Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-12-03 / 1035. szám
1938 december 3 BÉRMUNKÁS 7 oldal A szavak csak akkor jelentenek valamit, ha tettek követik Mit tettél osztályod, a munkásosztály felszabadulásáért? AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL .CS. . Ő MEGJEGYZÉSEI Huszonhat év Ezekben a napokban múlt el huszonhat éve, hogy a amerikai magyar munkásság meginditot- talapját a “Bérmunkást”. Több mint egy negyed századon át, bátran, megalkuvás nélkül hirdette ez a lap az ipari pnioniz- must, mint az egyetlen utat, amely elviszi a proletáriátust a felszabaduláshoz, az ipari demokráciához. Ez a 26 év nem majális volt, nem puha, kitaposott ut, hanem szakadatlan harc a kapitalizmus ellen, a munkásmozgalom fékerei ellen. Az ellenfél is felismerte azt a veszélyt amelyet a mai társadalmi rendszerre, a forradalmi ipari unionizmus jelent és az államhatalom egész súlyával igyekezett elfojtani az eszme bátorszavu harcosát a “Bérmunkást”. Az államhatalom segélycsapatai is. Állandó harcot vívtak, igyekeztek elgáncsolni, útjába akadályokat állítani, nyilenegyes útjáról letériteni. A segélycsapatok a szakszervezeti bürokráciából, a pártpolitikusok, mint a Kommunista Párt, az SLP. az SP. fakirjai- ból toborzódtak össze és nem rajtuk mullott, hogy a “Bérmunkás” ma is olyan törhetetlenül, éppen olyan bátran hirdeti az ipari unionizmust mint 26 évvel ezelőtt. A köréje csoportosult öntudatos forradalmárok, áldozatkészsége, szilárd meggyőződése, verte vissza az államhatalom és segélycsapatai támadásait és mentette egy negyed századon át a 26 éves születés napjáig, a lapját a “Bérmunkást”, hogy tovább folytassa a küzdelmét a proletáriátus felszabadulásáig. A 26-ik évfordulón indul meg egy uj sajtó kampány, amelynek a célja, a konvenció által kitűzött előfizetők szerzése. Azok a veteránok, kik már a bölcsőnél ott voltak. Kik később álltak a gárdába, az ujoncakkal együtt nézzenek vissza a “Bérmunkás”’ 26 éves harcára és ebben a kampányban — amikor a kapitalizmus csődje nyilvánvaló, amikor a labor fékerek hitványabbak mint bármikor, amikor a kommunisták teljesen elmerültek a mocsárba, amikor a SLP. lapja a “Munkás” csak arra jó, hogy a nyavalyás kispolgárainak az emésztését elősegítse — olyan erővel kell belefeküdni, hogy már a kampány befejezése előtt, túlhaladjuk a kitűzött célt. Ezt kívánja meg minden igazi IWW-istától a “Bérmunkás” 26 éves bátor megalkuvást nem ismerő harca. Sok az eszkimó... Alig szültett meg a fasizta magyar kormányzatot támogató, az amerikai magyarságot kizsebelő “Amerikai Magyar Szövetség” máris megindult a marakodás a konc felett. Bizony, bizony, az amerikai magyarság nem igen akarja a WP- A nagyon is szerény pedáját leadni a ’’haza” (értsd a fékerek) oltárára és igy kevés a fóka és sok a koncra éhes eszkimó. Tárcái fújta meg a riadót, tiltakozik, hogy Himler Marci egész közel jutott a vályúhoz, mig ő csak messziről szagolhat vidéki laptól azt az ötszáz szo- kolt, amelyet egy regényem másodközléséért vártam tőlük. Persze, nem küldték meg. Visz- sza kell hát mennem a városba. Le kell valahol lőni egy szépen- szóló, de magasanrepülő ötös bankót. Tudnia kell, ügyvéd ur, hogy ez volt akkoriban a létminimum bankója. Azért is volt a hátára a Lánchíd rajzolva, mert akinek ennyije sincs, az mehet a Lánchidra. Annak is csak a közepéig és ott belekap- csolódhatik egyre fejlődőbb vizi sportunkba: a fejesugrásba. — És a tizes? — tért el a tárgytól az ügyvéd sarkantyuz- va az iró keserű eszprijét, mely mulatatta. — Miért van annak a hátlapján a parlament képe? Az is szimbolikus rajz: hogy diplomatának kell lenni? — De mennyire! A parlament képe azt példázza, hogy roppant sokat kell beszélni, amig kölcsön vagy egyáltalán kiharcolt az ember egy tízest ... De térjünk vissza az én problémámra. Gyalog induljak neki a városnak, hogy átmenjek a Pongrác utón lakó kollegához? Ez igy közelebb volna . . . Bevallom, hogy nagyon oktalanul bár, de dühös voltam ebben a keserves percben szegény fejére. Menjek, ne menjek át hozzá? Nem mentem biz én. A bajban levő ember ideges. Lehet, hogy élesebben sürgetem a szörnyen fontos pár garast mint szeretném, és miért okozzak neki szomorúságot, miért bántsam meg, amikor biztosan megadta volna, ha tudná? Bekutyagoltam a városba. Másnap az estilapokban olvastam a hirt, hogy szegény öreg kollégám előtt sohasem falazzák be többé gonosz dzsinek a pénztárak ajtait. Azon az éjszakán meghalt szivszélhüdés- ben. — Különös véletlen. — Az bizony, és ha én akkor este átmegyek