Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-10-29 / 1030. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 október 29. EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. VALAMI KÉSZÜL A minap egy brosúra került a kezembe, melynek címlapján a következő áll: “Declaration of Economic Independence 1938” ami magyarul annyit jelent, hogy: “Gazdasági Függetlensé­gi Nyilatkozat”. A cimlap alján a kiadóként a “The C.I.O. Rank and File Progressive Unity Committee” szerepel. Ebből azt tudjuk meg, hogy a füzetet a CIO. haladó tagsága adta ki. A füzet előszavának első két sza­kasza a következőket tartal­mazza magyar fordításban: “Ezen egyszerű szavú üzenet hivatása az amerikai munkássá­got gondolkozásra és akcióra buzdítani a reális vonalon. Azon­ban, a CIO. alakuló Konvenció­jának a küszöbén szorosan a CIO. tagságához szól és min- denekfelett az összes Munkás Szervezetek osztálytudatos tag­ságához. “Ezen konvenció hivatása lesz a szervezet állandósítása. Ezen teljesítménynek az ered­ménye valamennyiünknek élet­be vágó fontosságú. A terv fo­lyamatban van, jó, vagy rossz. Amikor a formát már megön- töttük, annak változtatása nagy nehézségekbe fog ütközni. Ép­pen ezért valamennyiünknek egy osztálytudatos Ipari Szer­vezet praktikus programjának kidolgozásához kell hozzá járul­ni. Az Ipari Demokráciát kell építenünk!” Az előszó többi része felhív­ja az olvasókat a “Nyilatkozat” “Szekezeti tervezeti” és az “Alapszabály” tervezet alapos tanulmányozására. A “Nyilatkozat” első szaka­szai a munkásság reménytelen helyzetével foglalkozik. Leirja a munkásosztály hivatását a tár­sadalomban és megállapítja azon sérelmeket, melyek a mun­kásságot érték és érik a kapi­talista termelési rendszerben. Leszögezik, hogy a kapitaliz­mus mint fosztja meg a mun­kásságot a termelt javaktól és a technika vívmányai, melyek­nek hivatásuk volna a termelő munkásság részére megkönnyit- teni a termelést mint válik azoknak kárára. Mindezek elso­rolása után megállapítják, hogy: “folyamodtunk természe­tes igazságérzetükhöz (a kapi­talistákéhoz) és igyekeztünk meggyőzni őket rokon érdeke­inkről és ezen jogbitorlás mel­lőzésére bírni őket, amely kike­rülhetetlenül veszélybe dönti gazdag földünket. Az igazság szavai azonban süket fülekre ta­láltak. Éppen azért azt kell megállapítanunk, hogy a kapi­talisták az emberiség ellensé­gei.” Ezek elmondása után a kö­vetkezőket nyilatkoztatják ki, amely szavak nagyon ismerő­sek füleinknek. Heiyenként szó- ról-szóra, más helyeken kibővít­ve, vagy megrövidítve közlik az IWW. “elvinyilatkozatát”. De olvassuk a nyilatkozatot: “Kijelentjük, hogy a munkás osztály és munkáltató osztály között semmi közösség nincs. A munkásságnak közös érdekei vannak a termelt javak meg­szerzésére és élvezésére. A mun­káltatóknak pedig közös érde­keik vannak a munkások ki­zsákmányolására a haszon ér­dekében. E túlságos javakkal rendelkező világon nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a munkás­ság milliói között és az élet ösz- szes javait azon kevesek élve­zik, akikből a munkáltató- osz­tály áll.” “E két osztály között küzde­lemnek kell folyni mindaddig, amig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokuk­ba veszik a földet és a termelő eszközöket, megszüntetik a pro­fit szerzést és megteremtik a szükségletre való termelést. “A kapitalistáknak a termelő eszközök feletti szervezett kont­rol szolgáltatja a hatalmat az uralkodásra, amely a legfonto­sabb feltétele az életnek. Úgy találjuk, hogy a termelő eszkö­zök feletti kontrol mind keve­sebb kézbe való összpontosulása az ipari unionizmust és a gaz­dasági direkt akciót elsőrendű fontosságú tényezővé teszi, amelyel felfegyverkezve vehet­jük fel a harcot a munkáltató osztly folyton növekvő hatal­mával. “A munkásosztály érdekeit megvédeni csak olykép felépí­tett és oly elvifelfogással ren­delkező szervezettel lehet, mely­nek az egyes iparokban dolgozó minden tagja, vagy ha kell az összes iparokban dolgozó tagjai egyszerre cselekednek, ha kizá­rás vagy sztrájk történik bár­mely osztályában és ezáltal az egyen esett sérelmet az összes­ség sérelmének tekintik. Akció a munkán, mint az “ülősztrájk” a “termelés lassítása” “intermi- tant” (a munka abbahagyása és felvevésének többszöri meg­ismétlése) és a munkán való sztrájkok eredményesebbeknek bizonyultak mint a kivonuló sztrájkok úgy az azonnali, mint a végcél szempontjából. Fel kell építeni a ‘repülő-osztgokat” a picket vonal megerősitére. “Az osztályharc elsősorban gazdasági harc és az uralkodás­nak — akár militarista, akár pedig politikai legyen az — a gazdasági erő a bázisa. A mun­kások számuknál fogva és mint aktuális termelők is sokkal na­gyobb erőt képviselnek az ipa­rokban, mint a munkáltatók. Az ipari szolidaritás, nevelése és a demokratikus disciplinák oly gazdasági erővé kell forrasszák a munkásokat, amely hatalma­sabb a munkáltatókénál. Ez az ipari szabadság útja! Azon kon­zervatív motto helyett: “Tisz­tességes napi bért, tisztességes napi munkáért”, ezt a progresz- sziv jelszót kell a zászlónkra ír­ni: “A bérrabszolgaság meg­szüntetése.” “A munkásosztály történelmi hivatása a kapitalizmus meg­döntése, akár a demokrácia, akár pedig a fasizta rendszer formájában legyen az. Az ipari hadsereget nemcsak a kapital­istákkal folytatandó mindennapi harcra kell szervezni a műhely kontrol, rövidebb munkaidó, magasabb vásárló képesség és jobb munkáviszonyokért: — ha­nem hogy folytassa a termelést és szétosztást, nem profitra, hanem szükségletre, miután a kapitalizmust megszüntette a Kapitalista Osztály Általános Kizásárával az Iparokból. Ipari­lag szervezkedve az uj társada­lom szerkezetét építjük a régi­nek keretein belül: — amely az Ipari Demokrácia, a Ko-opera- tiv Ipari Közöstársadalom. “Annak tudatában, hogy ily tudományos alapokra fektetett Egy Nagy Szervezet elengedhe­tetlenül szükséges felszabadu­lásunkhoz, mi amerikai munká­sok egyesüljünk az alábbi alap­szabályok értelmében:” Az alapszabály első pontja ki­mondja, hogy a szervezet neve: “Industrial Union of America” legyen. A 2-ik pont kimondja, hogy a szervezetnek tagjai csakis aktu­ális bérmunkások lehetnek. Megállapítja a csoportok, kerü­leti és területi bizottságok ha­táskörét stb. Kimondja továbbá hogy nem szakmák, szerszá­mok,^ hanem a termelt áruk gyártási folyamata szerint cso- potosulnak, és megjelöli az Ipa­ri Szervezetek számait. A “Függelékben” (By-Laws) meghatározzák, hogy a szerve­zetből egyetlen bérmunkás sem zárható ki, szin faj nemi, nem­zetiség, vallás, vagy politikai felfogás miatt. Munkavezetők akik felvételi és elbocsájtási jo­gokkal rendelkeznek nem lehet­nek tagjai a szervezetnek. A különböző Ipari Szervezetek egy egészet alkossanak, inkább, mint laza szövetségét a szerve­zeteknek. Egyik ipari szervezt- ből a másikba való áthelyezés jogos és díjmentes legyen. A függelék 3-ik pontja ki­mondja, hogy: “Az IUA. tiszt­viselői nem hosszabb, mint két évre válatszhatók meg és a tisztviselő ugyan azt a tisztsé­get csak két egymásután követ­kező terminusban töltheti be. A lemagasabb tisztséget viselők és szervezők fizetése nem ha­ladhatja meg az iparokban fog­lalkoztatott képzett