Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-08-07 / 957. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1937 augusztus 7. A munkások harc« a fasizmus ellen A NEMZETKÖZI MUNKÁS SZÖVETSÉG TITKÁRÁNAK JE­LENTÉSE A SPANYOL HELYZETRŐL. Angolból forditva. Fejlemények a fasizta ellenes Spanyol- országban 1936 julius 19. után (Folytatás. A régi rendet vissza kívánó burzsoázia és a CNT között az ellentétek napról-napra job­ban kiélesednek különösen Ca- taloniába. ÖSSZECSAPÁSOK CATALONIÁBAN. A legutóbbi kormány válság Cataloniában három hétig tar­tott, az ellenfelek akciója nap­fényre került. Ebben az eset­ben is a CNT megmutatta, hogy minden törekvése az együttmű­ködés irányában összpontosul a fasizmus ellen. A CNT tanu- jelét adta a saját fegyelmezett­ségének akkor, mikor elfogad­ta a jelenlegi helyzetet. Mind­ezeknek ellenére megtörténtek az összeütközések, amit mester­ségesen kipróbáltak. Mind annak dacára, hogy a helybeli munkás őrség fenntud­ta tartani a rendet, azért a központi kormányzat még is egy pár ezer katonát visszaren­delt a harcvonalból, akik a he­lyi munkás őrség helyét fog­lalták el. Ez a visszarendelt hadsereg, amelynek előnyomulását óvato­san hátráltatta a központi kor­mányzat, amelynek legénysége kizárólag majdnem mindannyi­an a marxista csoportokból lett toborozva. Ennek a cso­portnak Cataloniába való meg­jelenése általános meglepetést keltett, aminek következménye képpen már a határon erősza­kos összecsapások történtek. Piugerda tiszta anarchista vá­ros, ahol a CNT és a FAI már ezideig igen sok szép kultur dolgot létesítettek, amit még a külföldi látogatók is elösmertek, ez a hely volt az összecsapások központja. Piugerda központi bizottsá­gának elnöke Martin, aki elő­nyösen ismert, vezető szerepet töltött be a cataloniai anarchis­ta mozgalomban aki szintén a rendcsinálók puska golyójának esett áldozatul. ROLDAN CORDADA HALÁLA. Ugyanabban az időben más­hol is voltak összeütközések Barelona mellett Roldan Cor- dadát a UGT-nek harcos tag­ját eddig ösmeretlen tettesek meggyilkolták. A CNT felhívá­sa, amely ezen szándékos gyil­kosságokat elitélte, aminek kö­vetkeztében Mollinsba nyolc CNT tagot letartóztattak, de mivel ellenük semmi bizonyíték nem volt, igy kénytelenek vol­tak a hatóságok őket szabadon bocsájtani minden bizonyíték hiányába még is megkezdődött a CNT rágalmazása a paraszt­ság között, ahol a CNT nagy­többségét képviselte a lakos­ságnak, ahol fegyveres munká­sok tartották fenn a rendet. A régi rendőrség, akik kom­munista befolyás alatt vannak Barcelona központjában állan­dóan az anarchista őrséget igye­keztek harcra provokálni. Mind ezen provokálások dacára a rend helyre állt. Közben megegyezés történt a központi kormányzat­tal, még pedig úgy, hogy leszál­lították a katonaság számát a Francia és Catalán határon az 1936 julius 19-két megelőző mennyiségre. A CNT egyeztető bizottságát, akiket letartóztattak az egyez­mények befejezése után szaba­don bocsájtották. A május 3-—6- ig terjedő provokáció ilyen be­fejezést nyert. A legutolsó miniszteri össze­tétel a következő a cataloniai kormányban: a belvédelem Ai- guade, a baloldali burzsoázia pártjának tagja, a népbizton­ság főembere Radriguez Salas mind a kettő ugyanazon politi­kai pártnak a médiuma, akik 1931—34-ig azzal szereztek ma­guknak hírnevet, hogy ahol csak tehették a CNT tagjait a leggyalázatosabb módon üldöz­ték és ha arra alkalmuk volt, a leghosszabb börtönbüntetést mérték a CNT tagjaira. Ezek a burzsoa elemek a forradalmi munkásságban látják politikai pályafutásuknak letűnését. Na­gyon kevés külömbség van a burzsoa pártok és az egyesült szocialista párt (PSUC) cél­kitűzése között, az utóbbi szer­ves része a IH-ik Internationá- lénak, mind a kettő hagyomá­nyosan azt a politikát űzi, amit a republikánusok űztek 1931— 34-ig. Az egész törekvésük ab­ban nyilvánul meg, hogy saját politikai ; céljaiknak; érvéjnyt szerezzenek és a rájuk ruhá­zott hivatalon keresztül igyekez­nek azt a spanyol népre kény­szeríteni. A barceloniai telefon központ a CNT és a UGT kontrolja alá tartozott. Május 3-án délután három órakor egy erős rendőr­fedezet jelent ott meg Auguada rendeletére Rodriguez Salas ve­zetése alatt, hogy elfoglalják a telefon központot. Igen ám csak, hogy az ott lévő munká­sok nem engedték a rendőrsé­get, hogy az emeleti helyiségek­hez jussanak. Az utcán népcső­dület támadt, a munkások hírül adták egymásnak a történteket. A CNT munkás tagjai a mun­kás negyedekbe azonnal nagy­tömeget mozgósítottak, hogy megvédjék a saját forradalmuk vívmányait. Ilyen helyzet te-1 remtődött meg. A békéltető tár­gyalások azonnal megkezdőttek a kormány és a CNT bizottsá­ga között és még az éj folyamán megegyezés jött létre. Ennek az incidensnek sok áldozata lett, ami a kormányon lévő Rodrigu­ez és Auguada uszítása folytán történt ami teljes három napig tartott. A CNT 1936 óta min­dig azon dolgozik, hogy az ösz- szes fasizta ellenes csoportok közösen harcoljanak a fasizta veszedelem ellen, ezért a CNT sok kompromissziumot kötött csakhogy az egység megmarad­jon. a szindikalistáknak és anar­chistáknak minden törekvésük, hogy Franco, Hitler és Musso­lini hordái felett győzedelmes­kedjenek. A MUNKÁS NEGYEDEK A CNT MELLETT. Az események ismét azt bi­zonyították, hogy a cataloniai munkások a szindikalista és anarchista mozgalomnak köve­tők Éppen úgy mint a múl ; év julius 19-én a cataloniai mun­kások a CNT felhívására né­hány óra alatt mozgósítva vol­tak a harcra. Barcelonában a munkásne­gyedek mind a CNT hü katonái és mindvégig azok is fognak maradni. A régi rendőrség és a republikánusok és marxista csoportok kontrolálják a bur­zsoázia negyedet. A rendőrség egy része jó viszonygan van a CNT munkás tagjaival, de olyan helyeken ahol ez hiányzik, sok­szor összecsapások vannak a rendőrök és a CNT tagjai kö­zött. Ezek az összecsapások ren­desen bizonyos elemek uszításá­ra történnek. A fentebb emlitett véres ösz- szecsapások után a munkások általános sztrájkba léptek csak a muníció gyárakba foly: a termelés. A rendőrség a kom­munistákkal válvetve dolgozott és a munkások helyiségeiben raziát tartottak. Sok helyen lesből adtak sortüzet a munká­sokra. Ezen zavargások ideje alatt á CNT központi vezetőségének irodáját felgyújtották, termé­szetesen ez a CNT ellenségeinek tudható be. Eme konfliktusból kifolyólag a CNT sok értékes elvtársat elvesztett, akiket le­gyilkoltak. Bemeri egy olasz anarchista, akit lakásán a kom­munisták letartóztattak és el­hurcoltak egy napi fogság után meggyilkolták, (hátba lőtték.) Domungo Ascasi testvére volt Franciskonak, akit a múlt év julius 20-án a fasizták golyója ölt meg, a legforgalmasabb vá­ros negyedben lőtték le. Fran- cisko Ferrernek az unokaöcs- csét szintén a kommunisták gyilkolták meg, aki édesanyja kíséretében, botra támaszkodva sétált az utcán, mert nem ré­gen tért vissza a harctérről, ahol megsebesült. Május 5-én küldöttség érke­zett Valenciából, a CNT és a UGT országos központi bizott­ságának 2—2 tagja. Ezen bi­zottság azonnal tárgyalásba bocsájtkozott a különböző fa­sizta ellenes csoportokkal. Azok után mikor már a CNT és a UGT egy közös felhívást bo- csájtott ki tagjai részére, hogy azonnal vegyék fel a munkát, a kommunisták a rendőrséggel szövetkezve szétrombolták a bőripari munkások helyiségét. A közszolgálati munkások he­lyiségét és mindent, amit ott találtak összetörtek. De ez még nem volt minden a nyílt utcá­kon a CNT és FAI tagjait in- zultálták és sokat letartóztat­tak, lefegyverezték őket habár jogosak voltak a fegyvervise­léshez mint minden fasizta el­lenes egyén. A fegyveres munkásság nem olyan könnyen adta meg magát, hanem a harcok közepette 400 rendőrt sikerült ártalmatlanná tenni a CNT tagjainak, akiket barakokba zártak. A CNT tag­jai a foglyokkal emberségesen bántak addig, amíg a béke tel­jesen helyre állt és ekkor sza­badon lettek bocsájtva (Folytatjuk.) Végkielégítést ad Amerika a 65 éves öreg bányásznak A PENNSYLVANIAI SOMMERSET MEGYÉBŐL VASÚTJE­GYET AD A NEW YORKI HAJÓÁLLOMÁSIG. Egy hatvanöt éves magyar bányász ügye, aki esztendők óta a pennsylvaniai Sommerset megyei szegény ház lakója nyer amerikai részről megoldást az­zal, hogy augusztus 3-án induló President Roosevelt hajóval a magyar kormány költségén szál­lítják az óhazába. Az öreg bányász nem tudja már megmondani, hogy mikor jött ebbe az országba, csak ar­ra emlékszik, hogy Hovers1 ille környékén ásta mindég a sze­net, amivel bizonyára millió­kat szerzett — a bánya bárók­nak, mig magamagának a hosz- szu munka eredménye a szegény házbani meghuzódás. De még ezt is sokallották és megkereste a vármegye a magyar külképvi­seletet, hogy vegye át és vites­se Magyarországra a magával tehetetlen munkást. A hosszú esztendők munká­jáért Pennsylvania mindössze a New Yorkba szóló vasúti je­gyet adta és ezzel végzett is ve­le. Az eset igen alkalmas arra, hogy a még erejükben lévő bányászok elgondolkozzanak rajta és megtanulják belőle azt, hogy az általuk termelt javak­ból igyekezzenek minél többet maguknak megtartani, hogy öregségükre ne járjanak úgy, mint bányász társuk, hogy ne a szegény házak lakói legyenek, hanem élvezhessék munkájuk gyümölcsét. Éhez csak úgy jut­hatnak, ha szervezkednek olyan ipari szervezetbe, amely a mun­kásokért, a munkásokkal har­col.

Next

/
Oldalképek
Tartalom