Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-03-26 / 1000. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 március 26. Mi történt Akron ban ? A gumigyár robotosai lenyelték a békát. BISCHOF JÓZSEF RIPORTJA Mi történik akronban? és ami történik, miért történhetik? Erről kívánunk beszélgetni lapunk hasábjain. Hirt adtunk már arról, hogy a gumigyári dolgozókat, a CIO. vezérei, a gyárvezetőséggel karöltve ijesztgetik és azzal fenyegetődznek, hogy a gyárakat, a munkával együtt elviszik akronból, ha a munkások nem fogadnak el egy nagyobb bérlevágást. Vagy elbocsájta- nak 5000 munkást, vagy redukálják a termelési költségeket, illetve a béreket. Szóval: vagy, vagy ........... Az alábbiakban megfesteni igyekszünk a helyzetképet, részletesen ismertetjük a lejátszódott eseményeket, hogy ezzel is eloszlassuk, azoknak kételyeit, akik sehogysem akarták és nem akarják elhinni, hogy a CIO. a munkásságot elárulta. Legyen már egyszer és végleg tisztázva e kérdés, melyhez nyúlni nekünk, mint forradalmi ipari unionistáknak nem csak hogy jogunk van, de kötelssé- günk is! Lesulytó véleményünk és szigorú kritikánk felfog hangozni mindenkor és mindenütt, ahol a munkásság érdekeinek előbb- revitelét gátolják, lassítják, vagy megakadályozni igyekeznek. Arról van tehát szó, hogy a gumigyári munkásokra, a gyárvezetőség a CIO. vezérek közreműködése mellett, bérlevágást fog rájuk erőszakolni, (egyenlőre a Goodrich, a többi majd sorra jön) Csak természetes, hogy ők ezt nem minősitik és nem is nevezik erőszaknak. Hogyisne. Hiszen elfogadás céljából, az össztagság elé terjesztik a kérdést? először lefogják szavaztatni . . . Igaz viszont, hogy a szavazás még nem történt meg, DE AZ UJ BÉRSKÁLA, MÁR KI VAN FÜGGESZTVE! Halovány kétely áll fenn az iránt, hogy ezekután utólagos jóváhagyással a bérlevágás el lessz fogadva. Nem lehet ez másként már csak azért sem, mert az ijesztgetésnek meg lesz a hatása, meg kell legyen, hiszen a vezérek e téren tultet- tek a gyárvezetőségen is és igy nem csoda, hogy a munkások megrémültek. E lakáj intézmény vezetősége a bérlevágási kampányhoz megtévesztő virágnyelvezetet használt. Úgy fűszerezték adagolták az édesnek nem mondható keserű pilulákat, hogy akárhogyan vibrált a proli ádámcsutkája, lekellett nyelnie. A tények ily leszögezésével a dolgok mégsincsennek egészen tisztázva. Nem kaptunk feleletet azon kérdésre, hogy akronban, ahol nem is olyan régen, akár a közvetlenül akár a közvetetten érdekeltek, szinte megtorpantak a harcok és sikerek láttára, HOGYAN TÖRTÉNHETIK ILYESMI MEG? Hová lettek a szép harcok gyümölcsei? Hogyan eshettünk vissza a gyári viszonyok olyan alacsony fokára, ahol az éhbér és a Bedaux rendszer páros terhe alatt kell újból sorkadozr nunk? Emlékeztek ugy-e, hogy a harci szellem oly magasra csapott, hogy olyan melegük kezdet lenni azoknak, kiket azért fizetnek a munkáltatók, hogy kezesbárányokká szelídítsék a dolgozókat, hogy már levették a gallérokat. Izzadtak, kapkodtak, rémüldöztek, mert a munkások szolidaritásán, harciasságán, cselekvő készségükön, minden igyekezet megtört. Ugylát- szott, hogy úti laput kötnek a talpuk alá és kenyéradó gazdáik menesztik őket kötelesség mulasztás miatt és menesztik őket a gyárakból, mint kegy- vesztetteket. Nem igy történt mégsem, ők maradtak meg a munkájukon, az ő igyekezetüket koronázta siker. Megállították és leszerelték a harcilázat a hangulatot. A visszafordított állapotok közepette érthető, hogy a rendszer haszonélvezői és csatlósaik örömmámorban úsznak. De viszont érthetetlen, hogy az állapotok visszaforditásában, a munkásvezérek nyújtottak segédkezet — de nem mindenki előtt érhetetlen — mert bizony ezt is meg kell érteni . . . Az Ipari unioinsták értik. De mennyire megértjük! Nem is vártunk a CIO.-tól és azok vezéreitől egyebet. Nálunk nem keltett meglepetést a CIO. vezérek eljárása, a tagság harci szellemének általuk való leszerelése. Általános szokása és gyakorlata az ilyesmi a munkásvezéreknek. Ha ehez sem értenének, akkor nem lehetnének munkásvezérek! A nyílt árulás és szabadszemmel látható pálfordulás, már legutóbb, a Goodyear sztrájk leszerelése észlelhető- vé vált. Itt bizonyították be a vezérek, hogy értik a mesterségüket, rátermettek a funkcióra és rászolgáltak a munkáltatók kegyeire. Hogy úgy mondjuk: a Godyear sztrájk volt az egész kérdésnek próbaköve. Gumigyári munkások emlékezzetek! A Goodyear sztrájk után, már gyorsabban ment minden ugy-e ? A Goodyear sztrájk után, már nemcsak a kezdeményezés joga esett ki a tagság kezéből, hanem a szervezeti ügyekbe szólás joga, a szervezet fölötti kontrol sőt még a szabad kritika joga is elveszett! Azóta nincsen szavatok! Na ugye? hogy azóta nem kellett sztrájkot se leszerelni! Nem volt többé ellentállás, de volt gyáva meghunyászkodás nemcsak a Goodyearnál, hanem minden nagyobb gyárban, végig le, az egész volnalon. Okoljuk meg ennek az okát? Jó. Keressétek a munkásság nem törődömségében, tunyaságában ! S e kettő pedig, a tudatlanságból táplálkozik. Bosszúvágy, a társadalmi és gazdasági ismeretek hiánya, melyeknek ellenszere, a tudás! A munkásságnak az osztályharc felismerésére van szüksége és e felismeréshez' osztályharcra épült szervezetre. Melynek alapja, tartalma és jellege, nem az egyezkedésben, nem a tőke és munka testvériségén, hanem az osztályharsban rejlik. Nem a szervezet nevében, hanem az összetételében van a különbség. Egy munkásszervezet ereje, tagságának társadalmi ismeretében, harcikészségében és öntudatában van. És sajnos, ezeket nélkülözik a gumigyári munkások. Minden más okkeresés csak szószaporitás. E hiányosság miatt sikerült a gyárvezetőségnek és a vezéreknek lenyeletni velünk a békát! AZ ŐSEMBERKUTATÁS Elért eredményeiről tartott dr. Bartucz Lajos egyetemi tanár igen érdekes előadást. Ismeretette azokat az újabb kutatási eredményeket, amelyek az ember fejlődésének eddig ismert láncolatát kiegészítik. A mai emberhez a neandervölgyi ember, az úgynevezett Homo primigenius áll legközelebb. Legtávolabb a jávai Pithecanthropus erectus, az egyenesen járó majomember. A legújabb fölfedezések közül igen jelentős a Sinanthropus, amely koponyaméreténél fogva átmenet az előbb említett két fajta között. Mindezek a leletek, amelyeknél főleg a koponya maradt épen, azt mutatják, hogy igen közel állnak ezek az ősemberfajok az emberszabású majomhoz. Tulajdonképpen cask a koponya nagysága ad megkülönböztetést, de sokszor még ebből is nehéz a különbséget megállapítani. Legföljebb, ha emberi kultúra (kőeszközök, tűzhely, és csontfaragások) mutatkozik a lelőhelyen. A Sinanthrousnál Peking mellett fejlett kultúrát találtak. Afrikában 1931-ben Homo primigeniushoz hasonló koponyákra bukkantak, amelyeken az emberevés jelei mutatkoztak. 