munkások átlagos hetibérét, melyhez ha a szükség megkívánja mérsékelt utazási költség engedélyezhető.” A demokrácia ápolása céljá­ból, megszabja a függelék, hogy konvenciók alkalmával a csoportok és ipari szervezetek határozott utasítással lássák el a delegátusokat minden fonto­sabb kérdésben, valamint a tisztviselők ajánlására. A kon­venciók határozatai csak akkor emelkednek törvényerőre, ha azokat a tagság referendum ut­ján jóváhagyja. A tisztviselők a tagság által választandók és visszahívhatók referendum ut­ján. Fizetett tisztviselők gyűlé­seken csak szólási joggal ren­delkeznek, kivéve egyenlő sza­vazat esetén. Ajánlják továbbá, hogy a be- iratási dij ne lehessen maga­sabb mint, öt dollár, a havi já­rulék pedig nem kevesebb mint 50 cent és nem magasabb mint egy dollár. A 10-ik pont kimondja, hogy az IUA. szorosan az osztályharc alapján álljon és minden kapi­talista és militarista háborút ellenez. “A kapitalizmus úgy a demokrácia, mint a fasizmus fázisában is kapitalizmus és nem szabad, hogy megtévesszen bennünket a “közbiztonság” és a “demokrácia védelmének” propagandája. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a militarizmus gépezete a gyom­rán keresztül működik és a gaz­dasági direkt akció a leghatha- tósabb eszköz a háborús lordok és diktátorságra törekvők el­len.” A politikai pártokra vontako- zólag kimondja, hogy: “minden óvó-eszköz igénybe veendő a tagság között az ipari szolidari­tás ápolására, a szervezetnek a politikai pártoktól való távol tartására és a politikai pártok­nak a szervezettől való távol tartására.” Az IUA. ellensége a “check­off’ rendszernek, ahol a havi dijakat a vállalat irodájában vonják le a fizetésből, valamint ellenzi az időhöz kötött szerző­dést. A munkáltatókkal csakis az érdekelt munkások által vá­lasztott bizottság tárgyalhat és a szervezet tisztviselői és ügy­véd csak mint tanácsadók ve­hetnek részt ily tárgyalásoknál. A fentiek a főbb kivonatai azon kiáltványnak melyet a CIO. “Rank and File” tagsága bocsájtott ki. Akik ismerik az IWW. elvi felfogását, szerkeze­tét és gyakorlati működését, azok valószínűleg ráismernek, hogy ezen uj szervezet terveze­te szoros másolata az IWW-nak. Hogy egy uj szervezet alakítása célszerü-e, vagy szükséges-e most nem kívánjuk vitatni. Nem tiltakozunk az ellen, hogy “ellopják” az IWW. 'platform­ját. Egy fontos ténnyel állunk szemben, és pedig: A munkás­ságnak szüksége van egy erő­teljes forradalmi Ipari Szerve­zetre! Ha ezt ilymódon sikerül hamarább kiépíteni, csak a mun­kás osztály ellenségei állhatnak annak útjába. Lapunk olvasói között megle­hetős számmal vannak CIO. ta­gok, akik ezideig maguk sem tudták, hogy mily szervezetnek tagjai. A közeli, napokban ese­dékes a CIO. első konvenciója s bár nem hisszük hogy ott ezen ajánlatnak egyetlen olyan pont­ját is elfogadják, amely a for­radalmi álláspontot tükrözi visz- sza, mégis azt ajánljuk, hogy a lokál gyűléseken ismertessék azokat és a delegátusokat uta­sítsák ily forradalmi Ipari Szer­vezet érdekébeni munkálkodás­ra, bármily nevet fog is az vi­selni. UJ TALÁLMÁNY. A dohánygyártmányok niko­tinmentességének egyszerű el­járását találta fel és szabadal­maztatta egy francia föltaláló. Találmánya a vizüveg oldatából kicsapott és silicagel-nek neve­zett kovasavnak azon a tulaj­donságán alapul, hogy nagy me­nnyiségben elnyeli a fajta ke- resztülszürődő gázokat és gő­zöket. A szivarba vagy cigaret­tába helyezett kicsiny silicagel- patrónok a rajtuk keresztülszü- rődő dohányfüst nikotintartal­mának túlnyomó részét szintén lekötik .

Next

/
Oldalképek
Tartalom