Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-07-31 / 956. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1937 julius 31. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési ink: Subscription Rates: 17 gy évre ___________ >2.00 One Year ___________>2.00 rélévre ____________ 1.00 Six Months ________ 1.00 Egyes szám ára ____ 5c Single Copy________ 5c _____Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders _____ 3c_____ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, 0. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Amerikai különlegesség Az acél sztrájkkal kapcsolatban megemlékeztünk arról, hogy a chicagói rendőrség, egy a sztrájkot ösmertető gyűlés és felvonulás megakadályozása céljából a tömeget megtámadta miközben fegyverét is használta a fegyvertelen munkásokkal szemben. Az esetnek tiz halottja lett, akik legnagyobb részt menekülés közben, hátulról kapták a halált okozó lövéseket. Az ügy olyan megbotránkoztató hangulatot vert fel, hogy maga a washingtoni szenátusi vizsgáló bizottság is kénytelen volt vele foglalkozni és éppen ott a leghivatalosabb vizsgálat­nál derült ki, hogy a rendőrség szánalmas védekezése a bizo­nyíték, a szemtanuk és az esetről fel vett filmek bizonysága mellett, hogy minden kiontott csep vérért a chicagói rendőr­ség a felelős. Annál meglepőbb — és ez igazi amerikai stilus —, hogy a már eddig lefolytatott vizsgálatok és az ott nyert megállapí­tások, amelyek súlyos bélyeget tettek a chicagói rendőrség bru­talitására — akad egy “hattagú zsűri” Chicagóban, amely a Republic Steel telepen történt vérengzésért a felelőséget elhá­rítja a rendőrségről. Ezek után nem leszünk meglepve, ha a rendőrség golyói­tól elesettek hozzátartozóit bíróság elé hurcolják és marasztaló ítéletet hoznak ellenük, mert azon a napon az elesetteket köny- nyelmüen az utcára kiengedték, hogy útját állják a rendőrség ünnepi gyakorlatozásoknak. Chicagónak már van egy ilyen véres szégyen foltja, amelyet az esemény ötven esztendeje nemcsak, hogy elhomályosítani nem tudott, de még tisztábban áll a történelem előtt, hogy 1886 május elsején a chicagói Haymarketi vérengzés a ren­dőrség bosszú müve volt és a kiontott munkások vére ártatla­nul folyt. Az 1937 májusi vérengzést nem fogja sem ez a hat zsűri tag, sem más megfizetett történelem iró a chicagói rendőrség nyakáról levenni. De nemcsak a rendőrség bűnös abban, hanem az egész városi és állami adminisztráció, amely a rend és az életbiztonsága helyett a rendőrség feladatává a magán tulaj­don védelmét teszi a polgárság, a nincstelen néppel szemben. Nem hisszük, hogy újabb ötven esztendő kell hozzá, hogy a munkáság, akinek a bőrére és az életére megyen ez az egy­oldalú harc, felismerje azt, hogy neki helye egyedül a forra­dalmi ipari szervezetben van, amely az egyedüli erőgyüjtő telep arra, hogy a munkásság nemcsak az ilyen külső erőszaktól véd­ve legyen, de megszüntesse azt a rendszert is, amelynek a vé­delmében a rendőrség, katonaság, munkások meleg vérét képes kiontani. Nem kell az öt ven esztendő, hogy a ma még hiszékenyek és vakok felismerjék, hogy helyesen megszervezett ipari unió munkásága az a hatalom, amely előtt meg kell hajolnia min­den erőszaknak, hogy a megértéssel minden ember hozzájut­hasson mind ahoz, amit a természet és az emberiség összedol­gozása adhat. . Hisszük, hogy ötven év múlva csak a történelem fogja mar ismerni azokat az erőszak szerveket, amelyek útjában álltak a fejlődésnek, az emberiség boldogulásának. Názi organizációk Csak nem régen olvastuk, hogy vizsgálatot, — sőt olyan han­gok is voltak, amelyek börtönt és deportálást kértek egy Fritz Kuhn nevű német-amerikaira, mert itt egy országos szerveze­tet tartott fenn, amely német és nem német ifjak és öregek közt népszerűsíteni törekedett Hitler náci eszméit. A vizsgálat itt is sok mindent kiderített Fritz Kuhn ter­hére és az eredmény, hogy az elmúlt napokban New Jersey ál­lam Andover községében a Német-Amerikai Szövetség “Nor- lund Camp” címmel egy nyaraló