Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-01-01 / 988. szám
1938 január 1. BÉRMUNKÁS 5 oldal ULTRARÖVID HULLÁMOK Irta: Dr. Szőllős Henrik Az amerikai Schenectady-ban a General Electric igazgatója Willis R. Hhitney volt. 129-et írtak, amikor osztályán egy hatalmas, magasfeszültségű gépet állították fel, hogy ez táplálja azt a rövidhullámú leadót, mely- lyel messzi Ausztráliába vagy Alaskába továbbították a híreket s az amerikai jazz-zenét. Halk zümmögéssel pompásan működött a rádióleadó, csak éppen a kezelőmérnökökkel volt egyre több baj és bosszúság. Már rövid munka után kifáradtak, forróságról, főfájásról panaszkodtak, pedig a készülőkhöz hozzá sem értek, a terem maga pedig pompásan szellőzött modern üvegcsamok. Whitney csak szidta magában a mai fiatalokat, akik nem szeretik a munkát, kidőlnek, kifáradnak, s maga állt oda a leadógép mellé. De egyszerre csak őt is elborította a forróság fájt a feje, zúgott a füle. Szájába dugott egy hőmérőt, 38 fokos lázat mutat. Hazamegy, ágybafekszik újból méri magát. Semmi baja. Visszamegy a laboratóriumába, bekapcsolja a gépet, megint elborítja a láz. Neongázzal töltött csövet vesz a kezébe, a neongáz átizzik piros-kék színben világit. Whitney jó szakember volt, de más dolgokkal nem nagyon törődött. Most azonban izgatta ez a furcsa jelenség, ez a lázas forróság. A szoba levegője hűvös marad, az ember maga pedig tűrhetetlenül fölmelegszik. Egy miniatűr rövidhullámú a- dót építtetett. Az adó energiáét nem antennán át sugározta ki, hanem a kisugárzott energia két párhuzamos fémlemez, úgynevezett kondenzátor között futkosott ide-oda. A két lemez közötti elektrosztatikus mező hideg maradt. Az emberi kéz semmit sem érzett, az üvegcsőbe odahelyezett viz sem melegedett fel. De ha néhány szem sót hintett a vízbe — elektromosság vezetővé változtatta — akkor a viz percek alatt gőzölögni majd forrni kezdett. Most só helyett egy kis halat dobott a vízbe. A viz hideg maradt, a halacska azonban mind bágyadtabban úszkált és csakhamar kimúlt oly módon, mint a megfőtt halak. Mi történhet itt? Whitney, mint mondottuk, nem sokat értett az orvosi dolgokhoz, biológus sem vol, de lobogott benne nagyemberek kíváncsisága. Egy fiatal kitűnő fiziológushoz, Helen Hosmerhez fordult tanácsért. Mi ment végbe ebben a kicsi halban, amikor a rövidmul- lámok áthatoltak a testén Hosmer szerzett egy üvegkalitkát s abba beletett egy fehér patkányt. Most bekapcsolták az áramot. A kalitkában elhelyezett hőmérő egy fokot sem emelkedett, de a patkány maga lázas lett, fülei hólyagosodni kezdtek, lábai megmerevedtek. Aztán megváltoztatták a fémlemezek távolságát, s velük a rövidhullámok hullámhosszát, és nagyfontosságu dologra bukkantak. A patkány hőmérsékletét, a lázat pontosan szabályozni lehetett, ugyanazon magasságban tartották, leengedték, fölemelték anélkül, hogy az állat epuszutlt volna. Whitney olvasta az újságban, Hosmer meg nagyon is tudott róla, hogy egy hires bécsi orvos, Wagner-Jauregg, 1917. óta a legszörnyübb betegséget, a pa- ralizist lázzal meggyógyítja. Hát most itt van egy lázcsináló gép, amelyet elektromos kapcsolóval elindíthatunk magasságát ampére-méterrel szabályozhatjuk, bármikor megszüntethessük. Ha a malárialáz gyógyítani tud, micsoda rendkívüli gyógyító eszköz lehet ebből a precízen megszerkesztett masinából ! Egy amerikai mérnöknek nem kell végig gondolni azt a sok de és ha-val kezdődő gondolatot, amelyeken Wagner- Jauregg annyi éven át gyötrődött s tépelődött. Gyorsan egy újabb gépet szerkesztett s elnevezte, radiothermy-nek. Elhivatta Charles M. Carpentert, a ló és tehéngyógyászat, valamint a filozófia hires doktorát próbálja ki most már nagyobb állatokon is ezt a rövidhullámú lázgépet, ér-e annyit mint a Wagner—Jauregg malária lotá- sa? Carpenter nyulakkal kísérletezett. Ezek a szerencsétLr állatok is beolthatok a szifilisz dugóhúzó alakú bacilusaival, ezek is megbetegednek, fekélyek, daganatok képződnek rajtuk. 