Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-01-22 / 991. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 január 22. DISPUTA VERES PÉTER KOZOTT FEJTŐ FERENC A “FAJI SZOCIALIZMUSRÓL” VAGY A “SZÁMADÁS” KÖNYVKRITIKÁJA. írja: VERES PÉTER A “Szocializmus” cimü budapesti szocialista folyóiratban, egy rendkívül érdekes és tanulságos vita ért véget a közelmúltban. Pró és kontra, úgy a könyv Írója, mint annak kritikusa, tárgy és irodalmi isemereteikkel, alapos nekikészültséggel mérkőznek meg a nyilvánosság előtt a folyóirat hasábjain. Olyan kérdést feszegetnek és hoznak napirendre, melynek átvételével és a Bérmunkásban való folytatólagos közlésével nemcsak érdekfeszitő olvasmányt, nyújtunk, hanem a világszemléletek és szemben álló ellentétek két briliáns toliforgatójának irodalmi csatájából, tudásunkat gyarapithat- juk. (Szerk.) cipáció nemcsak hogy nem megoldás, hanem nem is lehetséges a kapitalista-imperialista osztálytársadalomban. Nagyon is becsülöm azokat a zsidókat, akiket ha a faji sértődöttség hajtott is a mozgalomba, de itt átalakultak szocialistává és magyar munkássá. Mert az asszimiláció, nemcsak a nyelv, a kultúra és a politikai jelszavak átvételéből áll, hanem ellenkezőleg, a magyari és munkás jellem és magatartás teljes átvételéből. Jellemző, hogy vannak, a- kik még azt is tagadják, hogy van ilyen magyar és munkásjellem. Az ilyenek ugyan hogy is vehetnék át? Sőt azt is beismerem, hogy azoknak a zsidóknak, akik zsidóból és kispolgárból (minden zsidó kisplogárnak születik, még ha később munkássá lesz is; ez történelmi örökség, zsidó munkásság, de különösen parasztság még ma sincs) magyarrá és szocialista munkássá válnak, sokkal nagyobb erő kell ehhez, mint a fajba és osztályba beleszületett embereknek. A “változz, hogy változtathass” marxista parancs neki nagyobb erőfeszítést jelent mint a közönséges osztályembernek, akinek csak a saját létében kell tudatossá válnia. Megoldás ? A megoldás a zsidóság dolga volna, ha ez tisztára elhatározás kérdése volna. Vagy a teljes asszimiláció, vagy a zsidó népközösség, a zsidó állam megteremtése mindenáron. Az akadályokat nem kell felsorolnom mindenki ismeri. Csupán az asszimiláció kérdéséhez még annyit, hogy ez vérségi keveredés nélkül nem megy, ez pedig a múltban sem igen ment, a közel jövőre nézve pedig majdnem teljesen lehetetlen. Nem a középosztály friss antiszemitizmusára gondolok csupán, hanem arra, hogy a zsidóság a magyar vértörzzsel a parasztsággal sohasem házasodott ösz- sze, még véletlenül sem. Kölcsönösen nem kellettek egymásnak: zsidó sem a parasztnak, paraszt sem a zsidónak, holott a magyar paraszt más népekkel, szlávokkal, németekkel, románokkal minden különösebb gátlás nélkül összenősült. Ezen most egyelőre már nem is lehet segíteni. Majd ha az egész magyar társadalom az osztálynélküli társadalom kohójába kerül, akkor talán beolvad és elvész a zsidó kisebbség is, de addig nem. Addig viszont a beolvadás teljesen egyéni dolog. Az erős- akaratu, szociális lelkületű zsidók munkássá és szócialistává válnak s egyenként néhány generáción keresztül beilleszkednek a kialakuló uj munkás-nép- osztályba. Mondjuk meg őszintén, ez azonban a zsidóságnak egészen törpe kisebbsége lesz. De csak ezek lesznek a mieink. A többi az osztálytársadalom kiszolgálója s egyben az antiszemitizmus céltáblája és a bajok bűnbakja marad. Ez azonban a kérdésnek csak az egyik része. S én nem tartom elégnek és meggyőzőeknek, ha csak a tárgyi kérdéseket világítom meg, hanem az én viszonyomat is megvizsgálom hozzá. Az igazi tárgyilagosság nem a személytelen, csak a külső világ jelenségeire és történéseire tekintő figyelem (ez csak elrejtőzés, tehát végeredményben nagyon is szubjektív dolog), hanem a saját magunk viszonyainak a megállapítása ezzel a külső világgal. Ez adja meg az igazi, helyes szintézist, ha úgy tetszik, az “igaz igazság”-ot. Az igazság elvont tartalma konkrété aszerint változik, ahol amikor és akik mondják. Ez itt már annál is inkább szükséges, mert Fejtő egyenesen hangulati, érzelmi elemekre vezeti visz- sza az én állítólagos ideológiai eltévelyedéseimet. Nos tehát, ugyanazt az elemzési szigorúságot, amit a zsidósággal megkíséreltem, önmagámmal szemben is érvényesíteni akarom. Igenis, a faji érzésnek lélektani, helyesebben karrier-lélektani alapjai is vannak. A tehetséges emberek, akiknek történelmi, cselekvő ambícióik vannak, ezeket csak egy határozott közösség keretében élhetik ki. Ez nemcsak osztályközösség, mert ez a valóságnak csak egyik fele s csak a szolgálni akaró Íródeákokat elégíti ki. (Valójában azokat sem, den nem tudnak kitörni belőle.) A másik közösség a vér nyelv, kultúra, szóval a népközösség az, amelyikben a történelmi “változtató” ambíciót kiélhetik. Tehetségük is csak a saját közösségükben szerzett s a közösséggel azonos élményvilágban bontakozhat és teljesedhet ki. (Világos példa kedvéért Arany János, Móricz Zsigmond csak magyar irók lehettek, de Hatvány Lajos és Ignotus Hugó viszont egyben német irók is lehettek. Nem csupán a nyelvről van itt szó!) A tehetséges embernek szüksége van a közösségre épugy, mint a közösségnek a tehetséges emberekre. Dialektikus viszonyban vannak egymással, hatnak egymásra. Mert lehet ugyan a tehetséges emberben nagyvilági (Folytatjuk) 1937 REKORDTÖRŐ ÉV VOLT A PROFITCSINÁLÓK RÉSZÉRE SZÁZMILLIÓKKAL TÖBB PROFIT MINT AZ ELŐZŐ ÉVBEN Szaftos jövedelmet zsebeltek be a tőkések. — A Standard Oil Co. fennállása óta (1930 kivételével) legtöbb hasznot csinált. — Ahol nincsen depresszió és recession. IRTA: HAROLD JOHNSON Előttem fekszik egy jelentés, több száz nagy társulat pénzügyi kimutatása, nagyobbára, az elmúlt 1937-es év első kilenc hónapjáról. A jelentések, még a dátumnál is jóval előbb elkészültek leginkább azért, hogy igy alkalmuk nyílik a társulatoknak, a megadóztatás és más egyebek hivatalos preparálásához, sülyesztéshez és elkenéshez, ami a dolgok velejárója. A lisztát, a Standard Oil Co. of California vezeti. Utána jön sorba, az Anaconda Réz tröszt, mely 1936-os jövedelmét kilenc hónap al- latt megháromszorozta. Szokott dolog, mikor ilyesmiről írunk, hogy jövedelmet említsünk, bár nagyon helytelen e kifejezés. Inkább megfelelne neki a RABLOTT ZSÁKMÁNY. Mert tulajdonképpen a “jövedelem” nem más, mint a munkások visszatartott elrabolt bére. Olyan emberek zsebelik el, akik nem végeznek hasznos munkát, nem vesznek részt a termelésben, sőt attól távol, csak mint részvényesek tartják a markukat és henyélnek. Vizsgáljuk meg hát a társulatok jövedelmét és nézzük meg, mit jelentett nekik a Recessio, ha már annyira lamentálnak miatta. JÖVEDELEM 1936 1937 International Nickel Co..........(9 hó)....$ 27,029,079 $ 38.944,380 McKesson & Robbins Co........(9 hó)... 2,083,205 2,485,250 Boldwin Rubber Co.................(9 hó).... 301,706 401,828 Butte Coper & Zink Co..........(9 hó).... 12,057 93,984 Davidson-Beautell Co..........(8 hó).... 151,695 256,213 Exeter Oil Co., Ltd................(9 hó).... 23,976 33,482 Fairchild Aviation Corp. ....(9 hó).... 25,116 124,827 Signal Oil & Gas Co.............(9 hó).... 684,743 710,148 Sweets Corp. of Am................(9 hó).... 85,538 130,256 Stone & Webster szept 30 évzárlat .. 1,775,225 5,876,182 Youngstown Sheet & Tube (9 hó).... 6,845,386 10,494,626 General Electric Co.......,........(9 hó).... 26,533,667 39,663,931 Atlantic Refining Co..........(9 hó).... 6,161,200 7,486,000 Green Canaea Cooper Co........(9 hó).... 624,736 1,695,799 Andes Cooper Mining Co. ......... 532,156 1,797,257 Am. Tel. & Telegr. szept. 30 zárlat .... 149,631,743 192,255,522 Undewood-Elliot-Fisher ......(9 hó).... 2,145,522 3,383,245 American Chicle Co................(9 hó).— 2,291,116 2,808,038 Sharon Steel Corp...................(9 hó)_ 823,370 1,646,606 Superheat Co............................(9 hó).... 674,025 2,167,734 Commopwealth & Southern (9 hó).... 9,893,360 12,479,017 Celotex Corp. október 31 zárlat ___ 736,014 1,266,000 Int. Tel. & Telegr. Corp..........(9 hó).... 2,442,140 7,044,070 Jones & Laughlin Steel ___(9 hó).... 2,053,320 6,185,066 Burlington Mills Corp............(9 hó).... 691,437 875,751 New Jersey Zinc Co. ............(9 hó).... 3,593,585 6,523,928 Bunker Hill & Sullivan Co. (9 hó).... 1,549,577 2,605,132 Hercules Motor Corp..............(9 hó)—. 420,785 890,353 United Carbon Co...................(9 hó).... 1,574,965 1,917,108 N.C.R.R. Co. (vasút) ..........(9 hó).... 3,501,306 7,235,793 Pittsb. & Lake Erie R.R........(9 hó).... 3,367,553 3,706,205 Atlas Powder Co.....................(9 hó).... 1,113,737 1,264,310 $246,333,040 $434,449,041 A fenti számok TISZTA JÖVEDELMET mutatnak, miután gép és felszerelés kopásokat, adókat és más egyebeket levontak és a könyveket a számvizsgálók (szám fikszelők) rendelkezésére bocsájtották. A fent közölt lisztáról sok társulatot kihagytunk, nem mintha amazok nem könyveltek volna el profitot hasonló arányban sőt! De az volt a szándékunk, hogy teljes illetve megközelitő képet nyújtsunk és minden iparágat érintsünk, mint egy keresztmetszetet nyújtsunk az átlagról. Érintettük, a mezőgazdaságot, bányászatot, acél, gép iparokat, olajat, repülést, élelmiszer, gumi, vasút, mozi, épitő, közszolgálati és .más iparokat. A Standard olaj, mint a számok is igazolják, a legnagyobb hasznot vágta zsebre, melynél többet, csak 1930-ban csinált. Nos és mit szóltok hozzá Mi ez? Recession — üzlet vagy RABLÁS! Rendesebb fizetés mellett, nagyobb szelet jutott volna az amerikai munkásnak is ebből az óriási dinnyéből és amellett, a nemzeti jövedelemből mindenkinek arányosabb rész jutott volna ami viszont az egész vérkeringését érintette volna az országnak a kereslet és kínálat törvényének értelmében — Persze, ha az a sok volna, ott nem VOLNA? Munkások ne irtózzatok a számoktól. Olvassátok ezeket, tegyetek összehasonlítást, szorítsátok ökölbe kezeteket és aztán . . . nos SZERVEZKEDJETEK!
