Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-04-05 / 1001. szám
1938 április 2. BÉRMUNKÁS 5 oldal AZ IWW HIVATALOS ÁLLÁSPONTJA ÉS MÁS SZERVEZETHEZ VALÓ VISZONYA Az IWW. egész történelmén végig vonul a munkásosztály szolidaritásának hirdetése és gyakorlata, melyért kiérdemelte az osztálytudatos munkásság szeretetét és megbecsülését. Mi sohasem mentünk munkába piketvonalon keresztül és tagjainkat a sztrájktöréstől a szervétünkből való kizárás terhe alatt óvtuk, mert jobb viszonyokért és magasabb bérekért folyó küzdelmeknek vagyunk hívei. Más szervezetek által vezetett sztrájkokban, a lelkesedés élesztősét, a harci szellem és morál fejlesztését, az osztályharc eredményesebb gyakorlásához a nevelést folytattuk óvtuk, védelmeztük őket frame- uppok ellen. E szolidaritás fölötti őrködésünkben odáig mentünk, hogy visszautasítottunk minden olyan kísérletet, mely a “belülről fúráshoz vezetett” s e helyett inkább figyelmeztettük tagjainkat, hogy milyen katasztrofális következményekkel járnak reánk és a munkásosztályra általában a szakmai juriszdikci- ók miatti villongások és a “rule or ruin” (irányítani vagy elpusztítani) törekvések. Mi úgy találjuk, hogy az IWW.-t semmiféle más szervezet nem helyettesítheti és a munkásság a tökéletes szolidaritást csak is az IWW.-ban lelheti fel akár a teljes felszabadulásért folytatott küzdelemben, akár az osztályszolidaritás szabad gyakorlásában, avagy a társadalmi rendszernek, a munkásosztály általi újjáépítésében. Továbbá: ritka esetben találkozhatunk az IWW.-n kívül a- kár hathatós eszközök teljes gyakorlásával, vagy a köztagság szabad akaratának a harcokban és a szervezeti életben való teljes megnyilatkozásával és önredelkezési jogainak biztosításával. Ezért tehát, midőn tagjaink szükségesnek, vagy kívánatosnak tartják, más szervezetbe való belépésüket, elvárjuk tőlük, hogy az IWW.-nak továbbra is tagjai maradjanak; és a más szervezethez tartozó olyan munkások hozzánk csatlakozását is elvárjuk, akik felismerik, hogy egy olyan szervezetre szükség van mint amilyen az IWW. — és a hozzánk csatlakozással nem követeljük meg, hogy a másik szervezetből kilépjenek. Más szervezetek vagy politikai pártok tisztviselői viszont csak akkor válhatnak szervezetünk tagjaivá ,ha az IWW. helyi tagjai, vagy csoportjai eldöntik és úgy találják, hogy ilyen kettős tagság nem gátolná őket a harmonikus működésűkben és vállalt kötelességük gyakorlása nem teremthetne ellenfpf űlrpf Ott, 'ahol az IWW. tagjai más szervezetekhezi is tartoznak. elvárjuk tőlük, hogy viselkedésükkel, kiérdemeljék a munkások szerétét és megbecsülését, hogy viselkedésükkel ne váltsanak ki gyűlöletet és a más szervezet tagjai ne úgy nézzenek rájuk mint kötözkö- dőkre, vagy rombolókra: ez helyett mutassák meg, hogy intelligens munkásemberek, akik pratktikus módszereket ajánlanak előnyök megszerzéséhez a tőkésektől, hogy a szolidaritás minden cselekvésükben megnyilatkozzon: és társadalmi szemléletük iránt, elismerés fakadjon. Ilyen viszony megteremtéséhez és fentartásához szükségszerű az IWW. gyűléseinek rendes látogatása, hogy az ipari szervezet gyűlésein kialakuló gyakorlati taktikák, a kialakuló közös nézetek és közös álláspontok hordozóivá válhassanak a más szervezetekben. Kívánatos, hogy az ipari szervezeti gyűléseiken, időről időre szóbakerüljék és kiforrjanak ilyen közös álláspontok, melyek a folyton változó ipari és helyi viszonyok és ipari problémák helyes lemérésében domborodnak ki: az egységes és időszerű álláspontunk nyilvánosságra hozásával kettős célt szolgálunk. Részben bemutatjuk konstruktiv programunkat, de ugyanakkor ismertessük és észleltetjük más szervezetek hiányosságait is, ami által a figyelmet az IWW.-ra fordítjuk és az ipar dolgozói csatlakozását megnyerjük. Az IWW., hisz a munkásosztály többségének akaratában és annak megteremtésén munkálkodik. Ennek megnyilatkozását elégségesnek és elegendőnek tartja, minden vitás ügy és más szervezetek jurisztikciós veszekedéseinek elintézéséhez is. Ha az IWW bármely iparban megvetette a lábát, semmiféle cselszövéssel nem engedi magát más szervezetek által kibuktatni, nem áll kötélnek, hogy pusztán zárt műhelynek megteremtéséért sztrájkba ugrassák bele és valamely szervezetnek, az egyezkedési jogokat átengedje. Olyan helyeken, ahol tagjaink eredményes munkáját igy próbálnák lerombolni, a következő metódust ajánljuk gyakorolni: — Először: minden igyekezettel le kell, leplezni az ilyen törekvéseket. Másodszor: Az IWW. készen áll a legteljesebb támogatást nyújtani olyan sztrájkhoz, melyben a bérek és viszonyok javítására van törekvés, ha a sztrájk időszerű és megindításához az érdekelt munkások többsége akaratát adta és az IWW szerint egyetlen munkásnak sem szabad a piketlineon keresztül munkába járni, vagy olyan helyen dolgozni, ahol sztrájk van. Harmadszor: Arra kell törekedni, hogy minden kétséget kizárva döntő szóhoz jusson a munkásság többségének akarata szavazás utján. A többség határozzon; a sztrájk idejében, a követelések megszerkesztésében és a szervezet kiválasztásában is ők döntenek, hogy ki, melyik képviselje. Ilyen többségi akarat megnyilatkozásának tiszteletben tartása minden további teendő. Vagyunk az IWW.-ért Az Industrial Workers of the World Egyetemes Végrehajtó Tanácsa. (G.E.B.) AKCIÓBA! A new yorki munkástársak nem csak tanáccsal szolgálnak. Akik az országos értekezletig 5 dollárral járulnak a lap fentartásához. jelentkeztek és befizették a következő összegeket: Beresnyák J. N. York ..... 1.00 Bodnár J. N. York ........ 3.00 Ifj. Csorba P. N. York __ 1.00 Fischbein L. N. York ....... 1.00 Nagy J. Flushing ............. 1.00 Stefankó M. Brooklyn ..... 1.00 Németh J. N. York ........ 1.00 Vaszkó G. Bronx ...... 3.00 Vlasits M. Jackson, Hts. .. 2.00 Bukovszki S. Chicago ..... 1.00 Török S Chicago ...... 1.00 Rucher A. Pittsburgh ..... 1.00 CHICAGÓBÓL eddig 85 dollárt küldtek be mint a csoport felülfizetését a “Sár és Vér” március 6-i előadás eredményéből. A legdemokratikusabb halgató gyülekezet Oroszországban, jan. 12-én gyűlt össze a legújabban és a C. P. propaganda szerint LEG- DEMOKRATIKUSABBAN megválasztott képviselőház, amint ők nevezik “Council of the Union”. Tehát nem SZOVJETEK többé. Az úgynevezett választásoknál, minden kerülteben csak egy egy jelölt volt. Egyszerűen munkás fejemmel, nem tudom megérteni, hogyan lehet egyből választani. Inkább kinevzés- nek lehet ezt nevezni. Dacára, hogy kerületek szerint lett a választásnak nevezett komédia lerendezve, a képviselőházban vagyis a Council- ban 25 százalék kormány tisztviselők, 19 százalék C. P. vezérek 8 százalék a hadsereg és a tengerészet, 7 százalék a titkos rendőrség, (cheka) 5 százalék a gyárak igazgatói, tehát 64 százalékban a kormány bürokrácia önön magát képviseli, a- mig, 20 százalékban a mezőgazdasági kollektívák és kisgazdák 8 százalékban az ipari munkásság és csodák csodájára, 1 százalékban a szakszervezeti vezetőség is képviselve van. A népet képviselő 36 százalék is C. P. tagok .vagyis akiket a párt OKzett, de a 64 százalék direct a kormányt és annak elnyomó eszközeit képviseli. SZÉP DEMOKRÁCIA? Amint kijelentették ez nem beszélő, hanem halgató képviseltetés. Itten csak hal- gatni kell. A miniszterek beszélhetnek csak, azok terjesztik elő a MÁR ELHATÁROZOTT törvényeket, terveket. A képviseltetés csak annyiból fontos, hogy ezek a képviselők nem a hivatalos kormány lapokon keresztül, hanem direct a Kom- misszároktól tudják meg az uj törvényeket, parancsokat, melynek a meghozatalában nekik semmi beleszóllásuk nincs. Leg- kevésbbé tehetnek indítványt, javaslatot a nyílt gyűlés elé, vagy szavazhatnak az előterjesztett határozatok fölött. Vita vagy hozzászóllás nincs megengedve. Azt nem vitatja e sorok írója, hogy ez igy e a helyes ottan Oroszországban? De még sokan azt mondják, hogy ottan Proletár diktatúra van. Most meg némelyek azt mondják, ott van a legnagyobb demokrácia most MELYIK IGAZ? Ha proletár diktatúra van, miért van a proletár szervezetnek, a szakszervezetnek csak egy százalék képviseltetés? Az ipari munkásságnak csak, 8 százalék. Ha demokrácia van, miért pakolják meg azt a halgató képviseltetést is KORMÁNY TAGOKKAL. De ugyan akkor még azoknak sem szabad megvitatni és szavazni a fontosabb határozatok fölött? Tekintsünk körül, hol is ismerünk ilyen halgató képviseltetést? Ilyen Stream Lined Demokráciát. Ilyen szabadságot ? HOL NEVEZI KI A KORMÁNY ÖNÖN MAGÁT? Nagyon helyes lett volna ezt a CSODA orosz demokráciát, mozgó és beszélő filmre levenni és a Mussolini Guild képvi- seltetési és funkciós rendszerével, vagy a Hitler Labor Front képviseltetési rendszerével együtt bemutatni, összehasonlítás véget. MI LENNE A KÜLÖNBSÉG? VÁLASZ MAGYAROSZGRÓL. Egyik rokonomnál érdeklődtem a hazai viszonyok iránt, és gondoltam, hogy az örökös siránkozás helyett, kérdésekre adott válasz formában lesz leghelyesebb eligazodni. Ez a rokonom nem csak megbízható, hanem képes is volt, hogy a legpontosabb választ adja meg, Miskolc vidékén a falvak munkásainak helyzetéről. Az első kérdés a munka bérekről szólt. Télen napi munkabér egy pengő, nyáron felemelkedik egypengő és ötven fillérre. Persze nyáron a munkaidő is emelkeldik. Az élelmiszer árak — Egy kilogram zsir, 2.20, cukor 1.52, leves hús 1.40, borjú hús 1.80, vaj 2.40, só 40 fillér, liszt 40 fillér. Tehát nyáron 12 órai munkáért kap annyit, hogy vehet egy kiló leves húst DE MÁS SEMMIT. Egy kiló zsir, és egy kiló lisztért kétnapot kell dolgozni. Most egy pár nagyon szükséges ruhadarab ára — Egy pár csizma 40 pengő, egy kalap 12 pengő, munkás nadrág 10 pengő, télikabát 50 pengő, egy méter gyolcs, (ingnek) 1.30. Tehát, egy téli kabát áráért télen 50 napot kellene dolgozni, ha télen volna munka. Az uradalmakban dolgozó komenciósok bére csak terményekben van fizetve mely éppen hogy szűkösen elegendő egy 5 tagú családnak enni, de ruhafélére és a nagyon szükséges fűszerre, már nem jut belőle. Évi komenció — rozs 10, búza 4 árpa 4 métermázsa. Egy hold kukorica és 200 négyszögöl burgonyaföld hansználata, melyet maguknak kell megmunkálni. PÉNZ FIZETÉS SEMMI NINCS melyenk ellenében 360 napot sokszor 14 órájával kell dolgozni. Báró Harkányinak ezen a vidéken 12.000 hold földje van Egynéhány más tanya a Gróf Zichy családé. EZEKET A VISZONYOKAT AKARJÁK A MAGYAR URAK VELÜNK MEGMENTETNI. A többit gondolja hozzá, minden gondolkozó munkás ... Vi.