1932-ben Magyarországon, a Subalyukban is találtak Homo primigenius maradványokat. A hires franciaországi lelőhelyek mellett az utóbbi években különösen Palesztina gazdagította az ősemberkutatás anyagát. Az a tény ,hogy az ősember nyomai mindenütt föllelhetök, amellett az elmélet mellett s:;ól hogy az “ősember” fogalom nemcsak szűk kört jelent, hanem rasszokra tagozódott emberfajta volt. Az eddigi eredmények összegezése szerint a mai ember, a Homo sapiens leszármazása hozzávetőleg a következő az első emberfajta a Phitecanthropus erectus, ennek egyenes származéka a Sinan- íropus, mig a Sinantropusból tovább két teljesen különálló ág vezet, a Homo primigenius, a neandervölgyi emberen keresztül a Homo sapiens, a mai emberig. V. M. 106.000 ember esik baleset áldozatává Az amerikai élet legsúlyosabb problémája a baleseteknek kiküszöbölése. 1937. folyamán balesetek folytán nem kevesebb mint 106,000 egyén vesztette el életét az Egyesült Államokban! De ez még nem minden. Balesetek folytán 375,000 egyén nyomorék lett, és 9,400,000 ember ideiglenes sérülést szenvedett! Ebben a szomorú statisztikában éppen csak annyi reménysugár csillog, hogy a balesetek száma — szemben az előbbi évvel — 4 százalékkal csökkent. Motoros gépek 39,700 ember haláláért felelősek. Ily természetű halálesetek létszáma 4 százalékkal nőtt. Emellett a motorkocsi forgalomban 110,- 000 egyén súlyosan megsérült és ideiglenes sérülést 1,250,000 egyén szenvedett. A gépkocsi balesetek statisztikája igen szomorú, különöskép, ha elgondoljuk, hogy minden 100,00 lakosra 30,7 haláleset esik. Ez az arányszám igen magas, 62 százalékkal magasabb, mint volt 1925-ben és 30 százalékkal magasabb, mint 1933-ban. Húsz államban sikerült a halálozási számot — az uj biztonsági intézkedések utján — csökkenteni. Ezt a listát Mississipi állam vezeti be, amennyiben ott 18 százalékkal csökkent a gépkocsi áldozatok száma. Kansas, South Dakota, Washington, Maine és Nevada államokban a balesetek 10 százalékos csökkenést jeleznek. !A gépkocsi halálesetek arányáig legalacsonyabbak Milwaukee és New York városában. Otthonaikban 32,000 baleset sérülés fordult elő 1937-ben, a- melyek halálos kimenetelűek voltak. Ez 15 zsázalékos csökkenést jelez 1936-al szemben. Zuhanások, égések, mérgezések és más eféle okoknál fogva 140.000 ember lett munkaképtelen. Az ideiglenes sérüléseket 4.500.000 ember szenvedte el otthonában. Munkahelyén 19.000 ember pusztult el és 75,000 ember let nyomorék. Ezenkívül ideiglenesen sérültek száma a munkahelyeken 1,550,00 egyént érintett. Az ipari balesetek legnagyobb tömege New York, California, Pennsylvania és Ohio államok nevéhez fűződik. 1937 folyamán aránylagosan alacsony volt a repülőgépek áldozatainak száma: 52 egyén halt meg. A gőzvasut áldozatainak statisztikája igy hangzik: 4,580 halott és 32,00 sérült. Minden okot beleértve, az 1937. évben, 82 halálos kimenetelű baleset esett 100,00 lakosra. Ezen hallatlan halálozási létszám — elveszett fizetés, orvosi költség, biztosítás stb. fejében — 2,550,000,000 dollárt emésztett fel, hogy az meber- élet felbecsülhetetlen értékéről ne is beszéljünk .... F.L.I.S. Eszme! ős eszme! Fényünk vagy örökre, nagy és igaz ügy! szent és szenvedélyes! melyet egymásnak úgy adnak örökbe korok, országok, fajok, nemzedéke! Walt Whitman