50 beoltott állat közül 25-öt a sorsára bíztak, ezek tényleg mind betegek is lettek. De 25- öt lázzal kezeltek, pontosan fél fokonként adagolva és emelve 40, 40.5, 41 fokig, s az igy kezelt állatok közül csak egyet’en maradt luetikus, a többi 24-nél egy idő múlva nyoma sem volt a fertőzésnek. Whitney készüléke egy ko- porsószerü celotex ládából állott amelybe az állat vagy a beteg belefekszik. A ládától jobbra és balra voltak elhelyezve a kondenzátorlemezek, amelyek között a rövidhullámok másodper- cenkint sok milliószor cikkáztak ide-oda. De ebben a ládában pokolian megizzadt a belefektetett ember, amin Buss Kettering mérnök úgy segített, hogy 125 fok celziusra felhevitett levegőt vehetett el felettük. Ez a forró szél elgózölögteti a verejtéket s az ember — dacára a magas hőmérsékletnek — hűvösen és jól érzi magát. Meg volt hát minden, hogy ez uj gép, uj gyógymód, elinduljon hóditó útjára. Az elektromos gyógyítás, sőt az elektromos fölmelegitésnek komoly múltja van már a gyógyászatban. A kilométeres u. n. hosszú hullámok és a több száz méteres u. n. középhullámok melegfejlesztő hatását már régen hasznosítja a diathermiának nevezett készülék. A 100 méteren aluli rövidhullámok, a 10 méteren aluli ultra- rövidhullámok és az 1 méteren aluli mikrohullámok a fizikai hatásokon kívül talán biológiai és biochemiai reakciókat is kiváltanak az éld szervezetben. Különösen ez a két utóbbi sáv mutatkozik értékesnek a tudományos kutatás, valamint a gyakorlati alkalmazás szempontjából. Ahogy ez minden hatékony gyógymód felfedezésével történni szokott, hírek és legendák terjedtek el róla szerte a világon. A tudományos körök hűvös és óvatos nyilatkozatai nem ábrándítják ki a szenzációt szívesen kürtölő napisajtót, s még kevésbé a gyógyulást minden utón sürgető szenvedőket. De bár mindenütt és majdnem egyidejűleg minden tudományos fórumon megindult a kutató munka, hogy e gyógyel- járás részletei felderittessenek, hogy hatása, adagolási módja, alkalmazási területe tisztázhassák, még nem jutottak odáig, hogy szélesebb területeken a nagy tömegek számára felhasználható legyen. Sok részlet vár még tisztázásra, sok kezdeti siker, felfutott várakozás el fog halványulni, de annyi bizonyos, hogy az elektromos láz hatékony eszköz lesz a tudomány kezében, hogy vele a szervezet titkos belső felépítésébe, szerkezetébe beláthassunk. OlvasdaBérmunkást! KÖSZÖNET a detroiti munkástársaknak és munkástársnőknek, akik karácsonyi kirándulásunkat, úgy a mi személyünk, mint a mozgalom érdekében kellemes és hasznossá tették. Sike mtárséknak a szives vendéglátásért a detroiti munkástársnők és munkástársaknak a megrendezett társas összejövetelért melynek minden kiadását fedezték és Szalay mtársnő által készített cake kisorsolásával eggyütt a Bérmunkásnak 853.45 eredményezett, amelyhez Sike mtárs még 2 dollárral járult hozzá. A detroiti mtársak a rendszeresebb mozgalmi tevékenységet ígérték. Lefkovitsék. EGÉSZSÉGÜGYI ELŐiADÁS. A magyarajku IWW-isták rendezésében megindított open fórum előadások, mind nagyobb érdeklődéssel folynak Cleveland East Sideon. E hónapban, az ötödik előadásunkat, DR. WIDDER tartja, a Tuberkolózis ellenes liga égisze alatt. Az előadást műsor előzi meg válogatott szereplőkkel. Kérjük a felső buckeyeon lakó munkástársainkat, hogy tömegesen jelenjenek meg most csütörtökön este az Ifjúsági alsó termében és legyenek részesei, ennek a minden tekintetben tanulságosnak és szórakoztatónak ígérkező előadásnak. A Szervező Bizottság. özv. HORVÁTH ZSIGMONDNÉ Szomorú hirt hozott a posta Cleveland West sideon lakó Horváth József munkástársunknak, Egyed, Sopron megyéből. Édes anyja, Özv. Horváth Zsig- mondné. 79 éves korában, örök álomra hunyta szemét. Horváth József munkástárson kívül, még két gyermeke szászolja az elhunytban az édesanyját, Horváth Ignác és Mrs. Jelencsics, amerikában, Horváth Imre, Egyeden sopronme- gyében. Az igy két világrészre feldarabolt család, a tipikus magyar sorsot is mutatja a Horváthék- nál is. Özvegyen maradt édesanyjuk, négy gyermeket nevelt fel a kenyérkereső apa kimúlása után, kik közül Horváth József alig két éves volt akkor. Az életküzdelem utján a család nagyobbik fele amerikában telepedett meg s igy az öreg Horváthnénak még annyi életboldogság sem jutott öreg napjaira, hogy küzdelmeinek kárpótlását unokái növekedését lássa. A könyörtelen halál sok szép emberi számítások és gondolatok után tett pontot, őszinte résztvétünket és bajtársi szere- tetünket Horváthéknak ezúton is tolmácsoljuk. MEGHÍVÓ Az IWW. chicagói csoportjai 1937 december 31-én, pénteken este nagyszabású SZILVESZTER ESTÉLYT rendeznek a Bérmunkás Otthonban 2419 Lincolni Ave. Tánc jó zene mellett. Belépti dij 25 cent. Ha a szilveszter estét kellemesen akarja eltölteni a Bérmunkás Otthonba menjen. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közössé? ni» csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir> ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a tér* meló eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve- sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül
