Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-07-23 / 1016. szám
1938 julius 23. BÉRMUNKÁS 5 oldal ^ "Szervezés" — "Nevelés77 — "Felszabadulás77 ^ V/ ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W Az Események Nyomában “Szegény embernek, szegény a sora”. Sok igazság van e régi magyar dal pár sorában. Mert ha a szegény munkásember nem dolgozik, akkor — naplopó vagy gonosztevő, ha dolgozik akkor — rabszolga, ha helyzetének javítása céljából — csatlakozik az IWW.-hez akkor — veszedelmes személyiség. Hát van borzasztóbb valami a földön mint szegénynek lenni? És mégis mit látunk? Még az enyv sem ragad annyira, mint némelyik munkás ragaszkodik a szegénységet előidéző bérrabszolgasághoz. Ha a munkások menyországot tudnak építeni mások számára, miért élnek a szegénység poklában? Azért mert a régi amerikai közmondást alkalmazzák, “Let George do it” — Majd el végzi a Gyuri. Ez a közömbösség, egymásra várás, nagyban előidézte azt, hogy a helyes szervezkedés hiányában a munkásság helyzete állandóan rosszabbodik, a “holnaptól” való félelmében gondjai szaporodnak, a nadrágszijjon levő lukakkal eggyütt. Hiába, mert — szegény embernek szegény a sora, hát még a szellemi szegényeké. Melyik fontosabb a politikai vagy ipari szabadság? Természetesen az ipari szabadság, mert nem politikai hanem ipari rabszolgák vagyunk és ezt a rabszolgaságot szeretnénk magunkról lerázni. A politikai szabadság nem egyéb, mint a munkások bolon- ditására kitalált üres frázis. Egy angol tőkésnek Amerikában nincsennek politikai jogai; mégis közösen élvezi a munkásoktól elrabolt javakat az amerikai tőkésekkel Viszont az amerikai munkásoknak megvannak a politikai jogai, még- sincs jobb helyzetben annál az angol munkásnál aki ameriká- ban van de nincs politikai joga. A munkások alkotmányjogi szabadsága értéktelen, amikor iparilag rabszolgák. Hogy iparilag szabadok lehessenek, iparilag kell szervezkedniük a munka szinterén és lerázni magukról a bérrabszolgaság jármát. Ez lesz csak az igazi szabadság. Az a munkás aki nem akar önmagáért és osztályáért harcolni, nem ér semmit, de az aki uráért, vagy urának az érdekeiért harcol, — még annyit sem ér, mert erkölcsileg gyáva. A tőkések jószivüek és az irántuk érzett keresztényi szeretettől fütve, sok-sok mindent megtesznek értünk, azt az egy- gyet kivéve, hogy lemásszanak a hátunkról, ösztönszerüen “ragaszkodnak” hozzánk mint a hernyók a falevélhez, azok sem hagyhatják ott a falevelet mert akkor éhen pusztulnának. Nagyon sok félrevezetett munkás komolyan elhiszi, hogy a tőkések az irántunk érzett szeretetből adnak milliókat kórházak, iskolák, parkok, szanatóriumok stb. fenntartására. Pedig csak az életösztön az ami őket erre készteti. A hernyók sem pusztítják el a fákat, csak a rajta levő gyümölcsöt, gyümölcs meg minden évben terem és a hernyók vígan lakmároz- nak. A tőkések nem akarják, hogy a munkások kipusztuljanak, mert mint a hernyónak a gyümölcshozó fára, nekik épen olyan szükségük van a munkásokra, hogy azokon élősködjenek. I A börtön a becsület templomává válik, ha azokban igazságtalanul elitéit munkásokat tartanak. Az ártatlanul börtönbe jutott munkásokat mint mártírokat tisztel a világ munkássága. Csak a rossz tett a gyalázat, ártatlanul börtönbe lenni, nem? Egy igazságtalanul kimondott ítélet, csak az ítéletet kimondó birát gyalázza meg. A börtönök soha nem tudták és nem fogják tudni megölni az igaz ügyet mindaddig, amig szabadságszerető emberek élnek. Vajúdtak a hegyek és szültek egy egeret, önkénytelenül is a fenti közmondás jut eszünkbe amikor a “demokratikus” országok küldötteinek a jelentését olvassuk, akik napokig tanácskoztak azon, hogy mit tegyenek a németországi üldözöttekkel akik szívesen otthagynák “hazájukat” de minden ország kapuja zárva van előttük. A menekülni akarók nagy többsége intellektuel, köztük sok ismert orvos, iró, mérnök, tudós. Az összegyűlt delegátusok “vérző” szívvel beszéltek a menekülők szenvedéseiről, de .ennél tovább nem igen mentek, mert a legnagyobb demokratikus országok közül egy sem volt hajlandó befogadni az üldözött zsidókat. Úgy tettek mint az a jószivü milliomos, aki igy szólt az inasához, mikor egy éhes koldus egy pár cent alamizsnát kért tőle. ’’James dobd ki ezt a szegény embert, mert meghasad a szivem ha a nyomorát látom”. Hosszú, tárgyalás után végre akadt három kis ország, akik készek megnyitni kapuikat a názi pokol menekült iei számára, névszerinti Mexico. Peru és Dominicon Republic. A két utolsó fejletlen iparú, agrár állam, Mexiconak szintén kevés az ipara. A menekülők közül alig akad olyan aki valaha is végzett mezei munkát. Képzeljük el milyen életet képes egy csomó intellektuel csinálni Peruban, hol az indiánokkal kell versenyezni a mezei munkán, hogy majd megéljenek. A cselekedet hangosabban beszél minden szónál. A demokrata országok vezetői most is I bebizonyították kétszínűségüket, épen úgy mint tették a spanyol munkásokkal szemben. Semlegességi határozattal akarták segíteni az élet-halál harcot vívó spanyol munkásságot és erre hivatkozva beszüntették a fegyver szállítást. De nem úgy Hitler és Mussolini, mert ők mindennel, még katonság- gal is ellátták Franco generálist. És ezer számra gyilkolják a spanyol munkásokat, a demokrata kormányok halgatóla- gos jóváhagyása mellett. V. J. NEMZETKÖZI PIKNIK. Az IWW. Olasz nyelvű lapja, az II Proletario javára, vasárnap 1938 julius 31-én d. e. 10 órai kezdettel, a Brooklyni ULMER PARKBAN (25 és Crop- sey uccáknál) Nemzetközi pikniket rendeznek az IWW. olasz tagjai. Lesznek nagyszerű szórakoztató játékok. Kötélhúzás, zsák- bafutás, bazár, tojás futás, gyermekjátékok és minden, amivel mindenkinek szórakozása biztosítva van. Nagyszerű zene és tánc éjfélig. Belépő dij 50 cent. Jegyek elővételben kaphatók a Bérmunkás Otthonban és a magyar munkástársaknál is. (1351 3rd Ave.) Útirány: Vegyék a B.M.T. West End feliratú subwayt. Leszállás a 25th Avenuenál. AZ OLASZOK KÉRELME. Joe Manganó munkástárstól hozott levelet a posta, melyben egy hirdetés közlésére kér bennünket. A hirdetés közlésének a legnagyobb készséggel teszünk eleget most is mint a múltban már oly sokszor. De a hirdetést kisérő szavakon nem tudunk hétköznapiasan átsiklani. Manganó munkástárs — ki az “II Proletario” szerkesztője — azt írja, hogy “e piknik sikerétől függ lapunk léte, vagy megszűnése”. Amennyiben az Olaszok mulatságai, mindig zsúfoltak szoktak lenni a szórakozástól, nem kérünk sokat, midőn felszólítjuk mindazon new yorki magyar munkástársakat és a Bérmunkás olvasóit ,hogy szolidaritásukkal ajándékozzák meg Olasz munkástársainkat olyként, hogy akik csak tehetik mulatságaikon jelenjenek meg. Szerk. A nyári hónapok alatt, a lapbizottság minden második szombaton este tartja gyűléseit a szokott helyen. Most szombaton este gyűlés lesz, melynek figyelembe vételét kérjük a tagoktól. Legtöbbször nagy különbség van a mindenki akarata és a közakarat között; az utóbbi a közjóra irányul, az előbbi a magánérdekekre és nem egyéb, mint az egyes akaratnyilvánítások összessége. Rousseau Karcolatok Karcolja (f) Több mint két éve hősiesen harcol a spanyol nép azért a demokráciáért, melynek védelmére kellett volna kelnie, minden civilizált ország népének. Addig mig a népek sorsa vezérek és diktátorok kezében van csak pusztulás lehet a jövő. A spanyol nép az igazi jövőért harcol, amidőn diktátor nélküli rendszert akar teremteni. Két többszörös milliomost fü- lönlsiptek, akik egymásnak adogatták el értékpapírjaikat, persze nagy vesztességgel, igy aztán nem fizettek jövedelmi adót az állampénztárba. A visszatartott pénzen aztán osztozkodtak. Ezek azok akik aztán torkuk szakadtából ordítozzák, veszélyben a haza, menjetek a háborúba! 17 ezer angol katona nem képes a szentföldön békét teremteni az ájtatos hívők között, kik szent hitben imádkoznak a tízparancsolat legfőbb pontja érdekében, NE ÖLJ! Ugyanakkor legtöbbnek bomba van a zsebében. A fasizmus áldozatainak védelmére tartott nemzetközi konferencián arra a megállapodásra jutottak, hogy legjobb volna Délamerika vadonjaiba letelepíteni az áldozatokat. A majmokat viszont Hitlerék portájára kéne terelni mint ősi elődeit az Arya fajnak. A magyar szociáldemokraták felajánlották a jelenlegi Horthy kormánynak teljes támogatásur kát a názismus leverésére. Ha holnap názi kormány lenne, ezek a kivénhedt árulók az elsők között jelentkeznének szolgálat tételre. Troyanovszky szovjet követet hazarendelték jelentkezésre. Nem tudjuk megérteni, hogy miért lett annyira libabőrös a háta és miért az a hosszas ké- szülődés az elutazásra. Hát nem örül annak, hogy a szovjet demokráciát, melyről olyan szépen beszélt a new yorki banketten, most közelről megismerheti?! Kétszáz mértföldes sebességgel döntötték le a nemzeti határokat a világkörüli repülők, akik négy napnál kevesebb idő alatt körülrepülték a világot. Ez nem csak technikai de eszmei fejlődés is a NEMZETKÖZISÉG irányában. Szocialista Lipót a te agyad lipót! A despotizmus nem azért uralkodik az embereken, hogv boldoggá tegye őket, hanem céltudatosan boldogtalanná teszi őket, hogy uralkodhassék rajtuk. Rousseau
