Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-07-23 / 1016. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1938 julius 23. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizet.^ árak: Subscription Rates: '•'gy évre ...... $2.00 One Year __________ $2.00 félévre ................ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám _ca ..... 5c Single Copy ------------- 6c Csomagos rendelésnél. 3c______Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. ___________________Telephone: MAin 8121 Entered as seccyid-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A riverheadi Názi-per Fricskázza:............r . . . . r A MUNKÁS B. SZÖVETSÉG több mint harminc éves fennállásának történetében először fordult elő, hogy Himler Márton és Tárcái Lajos résztvehettek a konvencióján. Hindert, hivatalosan hivták meg — Tárcáit pedig szennyes lapjával inkognitóban szerepeltettek. Himler felvette a Judás pénzt — teljes tudósitói honoráriumot utalt ki neki a “Szocialsta” titkár annak ellenére, hogy CSAK KÉT FÉL NAPIG fertőzte a konvenció levegőjét, négy napi képviseletért kapott pénzt. Most azt olvassuk, hogy a “többség” a központi tisztviselők mellett döntött. Engedtessék meg kiegészíteni, hogy nem irigyeljük. Azt meg pláne nem, hogy a központi bürokraták agyondicsérésében, Himler lapja és a Betyár Világ vezet. Gratulálunk a találkozásnak. * * * Nagy port vert fel az elmúlt héten, hat názi vezérnek az elítélése Riverhead Long Islandon, melynek akkordjai túlszárnyaltak a tengeren egészen Hitlerék tanyájáig, ahonnan a kábel jelentések nagy felháborodásról számolnak be. Nem vagyunk az amerikai igazságszolgáltatásnak túlságos rajongói, de ezzel az ítélettel amellett, hogy megegyezünk, enyhének is tartjuk. Hiszen a Sigfried Názi telep a szó szoros értelmében katonai tábor volt, ahol németországból importált názi tisztek képezgették ki Hitler a-la-mód, az amerikai német názi- kat, nem csak egyszerű szalutálásra, hanem katonai szolgálatra. A Sigfried telep szemtelen náziai addig feszengtek, amig utolérte őket nem csak a környékiek jogos felháborodása, de a törvény keze is. New York államban, a K.K.K. garázdálkodásai ellen, még 1923-ban hozott törvény cikket vették igénybe, melynek értelmében, minden olyan egyesület mely esküvel veszi fel a tagjait köteles a tagsági névsorát a törvényes közegekhez beszolgáltatni. Ennek a törvénynek nem tettek eleget a názik és ezért állították őket elő. A tárgyalásnak a tanukihalgatásokkal egyetemben olyan részletei kerültek nyilvánosságra, hogy a per befejezése után, az adatok melyek megdöbbentők, a szövetségi kormánynak szolgáltatták át. Az Ítélet maga nem méltányos, öt názi vitézt, hat havi felfüggesztett börtönbüntetésre és ötszáz dollár pénzbírságra Ítéltek el, mig a főszereplőt ugyanennyire, a börtönbüntetés kitöltésével együtt. Magát a tábort, mint egyesületet, 10 ezer dollár pénzbírsággal sulytották, ami valószínűleg egyenlő lesz a telep elárverezésével. Hangsúlyozzuk, hogy az ítéletet helyeseljük és enyhének tartjuk. De fölötte nem lelkesedünk azon oknál fogva, mert a názik fölötti Ítélkezést olyan közegek hajtották végre, akik ’szemrebbenés nélkül sokkal szigorúbb Ítélet kimondására is hajlandók lesznek szervezkedő és harcoló munkások fölött. A názismust nem birói testületeknek kellene elitélni, hanem az erőteljes, harcos és feltörekvő munkásmozgalomnak. A háború előtti nagy bérharcokban, a háború alatti és az azt követő hisztériás időkben, épen az IWW. tagjainak volt alkalmuk saját bőrükön tapasztalni, hogy a törvény gyakorlata, az osztálytársadalom kezében milyen kétélű fegyver. Tagjaink ezreinek letartóztatása, bebörtönzése és deportálása ugyan olyan “bölcs” birók kezéből származott, mint a Riverheadi názik fölötti ítélkező. Tom Mooney, Warren K. Billings, Mike Lindway és az osztályharc többi rabjai, ugyanazon törvénykezők “bölcsességének” lettek az áldozatai. Megtanítottak és bele kényszeritettek bennünket, hogy bármily szükek is a társadalmi törvénykeretek, csak közöttük mozogjunk és jaj nekünk, ha kereteit átlépjük. Ennek a kétes törvénytiszteletnek megtépázott prezstizsére tettek Riverheaden egy szép foltot. De ugyanezen törvények azok melyeknek pallósával minden pillanatban kész a szervezett munkásság legjobbjai- ra is lesulytani az osztálytársadalom, ha utjukba kerülnek. Ezek azok a paragrafusok, melyekkel a modern kapitalizmus felvértezte magát és meggátolta a munkásság szervezkedését és szervezett erejének gyűjtését. S hogy itt-ott másokra is alkalmazzák, az Ítélet és ítélkezés általunk való