hozzá, holtig cipelhetem azt a gonosz terhet, hogy kellemetlen látogatásommal én idéztem elő a halálát. Szörnyű dolog lett volna ez, ügyvéd uram. — Bizony kellemetlen. — S az ennek a történetnek a morálja — amit jól meg kellene jegyezniük a hitelezőknek —: ne zaklasd adósaidat. — Csakugyan tanulságos történet ez! — mondta az ügyvéd. — Az ember nem lehet elég óvatos, mert valóban halandók vagyunk. És ezért — ne vegye zokon, szerkesztő ur —, de holnap megkérem ön ellen az árverést. — ön? . . . Ellenem? . . . — Igen, egy kollégám helyett aki nyaralni ment s én intézem az ügyeit. Ép tegnap este került a kezembe az ön aktája. Nem forszíroztam volna. De tudja, ez a történet ... Ez gondolkodóba ejt. oda. Mi mint elfogulatlanok teljesen igazat adunk a magyar követ házizsidajának, nemcsak azért, mert ő a leghűségesebb talpnyaló ja Horthy éktói kezdve a legutolsó hecckáplánig, de ő már akkor barátkozott a fasizmussal, amikor Himler még a demokráciával kacérkodott, illetve abból akart megélni. Ugyan hol volt még Himler a fasizmustól, amikor már Tárcái jó pár évvel ezelőtt, magyar küldöttség utján üdvözölte itt Clevelandban, az akkor Amerikába tartózkodó Yorga profesz- szort, a román fasizmus megalapítóját. Nem számit az sem, hogy ugyanez a Yorga volt az, aki már jóval a háború előtt Románia részére követelte Erdélyt, hogy ő volt a legvadabb magyar gyűlölő és neki oroszlánrésze volt abban, hogy nemcsak Erdélyt, de más szinmagyar területet is letépett Románia, MaNEW YORK FIGYELEM! December 3-ára most szombatra hirdetett műsoros táncestély helyett csak TÁRSAS VACSORA LESZ a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. Tehát annál inkább fontos, hogy mindenki megjelenjen, hogy elfogyasz- sza Fülöp munkástársnő által készített különleges vadaspecsenye vacsorát, melynek ára csak 40c. Munkástársaink megjelenését okvetlen kérjük. Külön meghívót ne várjon senki mert nem lesz kiküld- ve. NEW YORK FIGYELEM! Szilveszter csak egyszer egy évben van, de egész éven emlékezetében fog maradni, ha december 31-én a SZILVESZTER ESTÉT az IWW new yorki csoportjának és a Modem Színkör rendezésében fogja eltölteni. Mert olyan SZILVESZTER ESTÉT sehol a világon nem látott és nem hallott, ahol EGY DOLLÁRÉRT egy házilag készített disznótoros vacsorát kaphat és egész éjjel kitűnő cigányzene- kar mellett táncolhat és mulathat. Tehát a SZILVESZTER ESTÉT töltse ön is a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. Előjegyzéseket tehet bármely szerda vagy péntek este ugyanott, a rendező bizottság tagjainál. gyarországról. Mondom ez mind nem számit, mert egy jó fasizta, sohasem téveszti szemei elől a célt, még akkor sem ha amiatt hazaárulást kell is elkövetnie. A fenti okok indikolttá teszik azt, hogy Tárcáit is oda ereszszék a vályúhoz, mert a múltja alapján tökéletesen odaillik. Nem tesvér, nem “Munkás Jövő” hanem “Magyar Jövő” címen akarják életre támasztani a kommunisták a bedöglött Betyár Világot. Nem is kell más hozzá mint az, hogy miután leszállították az igényeket a prolik összadjanak csekély hat ezer dollárt, ha ez a kis dohány együtt van, akkor mingyárt útnak indul a “Magyar Jövő”. No proli, ki hiszel abban, hogy a munkásosztály hivatása az, mogy megdöntse a kapitalista társadalmi rendszert, itt az alkalom szurkold le a dollárokat, add oda a napibéredet, amelyet az Uncle Sam oly szük- markuan ad ki neked. Nem leszel egyedül az Honor listán, elől lesznek a vezéreid a Nagy Jánosok, a Fehérjóskák, kik nem egy napibért, hanem mint vezérekhez illik, egy egész hetibért fognak adni — no ne ájulj el nem oda adni — hanem megígérni. Igaz, hogy még az ígéret is csak abból a fizetésből történik, amit majd a Nagyjánosok, a te általad összeadott összegből fognak felvenni. Adj proli. Minden cent amit oda adsz, számit, segít, igen segít fentartani ezt a düledező tőkés termelési rendszert. Mindent cent egy akadály a felszabadulás útjába, ha ez a célod, ha a kapitalizmust akarod erősíteni akkor csak adj, mert a célod eléred. Megindul a Magyar Jövő, ismét álláshoz jutnak a Nagyjánosok három hónapig, mert egyet garantálunk, és ez az, hogy adhatnak akármilyen nevet, lehet az “Magyar Jövő” egy bizonyos, hogy 3 hónapon belül a Betyár Világ mellé fektetehetitek. Viszont ha nem a kapitalizmus erősítése a célod, úgy állj mellénk, hagyd ott a politikai szédelgőket, bármi legyen is a nevük. És küzdj a felszabadulásért az egyetlen lehetséges módon, az ipari unionizmuson keresztül az osztályod felszabadulásáért az Ipari Demokráciáért. "Magyar jövő"
