Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-01-22 / 991. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1938 január 22. A TENGERÉSZEK NEM ALKUSZNAK (Folytatás az 1-ső oldalról) sem volt, hiszen nem is tagja. A kommunista gépezet jól meg­kenve, beolajozva éjjel nappal szaladt és minden hiába. A tengerészeket nem lehetett egy­könnyen megszéditeni. Mégtöbb ellenpropaganda Az International Longshore Workers Union, (I.L.W.U.) kommunista és CIO. kontrol al­att, hetenként öt este 15 per­ces rádió programot ad. Decem­ber havában, ezen 15 perces programmból, összesen tizen­kétszer jutott ki a független tengerészeknek beszéd, válta­kozó variációkban. Dicséret és gyalázat. Szirén* hivogatás, fe­nyegetés megfélemlítés. Érvek és mérgek. Egy kis igazság, egy nagy adag megtévesztő ha­zugsággal. Annyira a véglete­kig vitték ezt a propagandát, hogy a vége felé saját maguk és tagjaik is megutálták. Mert nemszabad elfelejteni, hogy a félidőt dolgozó rakparti munkások zsebére ment ez a bűnös játék, ők fizettek mind­ezért rendes és rendkívüli havi­járulékokban, fejenként 4 dol­lár és ötven centet havonként. Hiszen tizenöt perces rádió bérlet egyszeri használatra 40 dollárba került. Green, mikor az AFL ajtaját a tengerészek előtt kitárta, in­gyenes chartert Ígért és ma­guk szabta terminusok mellett csalogatta őket. Lewis viszont rácitált ezekre az ígéretekre. Még egy konven­cióval toldotta meg, ahol min­denkinek a szabad akarata ér­vényesülhetett volna. A min­denkinek szóba bele kell érteni azokat a Lewis hadnagyokat, kiket a keletről és a tavak mel­lől e célból már előre készenlét­ben tartottak. És ezeknek fejé­ben egy CIO chartert ráadásul. Másszóval, a két országos fé- ker, likvidálni akarta a tenge­részek szervezetét, egymást túl licitálva ígéretekben. A kundcsaftot már ismerték A tengerészek már régen úgy ismeretesek, mint akik szembe­fordultak a munkásfékerekkel és megatnultak saját fejükkel gondolkozni. Sokkal képzetteb­bek, sokkal inteligensebbek at­tól, hogy mézes mázos szavak­kal, üres ígéretekkel csapdába ugorjának. A köd és vaklárma között is eltudtak igazodni. Megszokták az ilyesmit, kör­nyezetükben és munkakörük­ben. E mellett, a Tengerész szer­vezetben szép számmal találha­tók olyan kiforrott Ipari Forra­dalmárok, akik az IWW.-ban nyertek forradalmi kiképzést és hosszú esztendős munkásmoz­galmi tapasztalatot hagytak a hátuk megett. Ez az elem, fá­radhatatlanul vívta már éveken át a harcot mindenfajta mun- kásfékerek ellen, akik megvál­tókként közöttük megjelentek. A CIO., mely e tájon teljesen a kommunisták kontrolja alatt van, MINDENÉT beletette ebbe a választásba. S most, hogy ez a minden igy elveszett, biztos kudarcnak néz elébe az a kon­venció is, melyre a referendum szavazás eldőltével, már nem küld küldöttet a tengerészek szrevezete (SUP) annak dacára hogy itt tartják a kertek alatt. Bedugult hát az artézi kút, a fúrás folyamata alatt. A CIO. és kommunista vezérei, futóho­mokra találtak fúrás közben. Szégyenük is magukat e miatt nagyon? Ugyan? Hát van ezek­nek szégyenük? Elvagyunk ké­szülve, hogy a sikertelen fúrás után a felrobbantás taktikáját veszik elő. Ezt is felkészülten várjuk! Két évvel ezelőtt, az AFL, (ISU) tengerészek szakszerve­zetének konvenciójáról kizár­ták a vezérek a tagság küldött­jeit és a chartert visszavon­ták. Erre a militánsok megala­kították, az S.U.P. tengerész szervezetet és függetlenítették magukat. Ezzel megadták a ke­gyelem döfést a szakszervezet­nek, és a I.S.U. az utolsókat rúgja. Greenéknek kapkodása tehát érthető. Függetlenségével viszont, a S.U.P. (Sailors Union of the Pacific) kikerülte azon belső harcokat, melyek a két rivális szervezet, a CIO. és az AFL kö­zött folydogálnak és olyan mé­reteket öltenek, hogy harckép­telenségbe züllesztették az ame­rikai munkásságot. Amig e harcokban a munká­sok legyöngültek, a tengerészek megerősödtek. A tengereken és rakpartokon, olyan szilárdan ma egy szervezet sem áll, mint a S.U.P. Még mindig van re­mény, hogy a hajók és rakpar­tok munkásságának sikerülni fog az ipar teljes megszervezé­se, Forradalmi Ipari alapon egy olyan szervezetben, mely men­tesítve van, fékerektől, politi­kusoktól, árulkodóktól és mind­azon elemektől, kiket általános­ságban, mint a forradalmi mun­kásmozgalom kerékkötőit is­mertünk meg. Michael Schreiber, x237088; Bert Bearus, x63782, Del. 20-T- 8; Fred Lauritano, x223257. CLEVELANDI UJ ANGOL HELYISÉG Hírrel voltunk az elmúlt hé­ten arról, hogy a nyolc szerve­zett gyárral rendelkező angol csoportunk, uj helyiségbe köl­tözött a belvárosba. Arra kérik a magyar mun­kástársakat, hogy ha a városba veszik útjukat, látogassák meg az uj irodát. Frank Cederwall szervező hálás köszönetét mon­dott az angol szervező bizott­ság nevében a magyar IWW-is- táknak — szerte az országban — azért az önzetlen támogatás­ért, melyben a kibontakozást elősegítették. Az uj helyiség cime: 1426 W. 3rd St. Blackstone Bldg. Room 311. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS. KÖVETELIK A BÉKÉT. Az American Federation o.f Labor nagy “ágyúi” egymás után szólalnak meg és dörög­nek a CIO. AFL. kibékülése mellett. Az elmúlt héten Dubinsky rontott neki Lewisnak makacs­sággal vádolva őt. Most meg Zaritzky — a Kalaposok Szak- szervezetének elnöke ,tartott nagy beszédet a két szervezem kibékülése mellett. A sorban Matthew Woll is jelentkezett, aki a Photo Engravers Union 3000 tagja előtt tartott beszé­det New Yorkban. Woll szerint, ha a két szer- vzeet tovább folytatja egymás ellenes harcát, diszkreditálják vele az amerikai munkásmoz­galmat. Szerény nézetünk szerint job­ban már bajos diszkreditálni a szakszervezeteket mint tették — szónoklatot tartó, áruló meg­alkuvó vezérei. TOVÁBB FOLYIK A SZTRÁJK Fordék St. Louisi összeállító telepén hetek óta tart a mun­kások bérharca. Eleinte szóba sem akart álla- ni az üzemvezetőség a szrtájko- lókkal. A régi kipróbált megfé­lemlítés eszközével igyekezett a lázadást letörni. TENGERÉSZ KONVENCIÓ San Francisco, Cal. — Jan 17. A CIO. nem nyugszik meg a SUP által rámért vereségbe. Keresztül megy azon tervével hogy kívülről teszi tönkre a független tengerész szervezetet. A helyszinre csőditett politi­kusokkal és áltengerészekkel, megkezdte a konvenciót, mely­nek főcélja lesz tervek kidolgo­zása a tengerész szervezet ösz- szetörésére — Kemény fába vágták a fejszét. AHÁNY GYEREK — OLYAN FIZETÉS Angliából jelentik, hogy St. Helens — Lancashireben — a világ legnagyobb üveggyárában olyan bérfokozatot vezettek be, mely szerint a család iskolába járó gyermekek száma után kapja a heti bért. Mászóval az angol tőke gya­korlatban sem szégyenü igazol­ni, hogy a munkás csak annyit kaphat, amennyi fentartására és ha kidőlt önmaga helyett uj generáció teremtéséhez szüksé­ges. Ez az igazi kapitalista mérleg! CLEVELANDI TAGOK FIGYELEM! Most pénteken este, január 21-én fontos gyűlést tartunk. Tárgy: a helyiség ügye. Szük­séges, hogy mindazok, kik moz­galmunk ügyét szivükön vise­lik megjelenjenek. F. Horváth, titkár G. R. U. SZAVAZÓ LAPOK. Az Általános Toborzó Szer­vezet (GRU) kibocsájtott a re­ferendum szavazó lapokat, melyek legkésőbb február 20- ig kell vissza érkezzenek az Egyetemes Központhoz. 2422 N. Halsted St. Chicago, 111. Markus Dahl, G.O.C. elnök DETROITI ELBO- CSÁJTÁS0K (Folytatás az 1-ső oldalról) ben. Az AFL vezérei, a New Dealt és nem a tőkéseket okozzák az állapotokért. Martin viszont, az Autó Bá­róknál kilincsel és tesz erőfe­szítéseket; Elismerését kéri a CIO.-nak, és arra hivatkozik, hogy ilyen elismerésnek most van az ideje, mert még megle­het szerezni a kontrolt és irá­nyítást a lázadozok felett. Hol­nap esetleg már késő lesz. Fi­gyelmezteti őket a CIO. szolgá­lataira, mellyel a közelmúltban a sztrájkokat törvénytelenitet- te és leszerelte. A tagság viszont akciót sür­get. Elégedetlenkedik. Olyan a hangulat, hogy az egyének és vezérek kevesebbet jelentenek. Nem elégíti ki az autó rabszol­gákat az Ígéret és a beszéd. Cselekvést követelnek. Olyant, melynek kapcsán megtelik a gyomor. — A vezérek félnek. Nem tudnak lépést tartani. Csú­szik kezükből a gyeplő. A kitartott sajtóban napon­ként jelennek meg nyilatkoza­tok és idézetek azoktól, kiknek nevei általánosan ismertek. A nyilatkozatok és idézetek, bur­koltan, vagy nyíltan, mérsék­letre — meghunyászkodásra in­tik a munkásokat. Közvetve, a munkáltatók érdekében hangoz­nak el. Semhogy a munkások­nak útbaigazítással szolgálná­nak jellegükben munkásellene- nek. Úgy látszik, hogy a Fekete Légió halottnak vélt maradvá­nyai újból életre kelnek és csak a kedvező alkalmat várják, hogy lecsapjanak. Fordék is nekigyürköztek és bírókra keltek az NRLB-vel. Lessz hecc és cirkusz bőven. A törvénygépezetet, már agyusz- tálják, hogy jól beolajozva hoz­zák működésbe a nagy atrakci- óhoz. Persze még sok szelet hoznak a nagy tavak felől, mi­re ez az ügy ténylegesen kibon­takozik majd. Addig is okádja a mérget a kitartott sajtó. “Hí­rek” formájában adagolják be a mindenre éhes olvasóknak, kik nem is sejtik hogy talajké- szitő munkának lesznek áldoza­taik. Fujdogálnak a szelek. A detroiti kavarodásnál, csak a washingtoni nagyobb. Az ipar­fejedelmek megjelenése a fővá­rosban pillanatnyilag arra te­relte a fiygelmet. Ott voltak tanácsadóstól, pereputyostól, hogy megmagyarázzák mivel történtek a bajok, mi roppant össze és mint kellene a bedög­lött gépezetet mozgásba hozni. Mindennek előfeltétele a biza­lom. Mondják. Bizalom nélkül nem lehet semmihez kezdeni. Csak rájuk kell bízni a dolgot, ők majd elintézik . . . Az elmúlt 12 év alatt, 1920- tól minden évben egy egy mil­lió kész kocsi hagyta el a Ford telepet. — Hivatalos rekord — És a River Rougei telep, csak­nem halott. 55.000 embert bo- csájtottak el belőle. Már elké­szült az egy millió kocsi? Ford munkás

Next

/
Oldalképek
Tartalom