Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-06-18 / 1011. szám

1938 junius 18. BÉRMUNKÁS 3 oldal A fasizmus terjedése Oroszországban IRTA: CHAS. J. MILLER — III — Az Uj Gazdasági Politika visszavonulás volt az Államka­pitalizmushoz. Az Állami Ter­vező Bizottság (Gosplan) ellen­őrzése mellett visszaállították a bankokat és az országban be­vezették a pénzrendszert, a ka­pitalista rend alapján. Szigorí­tott formában, megengedték a parasztságnak a szabadkereske­delem üzését. A társadalmi ter­melési rendszert állami ellenőr­zés alá helyezték, az iparok trösztkontról alá kerültek, az idegen tőke koncessziókat, (en­gedményeket) kapott. Az Uj Gazdasági Politika, (NÉP.) bevezetése, a kommun­ista kísérletezés végét és a fas­izmus megszületését jelentette. Ez szaggatta széjjel a Kom­munista Pártot is. Bevezetésé­nek előestéje a Kommunizmus törtetésének csúcspontjával azo­nos. Mindezek mellett a NÉP. be­vezetése legjobban demonstrál­ta a Marxi politikai teóriák ama végzetes hibáit, mely a Szoci­alista politikai mozgalmakban világszerte megnyilvánult, hogy a forradalmi átalakulások idő­szakában, politikai gépezet se­gítségével bevezetni lehet az uj társadalmat anélkül is, hogy a munkásság rendelkezne a ter­melés folytatására, irányításá­ra és ellenőrzésére és a javak szétosztására épitett, megfelelő gazdasági szervezettel. A társadalom mindent felül­múló ereje, az élet javai fölött való rendelkezési jog. Az élet javainak előállitói a munkások. S ha majd a munkások, gazda­ságilag szervezett erejük révén a folyamat fölötti kontrolt gya­korlására képessé vállanak és célkitűzéssel szervezik meg ere­jüket, alulról felfelé épitik meg dum is az ő óhajuk szerint döntsön. Egyesek azt állítják, hogy hiszen nem muszáj őket újra váasztani még a szabály pont törlése esetén sem, ha nem fe­lelnek meg. Igen ám de ki álla­pítja meg, hogy nem felelnek meg? ők saját maguk? Hát Vitális nem mindig azt hangoz­tatta, hogy ő a legmegfelelőbb a titkári állásra és amikor uj emberek kerültek a központba, csak akkor látta a tagság, hogy bizony nem volt ő a legmegfe­lelőbb. A jelenlegi tisztviselők bizonyították be, hogy bizony egyáltalán nem volt megfelelő és uj emberekket uj eszméket tudnak bevinni a betegsegély- zőbe — értve az ügykezelést. A jelenlegi tisztviselők azt ál­lítják, hogy már jobb nem le­het az ügykezelés. De ha uj ember kerülne oda, valószínűleg kitűnne, hogy még sokkal ered­ményesebb rendszert is lehet be­vezetni, ami előmozdítaná a Szö­vetség fejlődését. A jelenlegi tisztviselők úgy fogják az ügyeket intézni, hogy a tagság mindig a legjobb szín­ben lássa azokat és meglegye- gyenek elégedve velük. így ha­bár minden konvención újra lesznek is választva, az állásuk forradalmi szervezeteiket, ak­kor és semmiesetre sem előbb — számíthatnak sikeres ipari forradalomra. Tartsunk itt egy kis szünetet és e fontos megállapításoknak szenteljünk még néhány bizo­nyítékot szolgáltató paragra­fust. Az első tiz hónap alatt, a Bolshevikiek oly nagyszerű fel- készültséget és rátermettséget mutattak munkájukkal és az aránytalan erőviszonyok ellené­ben, hogy szinte bámulatra mél­tó. Az “inteligenciának” e cso­portja Lenn irányítása mellett alkalmazta és felhasználta a történelem tanulságait, különö­sen a Francia forradalomét és a Marxi forradalmi elméletet és a nagybecsű tapasztalatokat, szinte “törvényszersüseggel” követték minden cselekvésükkel lépésről lépésre, a hatalom meg- kaparitásáig. Ha átnézzük a cikkek halma­zát, a felmerült problémákat, a célkitűzéseket, konklúziókat, feladatokat, kiáltványokat, ja­vaslatokat és határozatokat, melyek a forradalom különböző szakaszaiban megjelentek, azt látjuk, hogy Lenin irányítása és biztos keze megnyilatkozik bennük még azon időkben is mi­kor bujdosó volt. Az ő irányítá­sa mellett dolgoztak és prog­ramszerűen oldották meg a problémákat elméletben csak­úgy mint gyakorlatban, lépés­ről lépésre az azonnali követe­lésekkel összekapcsolva, de a kitűzött célt mindig szemelőtt tartva. A Marxizmus gyakorlati ki­próbálása, belepasszolt az Orosz forradalomba. Marx és Engels olyan időben éltek, melyben Európa, többé kevésbbé hason­biztositva lesz egész életükre. Abba a helyzetbe esünk, amit fentebb vázoltunk, hogy pió­cákat nevelünk a saját nya­kunkra, akiktől aztán szabadul­ni nem tudunk. Az alapszabály módosítás a júniusi gyűléseken esedékes a Szövetség osztályainál. Vegye fontolóra a tagság, hogy nem-e ártanak a Szövetségnek ezen és más tradicionális pontok tör­lésével, vagy módositásával ? Tartsuk meg az alapszabályban ezt a pontot továbbra is és a következő terminus lejártával küldjük vissza a jelenlegi tiszt­viselőinket az iparokba, hogy el ne felejtsék — amit már is el­felejtettek — hogy mi a mun­kássors. Az ő óhajuk az alap­szabályból kioperálni azon pon­tokat, amelyek esetleg lehető­vé teszik, hogy a Szövetséget a tagság kontrolálja, ne pedig a vezérek. Tartsuk meg az ide­vonatkozó pontokat az alapsza­bályban és ha az utánuk követ­kező tisztviselők majd nem fe­lelnek meg úgy mint ők, akkor a következő terminusra ismét vissza helyezzük őket. De ak­kor remélhetőleg már ismét munkás szemszögből fogják lát­ni az eseményeket, nem úgy mint a jelenben. ló gazdasági és politikai forra­dalmakon ment keresztül. A Francia forradalomban, (1789-1871) a munkásság else­perte a tulajdon jog egy formá­ját, a Feudalizmust és megmen­tette a burzsoáziát Franciaor­szágban, törvényeivel, parla­mentarizmusával és köztársasá­gi kormányával együtt. A Bolshevikieknek nem volt szándékukban a cárizmus meg­buktatásánál megállani. A Feu- dalista és kapitalisztikus politi­kai kormány elseprésével, az uj társadalom forradalmi appa­rátusával a szovjettel helyette­sítették azt. A Bolshevikiek irányítása mellett felborított Kerensky kormány és a Minden-Oroszok Kongresszusa fölötti hatalom megszerzése által valósították meg a Bolsheviki Diktatúrát, a Szovjetteken keresztül. Mikor Marx megszerkesztette a forradalom programját, ő is azt hitte, hogy a világ forra­dalom időszaka bekövetkezett és Európa e forduló ponthoz el­ért. A munkásság feladatának — a kapitalizmus megdöntése és a Szocializmus megvalósítá­sának ideje elérkezett. És annak ellenére, hogy a világforradalom nem valósult meg, hogy a kapitalizmus csak gyermekcipőjébe lépett, hogy az első modern kartell (tröszt) csak Marx halála után alakult ki — a politikai szocialisták at­tól az időtől kezdve, mind a mai napig, az ő teóriáját használták fel annak a forradalmi fogas­nak melyre kalapjukat akasz­tották. E teóriák egyike, melyet a Bilshevikiek is alkalmaztak, az volt, hogy: “hogy a proletáriá- tus feladata nem oly egyszerű, hogy csak lefoglalja a burzsoá­zia már meglevő politikai gé­pezetét, mert azt saját céljaira nem használhatja”. Nem a munkásság gépezete. E megállapítás igaz volta, viszont nem jelenti azt, hogy a Szovjet egy olyan gépezet vol­na, melyet a munkásság saját céljainak elérésére használhat­na. A Szovjettek tömegszerve­tek voltak melyeket későbben politikai gépezetté úgy alakí­tottak át a politikusok, hogy velük egy kis csoport “inteli- gencia” diktatúráját meglakit- sák. JUNUS 26 NAGY NAP NEW YORKBAN! Különleges jelentőseggel bir ez a nap a new yorki munkások részére. Ezen a napon annyira különleges eseményben részesü­lünk, mely sokáig emlékezetes lesz számunkra. Ezen a napon a new yorki IWW.-isták és Bérmunkás ol­vasók egy egész napos AUTÓ­BUSZ KITÁNDULÁST és PIK­NIKET rendeznek a Bérmun­kás javára, Floral Park, Long Islandon levő Wiener Gábor munkástársunk farmján. A déli órákban készen lesz az igazán friss csirkepaprikás melyet Wiener munkástárs ado­mányoz. Vacsorára pedig mun­kástársnőink által töltött ká­poszta és finom sütemények várják az ünnepi lakomában csak ritkán részesülő munkás­sereget. Hogy mindenki könnyen oda jusson a farmra, egy legmoder­nebb hatalmas autóbuszt bérel­tünk ki, mely jun. 26-án vasár­nap reggel pont 9 órakor ott lesz a Bérmunkás Otthon előtt 1351 Third Ave. (77 St.) este pedig ugyanoda visszahoz min­denkit. A belépő és utazási jegy 50 cent mely .valóban méltá­nyos. Lesz kitűnő zene is. Tehát okvetlen kérjük mun­kástársainkat, hogy előjegyzé­seiket azonnal tegyék meg, hogy megfelelő helyről mi is gondoskodni tudjunk. Minden szerda és péntek este a helyi­ségben vagyunk, ahol a jegye­ket átvehetik. A közelvidéki munkástársa­ink és mindazok akiknek saját autójuk van könnyen odajuthat­nak a farmra a Long Islandi Hillside Avenuen kell végig menni a 258. uccáig és ott bal­ra fordulva két blocknyira van a farm. Esős idő eseten van elég fe­dett helyiség, tehát akár esik akár fuj minden körülmények között jun. 26-án a Wienerék farmján találkozunk. A rendező bizottság. ELVINYILATKOZAT A mimkasoMÍaly es a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet beke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói kozott s az élet összes javait ama kevesek bír­jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet a ter­melő eszközöket es megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbem osszpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyek a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak amely lehetove teszi hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc eseten egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkasokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös erdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretem belül. ■Mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom