Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-09-25 / 964. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1937 szeptember 25. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: évre ................. $2.00 One Year ___ $2.00 r-élévre ........................ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára .... 5c Single Copy ________ 5c Gsomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <^g^>42 Ünnepük az alkotmányt E héten, szerte az országban, az Amerikai Egyesült Álla­mok Alkotmányának, 150-ik évfordulóját ünnepelik a hazafiak. Roosevelt elnök, “National hook-up-on” beszédet intézett az or­szág népéhez, melyben ismételten állást foglalt a diktature el­len. Lévén ünneplés UTÁN, senki ember fia nem foghatja ránk. hogy ünneprontók vagyunk. De mégis csak volna egy két meg­jegyzésünk az ünneplőkhöz. Tudni illik, mi sohasem csináltunk titkot abból, hogy mint a kizsákmányolt osztály tagjai, mint nincstelen proletárok, a társadalmai ranglétra lábánál állunk. Abból sem, hogy ennek a létrának, minden fokát, minden lépcsőjét kiverni szeretnénk. Hogy egy olyan alkotmány megteremtésének vagyunk hívei, mely az egész ország, az egész világ népét, egyetlen osztályba, a dolgozó emberiség osztályába tömöríti. E hitünk mellett tettünk tanúvallomást, amióta öntudatos, szervezett munkásokká váltunk. Az IWW-hoz való csatlakozás­unkkal, fogadalmat, hitet tettünk egy uj alkotmány megterem­tése mellett, hitet tettünk az irányban is, hogy a kapitalista rendhez szabott törvényekből, csak annyit tartunk be, amennyi­nek betartására, bennünket, a törvény, a rendszer, alkotmány­adta erejénél fogvást, kényszeríteni bir. Az Egyesült Államok alkotmányának értelmezői és fentar- tói, az elillant százötven év utolsó husznöt esztendejében, — hogy messzebre ne menjünk vissza — olyaan dolgokat müveitek velünk, mint ez ország szervezett munkásságának az élcsapatá­val, melyeket, még ha akarnék, akkor sem tudnánk elfelejteni. Hogy ne beszéljünk alkotmányszegésről, ne említsük meg az alkotmány mindenkori felrugóit, a tőkés bérenceket csak egyetlen esetet ragadunk ki: Húsz esztendővel ezelőtt, szervezetünk százhetvenkét tag­ját helyezte vád alá a Szövetségi kormány. Ezek közül, kilenc­venhatot a vádlottak padjára ültetett és Keneshaw Landis szö­vetségi biró a most ünnepelt alkotmány nevében és dicsőségé­re, az IWW. 94 tagja között, 814 esztendőt osztott ki az alkot­mányos Egyesült Államok, Szövetségi börtöneiben, mint az al­kotmány védnöke. Ez alkotmány megsértésével volt vádolva a becsületben megöregedett szocialista vezér Eugene V. Debs és töltött miat­ta két esztendőt közel hetvenéves kora dacára, az Atlantai Szövetségi börtönben. Ennek az alkotmánynak, megünneplésére, terelik clevelan- don egy táborba a kommunistákat, ez alkotmány “dicsőséges múltjáról, jelenéről és jövőjéről” tart diszebédet Earl Browder kommunista vezér egy platformon, egy teremben, EGY CSO­KORBAN, Ohio állam és Cleveland városának, tőkés politiku­saival. E puszta tények regisztrálásából kitűnik, hogy a megalku­vásban elsárgult, a gerinctelenségben széjjel mállott Szocialis­ta Párt és annak tagjai, a kommunistákkal szemben, tudósok, a K. P. tattikusai és stratégikusaival szemben géniuszok, puha gerincükben, a megtestesült akaraterő és megalkuvásokban a hajlithatatlan tölgyfa törzséhez hasonlítanak. Ja, igen, az Alkotmányról volt tulajdonképpen szó. Tiszte­letben tartjuk, keretei között élünk mi is: addig, ameddig mu­száj, mig kereteit széjjel tudjuk feszíteni. De ÜNNEPELNI . .? Hát ezt az “elvtársakra” bízzuk. Az egyik napilapban a minap egy hir jelent meg arról, hogy romániában, a sok forgalmizavarokból felmerülő viták és vesze­kedések elkerülése végett, süket-néma forgalmi rendőrök alkal­mazását határozták el. — Nos és mi van abban? Ha szűklátó­körű és szinvak emberek amerikában magyar lapot szerkeszt­hetnek, miért ne bonyolíthatnák le romániában a süket-némák a forgalmat .... Nem igaz? * * * Az IWW a direkt akció szervezete. Ha IWW-ista vagy, nem várhatod, hogy mások végezzék el azt a munkát, mely a te hi­vatásod. * * * , , Aik nem olvas, az nem tanul. Aki nem tanul es masokat ta­nítani akar, az hasbeszélő demagóg. Háború hadüzenet nélkül (P) Ha a kapitalizmus vérszomjának csillapítására a tör­vénykeretek útba esnek, törvénytisztelet ide, vagy oda, hara­miák módjára fegyverrel, gyilokkal rontanak egymásnak. A jog, a törvény e farizeusoknak ilyenkor annyit sem ér, mint a papirosra pazarolt nyomda festék. Mert ha az ellentétes gazda­sági érdekek, minden írott törvények fölötti hatalma, az érde­kek összecsapásához érkezett — áll a harc. Még élénken emlékszünk, az Olasz-Ethiopiai háborúra, vagy helyesebben — az olaszok afrikai rablóhadjáratára. Hát persze, hogy voltak ellenvetések, tessék-lássék — tiltakozások, meg kényszer tárgyallások az ellentétes érdekcsoportok részé­ről. Ünnepi köntösbe, a jog, az igazság, a humanitás és az emberszeretet álarcában bujtatták az irigységet, a féltékeny­séget, mert Mussoliniék afrikai térhódítása, csak az olasz tő­kések érdekét szolgálták. A kapitalizmus ettiketje, épen olyan kétszínű, mint maga a rendszer, melyet tűzzel, vérrel, vassal tart fenn. Erkölcse a megtestesült anyagiasság, a pénziesség. A pénznek, profitnak nincsen szaga. S ha történetesen, ártatlan milliók vérét kell érte ontani, bizony ők nem félnek a hazajáró lelkiismerettől, mert nekik ilyesmi nincsen. Mussolini leromboltatta, felgyujtatta Ethiopiát, felkoncol­ta népének jó hányadát, elűzte királyát. Másszóval megnyerte a háborút és lefoglalta, az ország nyersanyag forrásait, helyre állította a békét. — S mert béke nem lett, mert a leigázott, le­tiport, megalázott és meggyalázott benszülött feketék lelkében olthatatlan a gyűlölet és harag a vérszomjas hódítók iránt, a benszülöttek kiengeszteléséhez, — mint Mussolini legújabb nyilatkozatából kitűnik, KIRÁLYRA VOLNA SZÜKSÉG. — Ne legyen tehát senkise meglepődve, ha egy szép napon arra éb­red, hogy Hailie Selassi fekete király, retye rutyástól, udvar­ostól, diadalmenettel vonul vissza a leigázott országba, hogy az olasz kapitalizmussal kiengesztelődve, a nyersanyag források kiaknázását, királyi varázsvesszejével ő dirigálja. A jólsikerült Ethiopiai ••ablóhadjáraton felbuzdulva, a min­den idők két leghirhetteb hóhéra, Mussolini, Hitlerrel össze­ölelkezve uj kalandra indult. Ha Ethiopiát le lehetett teperni egy háborúban, minden ok és hadüzenet nélkül, mért ne lehet­ne ugyan igy tenni spanyol országgal? A jól bevált és kipróbált afrikai receptet most kipróbálják Európában. Csak alkalomra és alkalmas belső emberre volt szükség. Ezt megtalálták Fran- coban. A németek és olaszok, Francoval való szövetkezésének, elsősorban és mindenek fölött, üzleti háttere van. A ledegradált generális és társainak bosszúja semmivé törpül e rabló hadjá­ratban. Spanyolország, még kiaknázatlan természeti kincsei és nyersanyag forrásai szerepelnek elsősorban de az önmagával tehetetlen és fuldokló európai kapitalizmus halálvergődését sem szabad e kérdés boncolgatásánál figyelmen kívül hagynunk. Ezt bizonyítja, Hitler néhány nappal ezelőtt tartott beszéde is: melyben nyolc európai állam szövetségét kérte, egy a vörösök ellen indítandó hadjárathoz. Mussoliniék afrikai rablóhadjáratának folytatása és repli­kája Spanyolországban folytatódik. HÁBORÚ, HADÜZENET NÉLKÜL. Olasz és német ágyuk, repülőgépek, tankok, tenger­alattjárók és hadihajók gyilkolják, az áldozatnak kiszemelt spanyol népet. S ha Hitleréknek, Mussoliniéknek szabad, akkor miért nem volna szabad a japánoknak? Ha a feketéket és a spanyolokat lehet gyilkolni, leigázni, kifosztani, akkor miért nem volna sza­bad kinát és népét? Ha Mussolini meg Hitler háboruskodhatik hadüzenet nélkül, miért ne tehetné ugyanezt a Japán imperial­izmus is? Egy térdre kussadt, megtorpant világrend végső vonaglá- sai, ellentmondásai domborodnak ki e kérdések boncolgatásá­nál. Szörnyűén fekete a kép mert a középkor rabló-lovag rend­szere látszik feltámadni. Mintha a világ zökkent volna ki sarká­ból. Zuhan a kapitalista rendszer a megsemmisülésbe rabló­lovagjai viszik a biztos pusztulás utján. Ebben a káoszban, ezekben a zűrzavaros állapotokban, ke­vés a józan ember és még ritkább a józan Ítélőképesség. Mert bárgyú igyekezet, e rendszert zuhanásában feltartóztatni. In­kább arra kell törekednünk, hogy önmagunk, az egész dolgozó emberiség érdekében, másat építsünk helyette. Olyan rendszert mely nem a kizsákmányoláson alapszik. Olyant, melynek nem erénye a rablás. Olyant, melyben nem lehetnek ellentétes gaz­dasági érdekek, mely a közös termelés és közös fogyasztás alap­elvére épül. Olyant, melynek nem erénye a gyilok és nem szer­száma a háború. S azoktól, kik e vérzivataros időkben e haldokló rendszer foltozgatásával bíbelődnek, akik menteni akarják a menthetet­lent, mi semmi jót nem várunk. Nem is fogunk csalódni. Minnél nehezebb az uj harcosok verbuválása, annal szük­ségszerűbb a régiek megtartása. Szervezeti közösségben, az együttműködés alapfeltétele a tolerancia, egymás megértése és megbecsülése. Legyetek egymással szemben megértők. A türel­metlenség, csak a tőkésekkel szemben igazolt. * * ❖ A “Bérmunkás”, az uj társadalom előhírnöke. Az IWW, az uj társadalom fundamentuma. Ahány uj előfizetőt szerzel annyi téglát hordasz az uj társadalom fundamentumához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom