesti NÁZI lapban egyszerre vezércikk jelent meg — amelyben érezni lehetett a német utasítást. Valamennyi cikk egyhangúan azt követelte tőlem, hogy ha olyan cseh barát vagyok, mehetek Cehországba, vagy Bagdadba — én meg az Egyesült Államokba jöttem. így hát sejteni lehet, hogy egy nagytudásu, tekintélyes emberrel a külföldön bolyongó emigránsok tábora megszaporodott. A magyarországi elnyomottak viszont egy igazi barátjukat veszítették Vámbéry Rusztemben, akinél bátrabban senkisem szállott értük síkra a legsötétebb napokban. Remélni szeretnénk, hogy ilyen harcosként is befog mutatkozni az amerikai magyar munkásságnak, akiknek a magyarországi dolgozók valóban tejtestvéreik. Wiener. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája- Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? Dr. Vámbéry Rusztem bemutatkozása (Folytatás az 1-ső oldalról)