telepet létesített, amelynek kimondott célja a náci iskolák, náci katonai kiképző telepek volnának. ............, , , A Camp megnyitásán a feldíszített nyaralón feles ^ szám­ban függtek az amerikai zászlók a horogkeresztes náci zász­lókkal és a telep elfogadott üdvözlési jele a Németországon dí­vó “Heil, Hitler” Több mint 8000-en jelentek meg az ünnepélyen és nemcsak a német testületek voltak ott, de a hivatalos állam is képvisel­te magát, bizonyítva, hogy a nácizmus elleni erős hangja en­nek az országnak is csak a munkásság felé van irányítva, mert még nem látja alkalmasnak, hogy igazi arculatát a népnek megmutassa. Amint ott láttuk a munkások sztrájk megmoz­dulásainál az állami milíciát, ott fogja találni a nép maga előtt a náci és fasizta szervezetek teljes brutalitását és elnyomását, amikor politikailag uj légkörbe akar jutni. A Fritz Kuhn-ok már régen megértették a Mellon, Schwab, Ford és a többi nagy tőkéseket, akiknek minden eszköz jó és minden fegyver megengedhető, amikor a profitot fenyegető moz­galom elnyomásáról van szó. A Norlund Camp csak nevében német, de a cselekvésében tiszta amerikai lesz, mert a sztráj­kok, a munkás megmozdulások elleni harcra neveli, oktatja a serdülő tagjait. Minden Norlund Campbeli tag ellenében két forradalmi ipari szervezeti tagot nyerjünk, akiket az IWW tiszta és egye­nes tanításával szereljünk fel, és kártyavárként fog össze- omlani az egyesült náci és fasizta erők minden támadása a mun­kások szabad ipari demokrácián alpuló rendszere megvalósítá­sa előtt. AZ ANGOL DIPLOMÁCIA Az egész világon Angolország volt képes legtöbbet tanulni és legtöbb hasznot hajtani más országok belháboruján. Így fejlődött világ hatalommá, mi­kor a hadakozó felek egymást kimerítették, akkor Anglia fel- ajálja magát, segítségét, a leg­többet igérőnak. így építette ki az indiai csá­szárságot, foglalta le Egyip- tont, Dél Afrikát, Palestinát. Most ezt a diplomáciát követve keveri a kártyát, várja a spa­nyol belháboru fejleményeit, más országokat mint figurákat használ fel a hadisten véres sakktábláján. A hidegvérű Anglia nyugod­tan várja, sőt még igyekszik, mentül véresebbé, hosszabbá tenni a spanyol belháborut. Még egyik fél sem akarja telje­sen eladni magát, a fasizták a német és olasz kapitalistáknak, diktátoroknak Ígérték a tejfelt oda, bár Anglia akkor is nagy hasznot látna a bányák után, melynek nagy része az angol kapitalisták kezeiben van és Franco ígéretet tett azok ma­gántulajdon megvédésére. A lojalisták mindent akarnak a régi keretek között tartani, mely biztosítaná a magántulaj­dont és az olcsó munkaerőt az angol bányák részére, melyet mostan a munkásság kirekesz­tésével szervezett burzsoa kor­mány által biztosítva látna Ang­lia, de ugyan akkor a lojális hadsereg legnagyobb részben a munkásságra támaszkodik, akiknek nagy része a termelés és szétosztást köztulajdonba, az ipari szervezetek által választott tanácsok kezeibe akarja helyez­ni, igy még Anglia nem tudott határozni. Vár, közben keveri a kártyát. Nincs kizárva, hogy Spanyol- országot is majd háromrészre osztják, mint most Palesztinát. A leggazdagabb részeket magá­nak biztosítaná, mivel most is az angol kapitalisták kezeiben vannak a legértékesebb bányák, igy megérthetjük, hogy minden erejükkel harcolnak azok kolek- tivizálása, köztulajdonba való átvétele ellen, melyet a CNT és más intelligens munkás cso­portok követelnek. Vi. CLEVELAND East Side ma­gyar propaganda csoport MOST PÉNTEKEN este 8 órakor gyülésezik a Bérmun­kás helyiségében 8622 Bu­ckeye Rd. Pontos megjelenést kér a titkár. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munká tató osztály között semmi közösség nit csen. Nem lehet béke mindaddig amig éhség és nélkülözé^ttHaláIható dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az ipáról igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor h: sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, ho:y folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belSL

Next

/
Oldalképek
Tartalom