elismerésének határa nem megy messzebb a jóváhagyásnál. Nem tartunk ott — hej pedig de szeretnénk, hogy a forradalmi munkásság szervezett erejével mondhatna ítéletet nemcsak hivalkodó, hencegő, garázdálkodó hitler bérencek fölött, hanem szunnyadozó erejének felébresztésével felfeszithetné a börtönlakatokkal zárva tartott rácsokat és átformálásához láthatna az egész társadalmi gazdasági berendezésnek, mely akkor is csak egy nagy börtön, ha a názik elitélve, avagy szabadon járnak kelkelnek benne. Akik nem értik jobban a kapitalista társadalom alapját és természetrajzát, csak lelkesedjenek, örüljenek az Ítéletnek. Mi egyszerűen tudomásul vesszük azokat és a kapitalista törvény- tisztletet meghagyjuk azoknak a nyárspolgároknak, akik egy igazságos ítélet mellett, száz igazságtalant máról holnapra elfelejtenek. CSAK ÚGY TÉVEDÉSBŐL . . . kétféle napidijat utalt ki a titkárság a konvenció sajtótudósitóinak. Ezt a tévedést, elismerik a julius 3-án tartott gyűlésen, de nem nevezik meg, hogy melyik volt az a 4 lap, melynek tudósítóit “TÉVEDÉSBŐL” napi 7 dollárjával jutalmazták. Viszont a “TÉVE- DÉS”-re másnap rájöttél és a 16 dollár különbözetet még “TÉVEDÉSBŐL” sem kapta vissza a Szövetség két hónappal a “TÉVEDÉS” után. Tévedésből NEM MERTÉK leközölni egy osztály levélbem követelésére sem, hogy mely lapok érdekében “TÉVEDTEK”. Ez ügy tisztázása körül persze még több tévedés is lesz . . . Mert a múlt havi kimutatás 148 dollár, “TÉVEDÉSBŐL” NEM STIMMEL ÉS NEM IS FOG STIMMELNI! Négy és három az hét . . . négyszer 28 az 112 dollár: háromszor 24 az 72 dollár. “Tévedésből” tessék ezt úgy összeadni, hogy 148 dollár legyen és akkor nem lesz “TÉVEDÉS” hanem más valami . . . * * * HA A SAJTÓ HONORÁLÁSA KÖRÜL a “csalhatatlan szocialista” fő és altitkár urak tévedhetnek, ha az ellenőrök és szám- vizsgálók is tévedhetnek, akkor jogosan tételezhetjük fel, hogy a sajtó közlemények megértése, mérlegelése körül is megbicsaklanak a számoktól megzavart gondolatszervek, így könnyen érthető, hogy egy “TÉVEDÉSRE” berendezett iroda bürokratái, olyasmit olvasnak ki a Bérmunkásból, ami nem volt benne. A “BÉRMUNKÁS” nem tévedett. Jól irányzott ütéseit oda helyezte, ahová célozta. Azokra, akik saját beismerésük szerint “TÉVEDNEK”. Nem az intézményre, hanem azokra a szemtelen tisztviselőkre mérte, akik huszonnégy óra leforgása alatt, egy funkciót végző, egyformán invitált tudósítóknak, kétféle mértékkel mértek. Épen ilyen “TÉVEDÉS” ugyanazon bürokraták hencegő fenyegetése is, melyben az alapszabályok gyakorlását helyezik ellenünk kilátásba. * * * AZ ALAPSZABÁLY XVI. SZ.: 1 pontja körüli “TÉVEDÉSRE” már egy ízben rá mutattunk. Hogy “TÉVEDÉS” ne essék, megismételjük: "HA VALAMELY OSZTÁLY AZ ALAPSZABÁLYOK pontjait módosítani akarja, úgy A KONVENCIÓ ELŐTT HÁROM HÓNAPPAL A SZÖVETSÉG INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK IRÁSBELILEG TERJESZTHETŐ BE A MÓDOSÍTÁS”. Véletlenül itt is “TÉVEDTEK” és csudák csudája, hogy e tévedésről az “Összetartásban” is halgatnak. Lám, mi e téren sem tévedtünk. Halgatásuk mindennél jobban igazolja, hogy mi ismerjük az alapszabályt és nem a fcnvegetődző bürokraták. Nem mi, hanem ŐK követtek el szabálysértést. Csak lassabban az agarakkal ... Az alapszabály gyakorlása és betartása nagyon fontos, minden tagra, de mégfontosabb egy egyesület tisztviselőségére. Miért nem tartották be? Miért rúgták fel a konvención? Erről beszéljenek! M * MÉG NEM TARTUNK OTT, hogy fenyegetések miatt önmagunkat szájkosarazzuk meg. Nem is olyan anyagból gyúródtunk, hogy holmi fenyegetésektől egy könnyen megijedjünk. Alapszabálytipró, elvtelen bürokratákkal, volt már "nekünk dolgunk máskor is és munkásmozgalmi gyakorlatunkban megedződtünk hozzá, felkészülten állunk rá a jövőben is. E sorok íróját, nem akartak vissza venni három évvel ezelőtt tagnak az olyan bürokraták, kiknek félni valójuk volt tőle. S mert^ gyakorlati téren szerezünk bizonyságot arról, hogy a személycsere nem változtatta meg a bürokratizmust: mert megvagyunk győződve, hogy a jelen főtitkár cseppet sem különb a menesztettnél, tőle sem várunk egyebet, mint elődje nyújtott. A felnemvétel és az kizárás egy kategóriába tartozik, egyforma következményekkel jár. S ha a kritika szabad gyakorlásának a tagsági jog áll útjában csupán, MEGFELELŐ ERŐPRÓBA UTÁN inkább jogainktól hagyjuk magunkat megfosztani semmint lemondjunk szigorú kritikánk szabad gyakorlásáról. Mi nem várunk méltányo- sabb eljárást a jelen tisztikartól, mint amilyent elődeiktől kaptunk és ők se várjanak egyebet, mint amit elődeiknek adtunk . . .
