Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-09-25 / 964. szám

1937 szeptember 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGY JÓ JAVASLAT MELYET ELTEMETTEK vendég s nem gondoljuk meg, micsoda szörnyű gúny van már abban magában is, hogy ezek, a vér szerinti igaz magyarok, vendégek itt, mig a magyar földön idegenek lettek a gaz­dák. Sajátságos azonban, hogy az ilyen ünnepségek alatt senki­nek sem jut eszébe arra gon­dolni, hogy a magyar sors ma sem jobb annál, mint amit ez­eknek a második generációsok­nak az apái itt megéltek s ami elől kimenekültek a tengeren­túlra. Hogy most is százezres tömegekben vannak magyarok, akik csak azért nem követik az amerikai vendégek apáinak példáját, mert egyszerűen nem lehet, mert a nagy katlan, mely bűvös lángjával magához vonta s aztán tüzével összeol­vasztotta a világ minden tájá­ról az emberek millióit, nem működik többé, betelt. Pedig milyen szép, milyen roman­tikus, mennyire a halál roko­naihoz illő, gondolat volna az, hogy a csongrádi köpködőn munka nélkül sorvadó Nagy János menjen ki Amerikába s majd húsz év után a fia, Mr. Nagy, jőijön haza és mi körül­hurcoljuk majd szeretetünk minden jelével elhalmozva az országban, hogy jóvátegyük vele szemben azokat a hibákat, melyeket az apával szemben elkövettünk, amikor nem ad­tunk neki jobb sorsot, mint amilyent a köpködő jelent. Csodálatosan hiányzik belő­lünk minden reális érzék. Szép gondolatink ezrével vannak, tudunk csinálni Magyarok Vi­lágszövetségét s tudunk ren­dezni ilyen szép rokonlátoga­tásokat, de hogy egyszer vala­ki komolyan kezébe vegye az itthoniak sorsát s komolyan arról kezdjen gondolkodni, hogy az ilyen ünneplések a jö­vőben hogyan volnának feles­legessé tehetők, azt aligha ér­jük meg. Ehhez talán az kel­lene, hogy a harmadik generá­ció nem is a második, mert emberöltő ekkora átváltozás­hoz nem elég, tömegesen jöj­jön vissza, tömegesen lepje el a közélet tereit nálunk, oltsa be és gyökeresen változtassa meg a mi ábrándozó, holdvilág szerető ünneplésre hajlamos a halállal ronkonságot tartó közszellemünket. Az ilyen ünneplések hirtelen felvillanó fényénél látjuk meg, mi álomban élünk. Mi úgy, ahogy gondoskodunk itt azok­ról, akik elég szerencsések vol­tak ahhoz, hogy gyökerük a felsőbb rétegekbe esett, csinál- gatunk törvényeket, melyek szépen, jogászian vannak meg- cirkalmazva politizálgatunk, enyhe csatákat vívunk egymás­sal, de közben fogalmunk sincs arról, hogy ezentúl más prob­lémák is vannak, hogy az élet ma más feladatokat vet fel, hogy az idegenbe kivándorolt magyarok késői utódainak ha­zajáró lelkei arra figyelmeztet­nek bennünket, hogy körülöt­tünk erők dübörögnek, viharok feszülnek és veszélyek lesel­kednek s nekünk fel, kellene ké­szülnünk ezekre a veszélyekre. ,Nem elég romantikus prog­ramokat összeállítanunk, a hoz­zánk elzarándokolókat rádió­ban beszéltetnünk, hanem leg­alább annyi gondot kellene for­dítanunk az itthonrekedtekre is, mint a kiköltözöttekre, kik bennünket felkeresnek. Ha a 25—30 év előtt kiköltö­zött intelligens munkás azzal küldte ide a fiát, vagy a lányát hogy itt jól nézzenek körül és az amerikai szabad levegőn edzett szemmel nézzék meg, hogyan állnak itt a dolgok s azután hazatérve referáljanak neki, hogy milyen lett a világ Magyarországon az elmúlt há­rom évtized alatt, vájjon az amerikai fiú, vagy leány elbe­szélésé alapján tnilyen képet alkot magának rólunk ? Ha a jószemü fiatalság meglátja azt, hogy itt nemcsak a csinált program van, melyet számuk­ra kieszeltek és ügyesen vég­rehajtottak, hanem maradék­talanul megvan ma is az a szellem, mely akkor lebegett itt, mikor az elment, vájjon mit gondol majd Detroitban az elszakadt magyar testvér? Ha az apa azért ment ki, mert a kis falu határát meg­fojtásig szorongatta a nagy bir­tok és ő mint a családban ne­gyedik, vagy ötödik fiú, már semmire sem számíthatott a nadrágszijvékony apai földből és most elküldi a fiát, nézze meg, kitágult-e már faluja ha­tára, mit fog a fia beszámoló­jára otthon mondani? S ha a munkás, aki elment, mert az itteni órabér nem volt elég a kenyérre, most hazaküldi a fiát és tanulmányoztatja vele, hogy mennyire emelkedett a munkabér, meghallja, hogy a bér nem lett több, sőt kevesebb csak a munkarendszer lett komplikáltabb és a gyári fe­gyelem szigorúbb, mit fog a fiának rólunk mondani? S ha valaki elment, mert túlságosan ránehezedett a szolgabirák és csendőrök közigazgatása s az most fiától a marcali tárgyalás híréről értesül, vájjon elhiszi- e, hogy azóta itt is más szelek fújnak? Nem tudom, nem jobb-e a gondokat elűzni, megmaradni az ünneplésnél és hit nélkül is várni, hogy egyszer magától is minden jóra fordul? Ez jobban is illik a halál rokonaihoz. SZÜRETI MULATSÁG rendezi a N. S. Pittsburgh! “összhang” Dalkör 1937 október 2-án, szombaton este 7 órai kez­dettel az International Socialist Lyceum összes termeiben. A szüretben a körmagyart 12 pár táncos fogja lejteni Ol­ga Kucher-Polick tanítása és vezetése alatt. A zenét Nagy Árpád és Bald­win József közkedvelt zenekara szolgáltatja. Belépődíj semélyenkint 35c. Ételről és italról gondoskodva van. ÚTIRÁNY: Pittsburghból jö­vők vegyék a 2 vagy a 3-as szá­mú villamost a Penn Ave. és 7th St. sarkán. Leszállás a James és Ohio St. sarkán. On­nan fel egy blockra van a te­rem. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS. San Franaisco vidékén a vi- gilantis támadásokkal és gyil­kosságokkal kapcsolatosan egy tiltakozó gyűlésen az egyik szónok azt a javaslatot tette, hogy minden unionban az or­szágban elfogadják azt a ja­vaslatot, hogy valahányszor egy munkást megölnek a picket vonalon az össz-szervezett mun kásság álljon meg egy 24 órá­ra maradjon otthon, ez nem sztrájk volna, hanem gyász, tisztelet adás azok részére, a- kik a munkásság harcaiban el­esnek”. Milyen szép volna ez, mily hasznos, mert ha ezt egyné­hányszor a munkásság szerve­zett része, mely ma kitesz 7 milliót meg tenné, nem volna oly gyakori gyilkosság a sztrájkokkal kapcsolatban mint ma van. A Bérmunkás olvasói előtt nem kell magyarázni, egy ily­en javaslatnak a helyességét, Már több Ízben irtunk róla, hogy az IWW 440-es Gépipari Szervezetének clevelandi cso­portja a szervezési munkála­tokban nem akar megállani az eddig elért eredményeknél, mert az IWW célja, hogy vala­mennyi munkást az Egy Nagy Szervezetbe kell tömöríteni, másrészt az eddig beszervezett gyárak és műhelyek munkásai csak úgy juthatnak több és több eredményhez, ha újabb és újabb munkatelepek csatlakoz­nak az IWW-hoz. A gépipari csoport szervező bizottsága a nyár folyamán több gyár előtt végzi a tanító munkát. Az Independent Re­gister Co. munkásai megszer­vezése után más gyárakkal ke­resi az összeköttetést. Ebben a munkában nagy segítségére Akármilyen “lelkiismeretes” munkaadója van, annak fel­tétlenül az az érdeke, hogy ki­használja, mert ez a körülmény adja az üzemnél a hasznot, Csak szervezetten tudja a mun­kásság a kihasználást csök­szépségét melyet még az idő­höz kötött szerződések dacára is még az AFofL csoportok is betarthatnának. Azoknak sem tilthatnák meg, hogy egy “Bro­ther” temetésére otthon ne maradhassanak, hány ezren vannak akik minden évben ot- hon maradnak egynéhányszor az anyós temetésére. Ez nemcsak azt a 7 millió szervezett munkást érintené, hanem egy másik 7 millió szer­vezetlen munkás sem tudna dolgozni, igy akarva nem akar­va ők is megtanulnák, éreznék, hogy nem lehet büntetlenül gyilkolni a sztrájkban levő munkásságot. Ezt a UAW lapokban is is­mertették, és majdnem kivétel nélkül helyeselték egy pár lo­káltól hivatalos javaslat for­mában ment a konvenció elé, még a bizottságoknál elsikasz- tották, MARTINÉKNAK EZ NAGYON RADIKÁLIS VOLT. lehetnek a Bérmunkás cleve­landi olvasói, akik nem szer­vezett műhelyekben vagy gyá­rakban dolgoznak, ha az aláb­bi ivet kitöltik és azt akár sze­mélyesen, akár egy borítékba téve két centes bélyeggel a 440- es Industrial Union, 8622 Bu­ckeye Road, Cleveland, 0. cí­mére beküldik. A szervező bi- zotság nem kívánja, hogy egyetlen munkás is exponálja magát olyan helyen, ahol a munka elvesztésének lehet ki­téve a szervezettel való kap­csolat megteremtése végett. Elvégzi azt a szervező bizott­ság a már jól bevált módsze­rekkel, ha a munkatelepekről a szükséges tudni valókat meg­kapja. a szervező bizottság sze­mélyesen is megkeresheti önt a lakásán a bővebbi informáci­ókért. kenteni és a szervezett erő az, amely magát a bérrendszert is fogja megszüntetni. Ennek mielőbbi eljövetelére tegyen minden munkás valamit Segít­se ön is a szervező bizottságot minél több munkatelep beszer­vezésére. Ha nem union shopban dolgozik A 440-ES GÉPIPARI SZERVEZET CLEVELLANDI CSO­PORTJÁNAK FELHÍVÁSA A BÉRMUNKÁS OLVASÓIHOZ, TO BUILD THIS UNION IN MORE SHOPS. The purpose of this form is to give the IWW contact with union-minded workers in unorganized shops. The more we or­ganize other shops, the beter it will be for you. So connct us with your friends, neighbors, relatives in shops that need this union. Name of shop concerned................................................................... What sort of product........................................................................ Name of friend working there......................................................... Address of friend working there.................................................... What kind of work...................................... shift........................... (Please sign this form yourself. If you draw a circle around your name, we will not use it in talking to this person. If you don’t draw a circle around it, we will feel free to use it.) Date....................... ....................................................... Signature of person giving information.

Next

/
Oldalképek
Tartalom