Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-03-26 / 1000. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM. SZÁZEZER FŐNYI OLASZ HADSEREG A GUADALAJARA FRONTON MUSSOLINI, A SPANYOL SZABADSÁGHARC VÉRBEFOLY- TÁSÁVAL AKARJA HITLER SIKEREIT FÖLÜLMÚLNI Mussoliniék a spanyol háborúval a lehető leggyorsabban vé­gezni szeretnének és azért újabb olasz csapatokat küldtek Spa­nyolországba. így például március első hetében egyedül Cadiz- ba 5000 olasz érkezett. Ezek közül 2500 a “Gradisca” kórházha­jón, mig újabb 2500 olasz katona olasz hadihajókon és az “An­tonio Pigasetta” zászlóshaj ótól* *' vezetett torpedóromboló flottil­lán futott be Cadizba. A Spa­nyolországba küldött olaszok, akik Líbiából jöttek, két napig pihentek, majd a Guadalajara- frontra irányították őket. Mu­ssolini elhatározta, hogy hala­déktalanul támadást indíttat a spanyol fronton és igy bosszul­ja meg a spanyolországi olasz katonáknak egy évvel ezelőtt ugyanitt elszenvedett veresé­gét. Szabályos revansról van szó. Mussolini ragaszkodik ah­hoz, hogy ezt az offenzivát ki­zárólag olasz csapatok hajtsák végre és ezért más csapattestek nem is vehetnek részt a táma­dásban. Ez annyival is inkább lehetséges, mert ezen a front­szakaszon 100.000 olaszt von­nak össze. Az olaszok a loyal- isták teljes vereségében bíznak miután a legmodernebb hadia­nyaggal látták el őket és az egész haderő rendelkezésükre áll. Madrid vízellátását akarják lehetetlenné tenni és szomjú­sággal akarják a várost mega­dásra kényszeríteni. — Megbízható forrásból ar­ról értesülünk, hogy más válto­zások is folyamatban vannak a felkelő hadseregnél. Franco nem bízik spanyol csapataiban és ezért átszervezi a sereget. Vegyes hadosztályokat állíta­nak föl, amelyek 40%-a olasz­ból, 20%-a marokkóiból és csak 40%-a spanyol legénységből ál lanak. A vezetés teljesen az olasz tisztek kezében nyugszik, spanyol tiszteket csak egészen alárendelt pozícióban tűrnek meg. Franco legutóbb Német­országtól kért sürgősen tanko­kat, mert a Fiat-gyármányu olasz tankok sehogy sem vád­nak be. Róma erőteljesen cáfolta az újabb olasz csapatszállitmá- nyokról szóló híreket. Ugyan­ez történt az angol—olasz “Gentlemen’s agreement” alá­írása után, de röviddel azután Mussolini nemcsak hogy elis­merte, hanem egyenesen dicse­kedett azzal, hogy olasz kato­nák működtek közre a spanyol nép szabadságának megsemmi- sitése érdekében. CLEVELAND, 1938 MÁR. 26 NUMBER 1000 SZÁM A Spanyol-Francia határról, valamint a Loyalista kormány is egybehangzóan jelentik, hogy Franco offenzivájában az összevont fasizta hadsereg 150 ezerre tehető, akik közül legfel­jebb 20 ezer a benszülött spa­nyol. * Az elmúlt héten, közvetlen a fasizta offenzáva megindítása után, Negrin köztársasági el­nök, Párizsba repült és szemé­lyesen kért a Francia kormány­tól segítséget — amit az visz- sza utasított. Egyik neves Francia politi­kus sajnálkozó nyilatkozata sze­rint, már elkéstek attól, hogy a Spanyol kormányt megment­sék. — Hónapokkal ezelőtt még lehetett volna — de már késő. A “modern” háborúskodás bevezetése óta, soha egy légi támadásnál, annyi civilt nem pusztítottak el, mint Barceloná­ban. Asszonyok, gyermekek, aggastyánok, épületek, kórhá­zak hevertek egy halomban és több ezerre becsülik a halottak számát, sebesültekről nem is beszélve. * Az Angol-Francia és az Ame­rikai kormányok tiltakozásu­kat fejezték ki a szörnyű bes- tialitások ellen Franconál. Ezek a mundérba bujtatott vérszom­jas bestiák tudják, hogy az ily­en tiltakozásokra nincsen mit adni. Ilyesmik csak a borzongó és szörnyüködő népek meg­nyugtatására szolgálnak és a- molyan tessék-lássék szokásnak tesznek eleget. A gazdasági til­takozás és bojkott nélkül üres szófecsegések és saját rohadt lelkiismeretük nyugatását szol­gálják. A tiltakozás, egyetlen hatha­tós megnyilvánulásához a mun­kásság volna képes, HA ILYES­MIRE BERENDEZETT gazda­sági erővel, szervezettel rendel­keznének. S miután a politikai csepürágók, az ilyen erő kiépí­tésében a munkásságot gátol­ták, most segíthetünk a Spa­nyol testvéreinknek jajgatni, ehez még van erőnk . . . Egyébként visszafojtott lé­EZT IS TUDNI ILLIK. Oroszországnak már van al­kotmánya. A párizsi világkiál­lításon egy frankért árusítot­ták; díszes kötésben. Az alkot­mányszerkesztő bizottságot 1935-ben küldték ki. A bizott­ságnak 30 tagja volt. Ezek kö­zül 14-et mint “trotzkyistát”, “kémet” és “összeesküvőt” ki­végeztek részben, száműztek, s bebörtönöztek. Harmincból ti­zennégyet ! Tizennégy nagy forradalmárt ‘öreg” bolsevikit. Amig Zinovievéket az alkot­mány érvényesítése előtt küld­ték a halálba, addig — Rykov és Bucharin, már annak szen­tesítése után kapták meg a szovjet golyót. Mit ér az az alkotmány ? Melynek égisze alatt annak a szerkesztőit lövetik halomra ? És mit várhatunk attól az “alkotmányos” országtól, mely ellenzékét érvek helyett golyók­kal némitja el? SZTRÁJKOLNAK A NEW YORKI SZŰCSÖK A new yorki szűcsök sztrájk­ja már hetek óta folyamatban van anélkül, hogy az egyezség­hez közelednének. Figyelemre méltó, hogy a múltak tapasz­talatai ellenére, most is foly­nak a kiegyezések a kissebb üzemtulajdonosok és a munká­sok között. A kiegyezett műhelyekben a szakszervezeti vezérek felvéte­tik a munkát és ugyanakkor szédítik a sztráj kólókat, mert folyton “általános sztrájkkal” fenyegetődznek. HITLER ELŐL A HALÁLBA. A polgári lapok és minden hírszolgálat arról számol be, hogy alig egy hetes Hitler ura­lom alatt, több ezerre tehető Ausztriában az öngyilkosoknak a száma. Lefokozott politikusok, diplo­maták, hazafiak, katolikusok, zsidók, orvosok, tudósok, taná­rok, művészek és egyszerű em­berek is ezrével menekülnek a halálba semmint Hitlernek az alattvalói lennének. Az Ameaikai-Angol olajtöke tiltakozik A Mexicoi kormány kisajátítot­ta az olajforrásokat és olaj fi­nomítókat. Tíz éven belül 400 millió dollár visszafizeté­sére kötelezi magát. A hónapok óta tartó kontro- verziáknak, a Mexicoi olajipar­ban, kormány beavatkozással vetettek véget. A Mexicoi szer­vezett munkásság sztrájkot ve­zetett le, az Angol és Amerikai olaj bárók ellen, de a harcoK dacára, a tőke ugylátszott nem akar engedni. A szervezett munkásság nyo­mására, az egyébként amugyis idegen tőkések tulajdonát képe­ző olajtelepek kisajátítását ha­tározták el. Négyszáz millió dollárban ál­lapították meg a vállalatok ér­tékét és az állami szakértők ál­tal megállapított érték vissza­fizetésére kötelezte magát a Mexicoi kormány. A korlátlan kizsákmányolás­hoz szokott Angol, Amerikai s Holland vállalat tulajdonosok, erőteljes tiltakozásokat jelen­tettek be. Megmozdultak a kor­mányok, diplomaták, de harcra készen áll a Mexicoi szervezett munkásság is és amint a jelek mutatják, a külföldi tőkének mennie kell. Anglia és Amerika bojkottal fenyegetődznek és azt remélik, hogy ezáltal a kisajátított ku­takat vissza szerzik. Érdekes figyelni a hivatalos vonítást. Ilyenkor önkénytelenül is arra gondolunk, hogy vájjon mi len­ne, ha egyszer nem csak Mexi- coban és nemcsak az olajtelepe­ket, hanem mindent kisajátíta­na a szervezett munkásság és pénzben kifejezett horribilis kompenzáció helyett, over-all- okat adna bitorlóinak cserébe, mit gondoltok — ugyan mi len­ne? .. . De a helyes feleletért is érdemes lenne megpróbálni. Még érdemesebb szervezetten, erre a nagy próbára felkészül­ni. Itt is, Mexicoban is, minde­nütt széles e világon. Mert' bizony mi nem csiná­lunk titkot, hogy azért építjük az IWW.-t, hogy az iparbárók­nak a gyárak, gépek, nyersa­nyag források, a termelő esz­közök összessége és a termelt javak fejében, over-allokat ad­junk cserébe. Ez az iparok tel­jes értéke: a mi becslésünk sze­rinti ára. Sem több, s'em keve­sebb ! OlvasdaBérmunkást! legzettel figyeíjük-a" spanyol híreket és eseményeket. Nem titkolt belső érzéseinktől fütve reménykedünk, hogy még van a hősiesen küzdő harcos prole­tároknak annyi ellentálló ereje, hogy a bestiák hadseregével szemben is helytállanak és az egész haladó világ harcát, ma­gukra hagyatottan is megvív­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom