Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-06-25 / 1012. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 jimius 25. Szót és választ kérek Néhány héttel ezelőtt, agitációs utamban, vendégeket találtam azon helyen, ahová bekopogtattam. A szóbanforgók neveit kiméletességből elhalgatom azért, mert a rossz környezet és rossz tanácsadó befolyása alól, talán még nem egészen menthetetlen a vendég. Beszélgetésünk tárgyanyagát a Vendég pattan- totta ki, aki mellesleg megjegyezve kis kócos. Megállapítani nem volt nehéz, hogy amilyen0-----------------------------------------ha a zsidók elárasszák Amerikát, majd kifogják szorítani a kis üzletembereket: suszterokat, szabókat — hiszen megvannak amerikai pártfogóik ■— és mi lesz ő velük, hiszen már most sem tudnak megélni? Stb. Könnyen elképzelhető, hogy ilyen kérdések fölötti vitatkozásban nehéz szerep jut egy öntudatos munkásnak, különösképpen akkor, ha a vendég joggal sem akar visszaélni. Nehéz visszavezetni medrébe, az osztályharc alapjára a tárgyalásokat és mégnehezebb elfogadtatni, hogy a forradalmi ipari szervezet összetétele fölöslegessé teszi az ilyen okoskodásokat. Kérném tehát szerkesztő munkástársamat, hogy neveink mellőzésével, a közérdekű kérdésben adja meg a választ. (aláírás) kis kócos, olyan nagy antiszemita. Meglepett a tárgyanyag mert ettől a Vendégtől mindent vártam csak antiszemitizmust nem. Meglepett azért is, mert mint régi lapolvasónk és mozgalmunk támogatója, olyan álláspontra helyezkedett a munkásmozgalommal szemben, ami azt bizonyította be, hogy az évtizedes múlttal szakítva, sokkal közelebb áll Hitlerhez, mint a munkásmozgalomhoz. Nem lesz tehát egészen érdektelen, ha felelevenítem lakunk hasábjain a kérdéseket és a vitaanyagot, hogy igy a szerkesztő munkástárs véleményével és kommentárjával egyetemben, az ilyen elhajlásokat és a fasizta demagógiákat, még mielőtt kárt tehetnének, a nyilvánoság előtt kigyomláljuk. Információit a Vendég — olyan embertől kapta, aki zsidó is, iró ember és tudományos is és a Vendég szerint sokat és ami a fő sok jót tett az IWW.-ért. Másszóval kapacitás a kérdésben és érti a dolgát. A Vendég és az ő ideálja (a tudós) szerint: 1. Zsidóknak nincsen helyük a munkásmozgalomban. 2. Zsidók nem hoztak érdemleges ádozatot a szabadságért. 3. Az IWW.-ban nem volna szabad az alapelvek értelmében zsidóknak helyet adni. A Vendég indokai és tanácsadójának bölcsességei. Azok a zsidók, akik a Magyar Tanácsköztársaság bukása után életükkel szabadságukkal fizettek, nem a munkás- mozgalomért hoztak áldozatot, hanem a csőcselék bosszújának lettek mártírjai. A Haymarketi áldozatok között sem volt zsidó. Saccó és Vanzetti sem zsidók voltak. Oroszországabn, a Sztálin tisztogatás áldozatai között sincsennek zsidók. E példák viszont a Vendég és tanácsadója szerint — azt bizonyítják, hogy a zsidók csak azért vannak a világon, hogy a keresztényeket háttérbe szorítsák: hogy a munkásmozgalomban a jó keresztényeket a vezérségből kiszorítsák. Ezt látta meg Hitler és azért haragszik olyan nagyon Sztálinra, mert SZTÁLINBAN IS VAN ZSIDÓ VÉR és az orosz keresztény vezéreket kiakarja pusztítani .... Kérdésemre, hogy miért pusztítja Hitler a katholikusokat ? azt felelte, hogy: mert azok a római pápának és nem neki adóznak. Arra viszont, hogy a protestánsokat miért üldözi ? adós maradt a felelettel. A Vendég, helyteleníti Roo- seveltnek azon eljárását is, hogy a Hitlerék által kiüldözött zsidóknak menedékjogot ajánlott fel. (Rooseveltben is a zsidó vér szólalt meg). És most, Szerkesztői megjegyzések: Mielőtt mélyebben nyúlnánk az ügy fenekére, ünnepélyesen megnyitjuk szerkesztőségünk ajtaját, úgy a Vendég, mint a bölcs ZSIDÓ tanácsadója előtt, hogy akár szóban, akár írásban megtehessék ajánlataikat, hogy tulajdonképpen mi is történjék hát a zsidókkal? Mert agyon- üldözésükön, tönkretevésükön kirablásukon kiviil, még Hitler atyamesterük sem szolgált olyan tanácsokkal, mely e szóban forgó kérdést érdemlegesen oldaná meg. Egyébként nem vagyunk hajlandók az osztály harc útjáról letérni, még ezen kérdések tárgyalásánál sem. Mi osztályszempontból és nem ghetto, vagy árja szellemből bíráljuk a társadalmi kérdéseket. Sajnáljuk, hogy a bögötei kistanitó iskolájába járó kiskócosok olyan szellemi szecskán rágódnak, mint a szóbanforgó “Vendég”. De még ez sem változtat azon a sarkalatos megállapitáson, hogy az emberiség KÉT OSZTÁLYRA tagozódott — a tőkés és munkásosztályra — és ez képezi az osztályharc alapját. Nincsen módunkba mindazoknak a születési bizonyítványának a beszerzése, akik az elmúlt században, ennek az osztályharcnak kimagasló alakjai lettek és mint a munkásosztály ügyének bajvivői, tudósai és nevelői, nevük halhatatlanságát történelembe jegyeztették. Arra való tekintettel, hogy nincsen vérvizsgálatra berendezett laboratóriumunk, a Haymarketi martirokon, Saccon és Vanzettin nem tudunk vizsgálatokat ejteni, hogy tiszta árja- ságukat, vagy kurucságukat megállapíthassuk. De azért ha a “Vendég” mindenáron vizsgálatot akar, forduljon Freud Zsigmondhoz, aki csak a minap helyezte át tartózkodási helyét Londonba — kár hogy nem fogadta el a clevelandi egyetem meghívását, igy közelebb lenne hozzá és tanítójához — és a psziho analízis alapján, vesse magát ennek a zsidó tudósnak vizsgája alá. Megdöbbentő diagnózist fog kapni. A bögötei tanítójától kérjen magyarázatot arra is, hogy miért érdemelte volna a zsidó származású Szabó Ervin például a ghettóba való visszaüldözését csak azért, mert nem őt, hanem August Spiest húzták az akasztófára a chicagói Cook County-i börtön udvarán. Kérdezze meg a zsidó származású Jászi Oszkárt, az Ober- lin egyetem tanárát, hogy ha már Sacco és Vanzettinek minden áron meg kellett halnia a villanyszékben, miért nem helyettesítette, az helyett, hogy az oberlini tanszéket látja el. Vegye ki Spinozát — az eretnek zsidót — akit a zsidók megtagadtak, könyvét pedig hitlerék máglyán égették el és kérdezze meg tőle, hogy mi fütötte bölcséletének megírására és miért nem maradt meg a ghet- tóban ? Támassza fel Rabinovicsot kit az Everett (Wash.) mészárlás alkalmával a többi IWW. mártírokkal együtt agyonlőttek és kérdezze meg tőle, hogy miért lett mártír és nem zsidó pap? Vonják Marx Károlyt felelősségre, hogy zsidó származása léttére, hogy merte a Kant és Feuerbach iskolák metafizikai tanait megdönteni, a történelmi materializmus felállításával és miért nem várt a szóbanforgó Vendégre, vagy a bögötei kistaELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. nitóra a “Thas Capital” megírásával ami már csak azért sem volna gilt, mert a tanító is zsidó! Kérjék ki a Votán Isten segítségét ZINOVIEV feltámasztására is, mert zsidó származásának puszta volta rácáfol, gróf Battányi Ervin bögötei tanítómesterének Buckeye Roadi óvódás oktatásaira. És kérdezze meg a Vendég, az ő ovóda mesterét, hogy zsidó származására való tekintettel, mikor a nemzsidó Róthfisher Károly munkástársra húsz esztendőt mért ki Landis biró? miért ment el Hüségliga gombokat árulni és a reakciós ‘“Szabadságot” szerkeszteni ronda bőrének megmentésére? És a Vendég miért nem foglalta el félbátyjának helyét Forth Ogle- torphban és miért nem vállott nemzsidó léttére mártírrá a forradalmi munkásmozgalomért? S ha már Fort Ogletorph messze volt akkor helyettesíthette volna Fischbein Lászlót, Goldberger Lászlót, vagy Lef- kovits Lajos zsidó IWW.-istá- kat, akik a new yorki börtönben ültek, mig ő Clevelandban foltozott s simitgatta a háborús szagu dollárokat és olvasgatta azt a szellemi szecskát, amit zsidó atyamestere és tanítója neki a “Szabadság” oldalain feltalált. Sajnálatosnak tartjuk és egy kicsit azok helyett is mi pirulunk, akik az IWW. tiszta alapelvére hivatkozva, csak úgy foghegyről, mint VENDÉGEK olyan kérdéseket mernek meg- kockáztatani, hogy a hozzá való tartozásnak, más kellékei is volnának az osztályvonalon kívül. Az IWW. az első olyan szervezet, mely tagjai sorába fogadta a feketéket is, minden megkülönböztetés nélkül. Sarkalatos elvi álláspontja változatlanul ma is az, ami megaakulásá- nak idejében volt, hogy tagjai lehetnek a bérért dolgozók, nemi, nyelvi, bőrszín, faji és vallásra való tekintet nélkül. A szóbanforgó Vendég és ovoda mestere nem tagjai a.z IWW.-nak. És nem azért, mert az egyik árja (ha ugyan az?) a másik meg zsidó — hanem azért, mert az egyik, kis kócos, a másik meg stréber. Az előbbinek nincsen helye az IWÁV.- ban az utóbbi pedig, ki hull belőle befurakodás esetén, mint gyümölcsből a pondró. A munkásszerzevetről levakart renegátok és a kenyerüket féltő kis kócosok találkozása és egymás keblére borulása nem véletlen, hanem természetes folyamat. Helyét egyik sem találja meg az osztályharcban. A munkásosztály nem veszi be őket, a tőkés osztályhoz meg nem bírnak felkapaszkodni. így találják meg Hitlerben az eszményképet, ami nem meglepő, de annál megvetendőbb és utálatra méltó. CLEVELAND FIGYELEM! Az IWW. magyar tagjai és a Bérmunkás olvasói CSALÁDI KIRÁNDULÁST rendeznek június 26-án vasárnap a TARPAY FARMRA. Útirány: a 14-es ut veendő a Forbes Roadig azon balra a farmig.
