Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-01-29 / 992. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1938 JAN. 29 MIT VÁRHATUNK A POLI­TIKAI PÁRTOKTÓL? címen tart előadást most csü­törtökön este a clevelandi east sídéi magyar IWW-isták Open Fórumán TAKÁCS JÓ­ZSEF munkástárs, az Ifjúsá­gi Egylet Buckeye Roadi al­só termében. Kérdések, hoz­zászólások. Jelenjünk meg tömegesen. NUMBER 992 SZÁM GYOZOTT A VEDE­LEM A DOMINICK SOLLITTO ÜGYBEN A Munkaügyi Hivatal, felmen­tett egy anti fasiztát. IWW LUMBER JACKEK VEZETIK A CANADAI ERDŐIRTÚ SZTRÁJKOT KÖVETELÉSÜK MAGASABB BÉREK, TISZTÁBB KAMPVI- VISZONYOK — A SZAKSZERVEZETI VEZÉREK A LUMBERBÁRÓKAT TÁMOGATJÁK. Port Arthur, Ont. — Január 10-én vette kezdetét a sztrájk, McKirdi, Ontarioban, a Sulphate társulat ellen. A követelés 15—25 százalékos béremelés, az ipar minden ágában. Jobb lak­helyek, tisztább és egészségesebb viszonyok, jobb táplálkozás és több, mint amit eddig nyújtanak. Az említett telepeken 900 munkást alkalmaznak. Ezek kö­Teljes győzelemmel ért véget egy négy esztendős küzdelem, melynek eredményeként, Domi­nick Solitto antifasizta mun­kás, vissza nyerte szabadságát az Egyesült Államokban szabad tartózkodási jogát. A Munka­ügyi hivatal véglegesen elejtet­te Sollitto ellen a deportálási eljárást. Az ügy messze visszahúzó­dik. Oakland, Californiában kez­dődött 1934 április 11-én. Mi­kor antifasizta agitációval vá- doltan, elfogták Dominick Sol- littot és Vincent’ Ferrero olasz származású munkásokat. Sollit­to legálisan vándorolt be Ame­rikába 1921-ben és már 12 év­ig élt az országban. A messze nyugaton, mint aki Mussoliniék rendszere miatt hagyta ott szülőföldjét, szünet- nélkül folytatta az agilis mun­kát, fasizmus ellen. Ebben mél­tó társa volt Ferrero is. Az ügy bejárta az összs hiva­talokat. Felkerült a Munkaügyi hivatalhoz és onnan vissza az alantasabb hatóságokhoz, majd ismét a legfelsőbb fórumhoz. A védelemnek sok pénzébe és fá­radságába került, mig végre si­került az ügyet annak érdeme szerint elintézni úgy, hogy U. S. Mukaügyi hivatala, Sollit- ot - végérvényesen felmenetette. Ferrero ügye, még nincsen ilyen szerencsésen elintézve. Noha több mint 800 munkás- szervezeti csoport állott a sar­kára érdekében, ez időben, csak biztosíték ellenében van szabad­lábon. Ügyében egy kongresz- szusi javaslatnak kell törvény- szusi javaslat fog törvénnyé válni, mielőtt véglegesen eldől. Ferrero ügye jó kezekben van. Az 1000 dollár biztosítékot Celler kongresszusi képviselő tette le érte Brooklynból. Az ügy kedvező befejezésére, min­den kilátás megvan. zül a sztrájk első napján, 350 hagyta abba a munkát. Kilátás van arra, hogy a többiek is csat­lakoznak, a legközelebbi napok­ban. A sztrájk maga, általános lá­zadás olyan rohadt viszonyok ellen, melyhez hasonlót nehéz volna találni a faiparban. Az élelmezés olyan, hogy e sorok Írója, 29 esztendős tapasztala­ta ellenére, még soha ilyent nem talált az iparban, noha sok kampen fordult meg az évek so­rán. “A barátságos munkásvezér” Bruce Magnussen, a Sawmill Workers Union (szakszervezet) fővezére nyilatkozatot adott le a kapitalista sajtóban, mely szerint, a munkások jobb viszo­nyokért való harcát ők is támo­gatják. Viszont ami a béreme­lést illeti, NEM FOGJÁK ERŐ­SZAKOLNI a munkáltatókat. S hogy miért nem? a Port Arthur Pressnek adott nyilat­kozatában, eként okolja meg: “A Tündér Bay kerületben, nekünk szerződésünk van a munkáltatókkal, melyben a bé­rekre kötött megállapodásaink nem járnak le csak április else­jén. így részünkről ez irányban semmit sem tehetünk”. A dolgok tisztázása kedvéért leszögezzük, hogy a szerződés hez sem a munkásoknak, de a szakszervezetnek sincsen sok köze. A munkáltatók szövegez- ték és a tagságnélküli szervezet vezérei alá Írták. A kampen, ahol e sorok író­ja dolgozott és sztrájkba lépett 107 munkás volt foglalkoztat­va. Nagy kutatás után, a szak- szervezetnek öt tagjára talál­tunk, kik közül kettő csatlako­zott a sztrájkhoz, mig a másik három munkán maradt. Azzal okolták meg, hogy ők nem akarnak újat huzni a vezérek­kel. Bevárják, amig valaki le­jön Port Arthurból és a sztrájk­ra megadja nekik az utasítást, Az IWW. példát mutat. WALL STREET VAGY WASHINGTON — MELYIK AZ IGAZI HATALOM? címen tart előadást WIENER ANDOR munkástárs, most vasárnap január 30-án este 7 órai kezdettel az AKRONI MAGYAR HÁZBAN, 112 E. Thornton St. melyre a ma­gyar munkásság tömeges megjelenését kérik az IWW. akroni tagjai. A társulat 11 telepén, erőtel­jes szervezői munka előzte meg a sztrájkot, melyet az IWW végzett. Olyan nevelést adott a felvett tagoknak, akik meg­értették belőle a direkt akció hathatóságát és igy nem is vár­tak vezérekre, parancsra, vagy utasításra. Mikor elérkezett az alkalom, kezükbe vették saját sorsuk intézését. A Lake Sulphate Társulat, uj jövevény a vidéken. Quebeck- ből helyezekedett ide az elmúlt nyáron. Onnan hozta magával azokat a viszonyokat is, melye­ket a munkatelepeken megho­nosított, de ideálisaknak bizony nem nevezhetők. Magukkal hoz­ták és meghonositották azon vi­szonyokat, melyeket U. S. nyu­gati erdeiben, már 1917-ben megszüntetett az IWW. Itt még most is hordoztatni akarják a hátizsákokat és a hozzá illő da­rabszámos munkát űzik. Siralmasan néznek ki a kamp munkásai. Rongyokba csavar­va vonszolják testüket és még felváltó alsó ruhájuk sincsen. Szerszámot a társulat szolgál­tat a munkához. A darabszá­mos munkák után még annyi sem marad az ilyen munkások­nak, hogy az elkopott ruhát, vagy csizmát újakkal felcserél­ni bírnák. Azért akadnak kö­zöttük megelégedettek, akik azt hajtogatják, hogy csak “a telet” usszuk meg valahogy. Az IWW mellett nagyszerű hangulat fejlődött ki. Még több delegátusra és szóképességü munkástársakra persze szük­ség -volna. Olyanokra, akik is­merik a mozgalmat és megtud­ják magyarázni, hogy mi a di rekt akció és hogyan kell gya korolni. Del. 7-L-8 LAZADOZNAK AZ OLASZ-ARABOK FRANCÓÉK ELLEN Ez a lapszámunk fizettette nül maradt. Az előfizetések na gyón gyéren folynak be a köz­pontba. Felülfizetések meg plá ne — Sok beszédnek vagy hosz szu cikkezésnek nem volna ér telme. Lássatok munkához! Nem akarnak a hidegben har­colni és fosztogatni szeretnének Londonból — A Daily Herald jelenti: azok az arabok, akiket nemrégiben küldött Olaszor­szág az északafrikai olasz gyar­matokról Spanyolországba, föl­lázadtak Franco ellen. Az arabok lázadása akkor tört ki, amikor közölték velük, hogy a madridi és terueli fron­tokra kell menniök. Az arabok megtagadták az engedelmessé­get, mert az Észak-Afrikai me­leg klimájához szokott emberek nem hajlandók a madridi és te­rueli frontok 15—20 fokos szi­bériai fagyban harcolni. Igen sok arabot agyonlőttek és való­színű, hogy a még most is lá­zongó arab csapatokat vissza­küldik Marokkóba. A mórok a zsolddal is elégedtelenek, holott Franco már naponta 1 shilling (mintegy huszonöt cent) zsoldot fizet nekik. Az arabok amiatt is lázonganak, hogy Franco nem teljesítette a fosztogatás­ra való ígéretét. Ugyanis a fel­kelők azt ígérték nekik, hogy a meghódított területeken szaba­don fosztogathatnak mivel az­onban a felkelők hosszú ideje semmiféle uj területet nem fog­laltak el, igy a mórok fosztoga­tására sem kerülhetett sor. A most föllázadt arabokat — a Daily Herald szerint — olasz utasításra szállították Líbiából és Tripoliszból Melillába. ahol azután besorozták őket a spa­nyol idegen légióban. Ilyen mó­don ki játszották a benemavat- kozási egyezményt is, másrészt pedig gondoskodtak Francóék, “mór-szükségletéről”. A felke­lők ugyanis Spanyol-Marokkó­ban már nem tudnak több mór zsoldoshoz jutni. M.P. A clevelandi magyar IWW. tagok minden csütörtökön este az open forum előadásokon ta­lálkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom